Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-08-09 / 32. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., Csepreghy-utcza 4. szám, a hová a kéziratok, az előfizetési pénzek, hirdetési díjak stb. intézendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SZŐTS FARKAS. Kiadja: SZŐTS FARKAS. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Félévre: 9 kor., egész évre: 18 korona. Egyes szám ára 40 fillér. TARTALOM. Vezérczikk: Régi és új pápa. V. F. — Felolvasás a belmissziói albizottság czéljairól. (Vége.) — Tárcza: A művészet és erkölcs viszonya egymáshoz. HörJc József. — Könyvismertetés : A mi hitünk és prédikálásunk. Takaró Imre. — Belföld : A felső-szabolcsi ev. ref. egyházmegye véleménye az egyházi törvénytervezet tárgyában. — Külföld: Külföldi szemle. Dr. Szlávik Mátyás. — Régiség: Egyházi régiségek. Földváry László. — Irodalom. — Egyház;. — Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Különfélék. — Pályázatok. — Hirdetések. Régi és új pápa. A minap elhunyt XIII. Leó egyike volt a római egyház legnagyobb pápáinak. A reformáczió óta nála nagyobb pápája nem volt a római keresztyénségnek. Hosszú uralkodása alatt ismét virágzásra emelte a római katholiczizmust. Kegyességgel bölcsesóget, szelídséget, diplomácziai ügyességet, elvhűséggel nagy alkalmazkodási képességet párosított. Nem volt oly harczias és intranzigens, mint elődje, IX. Pius ; a világi politikai küzdelmekbe is ritkán és nagy tapintattal avatkozott bele: de a római egyház belső politikájához kitűnően órtptt s a taktikában valóságos mester volt. Az egyház vallás-erkölcsi, kulturális és szocziális feladatait helyesebben fogta föl ós sikeresebben érvényesítette, mint hírneves elődje. Több volt benne a keresztyénség vallási, ethikai és kulturális erőiből, és több a kiváló egyéni képességekből is, mint számtalan nagynevű elődjében. Mikor XIII. Leó a pápai székbe ült, a római egyház világszerte zilált helyzetben volt. A nem sokkal azelőtt dogmává tett pápai infallibilitás még nem volt meggyökerezve sem a klérusban, sem a laikusok millióinál. Leó mindenekelőtt a satnya hitéletet vette gondos ápolás alá. Reformálta a papnevelést, szigorúbbá alakította a szerzetesi életet, intenzivebbé tette a családi és iskolai, de különösen a nőnevelést. Nagy erővel vetette magát és klérusát a sajtóra, az irodalomra és a tudományos életre, a melyek művelésében a római katholikus papság az infallibilis pápa által kiadott jelszavak alapján óriási eredményeket ért el. Mindenekfölött a szocziális kérdéseket, korunk e nagy problémáját karolta föl bámulatos kitartással. A nép anyagi ós erkölcsi bajainak orvoslására s a felforgató szocziálizmus ellensúlyozásául divatba hozta és nagy következetességgel gyakorolta az úgynevezett ((keresztyén szocziálizmus»-t, a mivel az elhidegült népet részben ismét az egyházhoz édesgette. A gyermekeket Mária-kongregácziókba, a serdülő ifjúságot legényegyesületekbe, a felnőtteket úgynevezett katholikus körökbe tömörítette, a mi által valósággal belenevelte a népbe a ((katholikus szellem»-et. De e rekatholizálás czíme alatt lassanként éles felekezeteskedés ós türelmetlen lélekhalászás hatalma alá került a népek magán-és közélete. Ismét erőre jutott a katholikus sajtó, a katholikus irodalom, a katholikus házasság (a reverzálisok felújulása), a katholikus iskola, a katholikus egyesülés, a katholikus politika ós a katholikus felekezeti uralom, a más vallásúak fölötti uralkodás vágyával ós gyakorlatával. Soha annyi római katholikus intézmény, szervezet, társaság, iskola, egyesület egy emberöltő alatt nem létesült, mint XIII. Leó pápasága alatt. Mindez, kétségtelen, a római egyház erősödésére s a klerikális hatalom növekedésére szolgált; de az is bizonyos, hogy ez az úgynevezett ((katholikus reakczió» ós ez a minden téren megkezdett ((katholikus restauráczió» teljességgel nem vált sem a más vallásúak békességére, sem a népek békés fejlődésére. Ellenkezőleg világszerte a felekezeti villongás és gyűlölködés tüzét gyújtotta lángra a népek életében. S a csudálatos az ebben a dologban, hogy XIII. Leót béke-pápának nevezték a hívei s maga is a béke jelszavát hangoztatta. A mélyebbre látók azonban jól tudják, hogy az a sokszor hangoztatott «béke» nem igazi vallási türelem, hanem csak taktika ós ürügy volt mind a pápánál, mind az ő módszere szerint működő klérusnál ; a mint azt néha Schlauch bibornok egy