Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-07-26 / 30. szám

méinek köszönheti és Anglia története igazolja ezen merész állítást. A kongregáczionálistákban is megvan újabb időben a vágy a szorosabb tömörülésre a gyülekezeti autonomia sérelme nélkül akarják e tervet megvalósítani akként, hogy egy egyetemes tanács — council — legyen a kormányzási dolgokban a legfőbb törvényhozó és adminisztráló fórum. A boldogult dr. Parker pendítette meg ezen eszmét, a melynek kivitelén fáradoznak most, eddig azonban még eredmény nélkül. A kongregáczionális egyház kebelében van a nagy „London missionary society", a mely nagy és költséges munka kiterjesztése folytán az utóbbi években anyagi zavarokkal küzdött, 63 ezer fontra szaporodott fel már az évenkénti deficzit, a melyet azonban bámulatos tevékenység és áldozatkészség folytán sikerült fedezni az „5 fontos" adakozás által. Ezen társaság hittérítője volt dr. Chalmers, a ki Uj-Guinea szigetén vértanúhalált szenvedett azon rablótörzstől, a mely meggyilkolta. Sikerült a társaságnak koponyáját megszereznie, az ottani törzsfőnök kunyhóját „díszítette" ez mint diadaljelvény. Az angol presbiteri egyház, a melynek tagjai és papjai jórészben skót származásúak, a londoni Regent street-i templomban tartotta ezen évben szinodusát. Ezen aránylag kis egyház szinodusa több mint 600 tagból áll, a melynek elnöke, mint a skót presbiteri egyházban, moderátor nevet visel. Míg a többi szabad egyházak közgyűlései majdnem egyhangúlag elfogadták a passzív rezisztenczia eszméjét, itt e gyűlésen elvetették ennek kötelező voltát, minden egyháztagnak és lelkésznek lelkiismeretére bízván azt, hogy minő álláspontot foglal el az új iskolai törvénynyel, illetve adóval szemben. A bel- és külmisszió terén ezen egyház mutatja az angol szabad egyházak között a leglanyhább tevékenységet és áldozatkészséget, a mit bizonyít az is, hogy a kebelében fennálló missziói társaság újabban folytonos anyagi zavarokkal küzd. A lelkészek nyugdíját 70 fontról évi 80 fontra emelték és reménylik, hogy rövid idő alatt sikerül 100 frntra kiegészítni! A jövő évi közgyűlés Manchesterben lesz. Angliában a methodisták 4 felekezetre vannak oszolva, ezek közül a Wesleyianus és a primitív methodisták vannak legszámosabban. Amazok már szakítottak a primitív methodista hagyományokkal, de ezek még most is szigorúan megtartják ezeket. Ez évi konferencziájuk a Tyne folyó melletti Newcastleban volt, a gyűlés tartama alatt folyt le ősi szokás szerint az ú. n. „Camp meeting" táborozó gyűlés a szabad ég alatt, a melyen mintegy 10 ezer ember vett részt; a nagyterjedelmű meadow-nréten három szószékről hirdették a methodista módszer összegyűlt hallgatóság előtt az evangéliumot, ép úgy mint kétszáz évvel ezelőtt a nagy alapító, Wesley idejében. A primitív methodisták körülbelül 200 ezer hivŐt számlálnak, van 1085 „utazó", 16 ezer helyi prédikátoruk, 10 ezer vasárnapi iskolatanítójuk, 4300 „kápolnájuk" és 678 bérelt imahelyiségük. Egyházi vagyonállapotuk mintegy 100 millió korona! Papjaik képzésére most már ezek is nagy gondot fordítnak Czéljuk, hogy művelt „evangélistákat" képezzenek, lelkészképző kollégiumuk Manchesterben van. Ezen egyháznak legbuzgóbb tagja és maecenása a gazdag gyártulajdonos: Hartley, a kinek gyáraiban a munkások munkájuknak megfelelő nyereményosztalékot kapnak. Ez a kiváló emberbarát és buzgó keresztyén a manchesteri kollégiumot újraépítteti, minden kellékkel felszereli, két új tanszéket állít és mellé egy kápolnát építtet saját költségén! A kollégiumi kurzus eddig két évig tartott, a jövőben a lelkészjelöltek három évet fognak tölteni az intézet falai között. A 4 részre szakadt metho disták egy „connexiót" alkotnak s most erős a vágy a szorosabb, a teljes egyesülésre. Angliában nincsenek püspöki methodisták, míg Amerikában ezek vannak túlnyomó számban. A londoni wesleyi methodistáknak eddig az ú. n. St. James Hall-ban volt missziói központjuk, most a ker. ifjúsági egylet tulajdonát képező Exeter Hall-ban, mely London egyik legtágasabb terme, fogják vallásos összejöveteleiket tartani azon ideig, míg a londoni volt Aquarium helyén a westminsteri palota közelében felépül az új belmissziói központi épület. A britt és külföldi bibliai társaság 99-ik évi rendes közgyűlésén az ügyvivő titkár jelentette, hogy a biblia a mult évben 5 új nyelvre lőn lefordítva, több mint 5 millió teljes és részbibliát hoztak forgalomba. Uganda részére — a mely teljesen keresztyén tartomány — teljes bibliát nyomattak. Az Ugandaban vértanúhalált szenvedett Hannington püspök fia április hóban hagyta el Angliát és ment Közép-Afrikába hittérítőnek. Mangva ugandai király, a ki 1886-ban a keresztyén missziót kiirtotta és trónjától megfosztottan Indiában élt, a mult hó közepén halt meg. Egy nagy hittérítő, dr. Langham halt meg a mult hó elején Angliában, a ki a „Fiji apostola" nevet érdemelte ki. Egész életét ott e szigeten töltötte, neki köszönhető, hogy e sziget emberevő vadjai ma mind keresztyének, neje ós leánya segítsége mellett lefordította a bibliát fiji-i nyelvre. A mult évben a koronázásra tért vissza hazájába, hogy az angol trón benszülött alattvalóival részt vegyen a koronázási menetben. Nagy halottja volt az év elején az anglikán egyháznak. Jézus életének hírneves irója és a kiváló szónok Farrar, volt westminsteri kanonok, később élete végéig canterbury-i dean — esperes — halt meg, maradandó emléket hagyva maga után műveiben. Kiváló érdemei nem találtak kellő elismerésre és jutalomra, az angol kormány nem méltatta e kiváló férfiút püspöki székre, noha az angol közvélemény több ízben sürgette e megérdemelt kitüntetést. Az angol római kath. egyháznak is nagy halottja van, a westminsteri érsek, Vaughan bíboros halt meg 71 éves korában. Nem volt oly kiváló férfiú, mint két 60