Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-07-12 / 28. szám

dékot is kaptunk. A presbitérium 20 frtnyi adományt szavazott meg egyesületünk javára. Szolgáljon e rokon­szenv az ifjúsági egyletünk bátorítására. Dunavecsei atyánkfiai figyelme és jóakarata legyen vigasztalásul a főváros nagy közönye és hitetlensége elleni harczban. —x. KÜLÖNFÉLÉK. * Krisztus halála napjáról, a nagypéntekről igen tanulságos felolvasást tartott Achc/is ismert nevű gyakorlati theologiai szakíró a göttingai tudományos társaságban. A berlini kir. csillagászati intézet pontos számításainak segítségével következő módon határozta meg Jézus halála napját: Jézus Máté 27, 62. Márk. 15, 42, Luk. 23, 54 és János 19, 31 szerint Nisan 14-én (tavaszi hónap), a synoptikus evangéliumok szerint Nisan 15-ikén keresztre feszítették. Az év nincs megemlítve. Pilátus volt 26—36-ig kormányzó, mert 36. őszén már állásától megfosztották. Abban az időben Nisan 15-ike épen nem esett pénteki napra, a 14-ike ellenben arra esett 30. és 33-ban és pedig április 6, illetve 3-án. Választanunk lehet tehát 30. április 6. és 33. április 3-ika között. E kérdés el­döntését Lukács és János adatai könnyítik meg. Jézus nyilvános föllépése Lukács szerint közvetlenül keresztelő János föllépéséhez fűződik, a ki Tiberius 15. évében Pilátus Pontius judaai kormányzósága alatt működött, a mikor t. i. Heródes Galilaában, testvére Philippus Itu­ráában és Lysanias Abilenában volt a tetrarcha és Annás és Kajaphás volt a főpap (Luk. 3.1). Ez az idő 28. aug. 19. és 29. aug. 18. közé esik. János szerint Jézus első föllépése alkalmával a zsidók azt mondják: 46 év alatt épült föl a templom stb., a mi a 27—28. évre esik. Miután Jézus Lukács szerint 1, János szerint 2 vagy 3 évig működött, azért mindkét evangelium Jézus halála évét 30-ban látják, a mit az a körülmény is megerősít, hogy ebben az évben ez a nap csakugyan péntekre esik. Ezek alapján Achelis tanár arra az eredményre jutott, hogy 30. április 6-ika az igazi nagypénteki nap. * A „Religio" ízetlenkedése. Lapunk már meg­emlékezett arról, hogy a genfiek szobrot akarnak emelni Servétnek azon a helyen, a hol megégettetett. Ez a gon­dolat már ezelőtt húsz évvel felmerült, midőn a genfi szabadelvűek és az amerikai presbiterianusok azt aján­lották a genfieknek, hogy mintegy kiengesztelésül állít­tassék fel az emlékszobor. Mindezekre a Religio csak annyit tud válaszolni, hogy hát miként is lehetett Servét megégettetője nyomdokaiban egy új felekezetnek előállani? Ne feszegesse a Religio ezt a dolgot, inkább vegyen növekedést hiányos keresztyéni szeretetében. Mert hát mi is mondhatunk valamit, a mi bizonyára nem lesz a „Religio" szája íze szerint. Tessék csak egy kissé gon­dolkozni azon, a mit egy francziaországi róm. kath. vallású egyetemi tanár e dologban egy protestáns barátjának mondott: „óh ti szerencsésebb helyzetben vagytok, mint mi; mi nem tehetjük ugyanazt, a mit most ti tesztek, nem tehetjük ugyanazt a Szent Bertalan éjszakára!'' * A föld összes lakosainak vallási statisztikája. Zeller szerint a földkerekségén él 1554 millió 510 ezer ember. Ezen óriási számból 534 millió 940 ezer keresz­tyén, 10 millió 860 ezer izraelita, 175 millió 290 ezer mohamedán és 823 millió 420 ezer pogány. Ez utóbbiak között legszámosabban vannak a Konfuczius követői körül­belől 300 millió lélekkel. Minden ezer emberből 346 ke­resztyén, 7 zsidó, 114 mohamedán és 533 pogány. Bizo­nyossággal állíthatjuk, hogy a számbeli gyarapodás legerősebb a keresztyének között. A legnagyobb vallási megoszlást az emberiség bölcsőjében, Ázsiában találjuk, hol a lakosságnak több mint egyharmada Konfuczius, egynegyede Brahma, s körülbelől egyhetede Mohamednek ós Buddhának követője, a többi felekezetekre alig esik a lakosságnak egytizede. Afrikában a népességnek közel V., része a durva polytheisinusnak hódol, e mellett csak Mohamednek vannak számosabb követői, 1000 afrikai közül 229 mohamedán. Ázsia és Afrika rejtik az embe­riség első kulturnyomait, a keresztyénség az első száza­dokban itt látszott erős gyökeret verni, ma azonban nagyon csekély számra esett alá a keresztyenek serege ós a Krisztus tana újabban csak 100 év óta hódítgat lassan, sok fáradság és áldozat után. A keresztyén or­szágok ma: Európa, Amerika és Ausztráliában (Poly­néziát is ideértve) vannak. Európa és Amerika uralkodnak a világpolitikában, habár eddig a föld népességének csak J/3 -ad része keresztyén. De hát nem számok ós menyr ­nyiségek, hanem lélek kormányozza a világot! * Emerson az isteni tiszteletről. A nagy amerikai bölcsész, a kiről Carlyle azt mondotta, hogy „ő egy korszak volt nemzete történelmében", — így nyilatkozik az isteni tiszteletről és annak hatásáról: „az isteni tisz­telet bármely nemzet életében a legfontosabb tényező. Mikor tanuló voltam, több hasznot húztam a templomba járásból, mint bármely más gyakorlatból, a melyben részt vettem. Mikor idegen országban utazom is, rendesen, bármely népnél legyen is, résztveszek az isteni tisztele­ten, bármely városban, a hol megfordulok". Szívleljék meg e nagy elme őszinte megnyilatkozását mindazok, a kik sokszor hirdetett tudományos foglalkozásaik miatt, tulajdoiiképen pedig lelki indifferentizmusok következté­ben minél ritkábban szoktak a templomokban megfordulni. * A „Mária-kongregácziók" II. országos értekez­letet tartott folyó hó elsején Budapesten. Gróf Majláth Gusztáv püspök elnökölt. A gyűlés főtárgyát az ifjak gondozása képezte. „Mindig nevelünk katholikus ifjakat s még sincs katholikus intelligencziánk" mondá az egyik szónok. Nagy reménynyel tekintenek a jövő elé, mert egy oly hálót sikerült készíteniök, mely az ifjak ezreit fogja a Boldogságos Szűzhöz vezetni. Egy új egyesület alakult s alapszabályait már meg is erősítette a kor­mányhatóság. Az új egylet czíme: „Regnum Marianum". Czélja az ifjúságot katholiczizálni úgy a mint lehet. A legnagyobb veszedelem abban rejlik, hogy ez egylet szövetségeket fog alkotni a középiskolai ifjúság körében, könyvtárakat létesít, folyóiratokat s könyveket ád ki. Hát nem eléggé erős még a római katholiczizmus ha­zánkban, hogy még erősödni akar? Bizony tanulhatnánk tőlük e tekintetben. Az ifjak gondozására nekünk is nagyobb gondot kellene fordítanunk, mert mi is folyton nevelünk kálvinista ifjúságot, de a kálvinista intelligenczia nagyon gyér. * „Katholikus egyetem Pécsett." E czímen érke­zett szerkesztőségünkhöz egy 181 lapra terjedő könyv dr. Hanuy Ferencz pécsi theol. tanár tollából. Azt bizo­nyítgatja, hogy semmi akadályba nem ütközik, hogy a közel jövőben egyetem állíttassék Pécsett. Egyetemre szükség van, csak azt nem értjük, miért kell annak pápistának lenni? * Sajtóhiba-igazítás. Lapunk 26-dik számában: „A nemzeti nevelésről" szóló czikknek B) alatti szaka­szában (407. oldalon, alól) Íróinknak helyett ivónknak olvasandó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom