Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1903-07-12 / 28. szám
dékot is kaptunk. A presbitérium 20 frtnyi adományt szavazott meg egyesületünk javára. Szolgáljon e rokonszenv az ifjúsági egyletünk bátorítására. Dunavecsei atyánkfiai figyelme és jóakarata legyen vigasztalásul a főváros nagy közönye és hitetlensége elleni harczban. —x. KÜLÖNFÉLÉK. * Krisztus halála napjáról, a nagypéntekről igen tanulságos felolvasást tartott Achc/is ismert nevű gyakorlati theologiai szakíró a göttingai tudományos társaságban. A berlini kir. csillagászati intézet pontos számításainak segítségével következő módon határozta meg Jézus halála napját: Jézus Máté 27, 62. Márk. 15, 42, Luk. 23, 54 és János 19, 31 szerint Nisan 14-én (tavaszi hónap), a synoptikus evangéliumok szerint Nisan 15-ikén keresztre feszítették. Az év nincs megemlítve. Pilátus volt 26—36-ig kormányzó, mert 36. őszén már állásától megfosztották. Abban az időben Nisan 15-ike épen nem esett pénteki napra, a 14-ike ellenben arra esett 30. és 33-ban és pedig április 6, illetve 3-án. Választanunk lehet tehát 30. április 6. és 33. április 3-ika között. E kérdés eldöntését Lukács és János adatai könnyítik meg. Jézus nyilvános föllépése Lukács szerint közvetlenül keresztelő János föllépéséhez fűződik, a ki Tiberius 15. évében Pilátus Pontius judaai kormányzósága alatt működött, a mikor t. i. Heródes Galilaában, testvére Philippus Ituráában és Lysanias Abilenában volt a tetrarcha és Annás és Kajaphás volt a főpap (Luk. 3.1). Ez az idő 28. aug. 19. és 29. aug. 18. közé esik. János szerint Jézus első föllépése alkalmával a zsidók azt mondják: 46 év alatt épült föl a templom stb., a mi a 27—28. évre esik. Miután Jézus Lukács szerint 1, János szerint 2 vagy 3 évig működött, azért mindkét evangelium Jézus halála évét 30-ban látják, a mit az a körülmény is megerősít, hogy ebben az évben ez a nap csakugyan péntekre esik. Ezek alapján Achelis tanár arra az eredményre jutott, hogy 30. április 6-ika az igazi nagypénteki nap. * A „Religio" ízetlenkedése. Lapunk már megemlékezett arról, hogy a genfiek szobrot akarnak emelni Servétnek azon a helyen, a hol megégettetett. Ez a gondolat már ezelőtt húsz évvel felmerült, midőn a genfi szabadelvűek és az amerikai presbiterianusok azt ajánlották a genfieknek, hogy mintegy kiengesztelésül állíttassék fel az emlékszobor. Mindezekre a Religio csak annyit tud válaszolni, hogy hát miként is lehetett Servét megégettetője nyomdokaiban egy új felekezetnek előállani? Ne feszegesse a Religio ezt a dolgot, inkább vegyen növekedést hiányos keresztyéni szeretetében. Mert hát mi is mondhatunk valamit, a mi bizonyára nem lesz a „Religio" szája íze szerint. Tessék csak egy kissé gondolkozni azon, a mit egy francziaországi róm. kath. vallású egyetemi tanár e dologban egy protestáns barátjának mondott: „óh ti szerencsésebb helyzetben vagytok, mint mi; mi nem tehetjük ugyanazt, a mit most ti tesztek, nem tehetjük ugyanazt a Szent Bertalan éjszakára!'' * A föld összes lakosainak vallási statisztikája. Zeller szerint a földkerekségén él 1554 millió 510 ezer ember. Ezen óriási számból 534 millió 940 ezer keresztyén, 10 millió 860 ezer izraelita, 175 millió 290 ezer mohamedán és 823 millió 420 ezer pogány. Ez utóbbiak között legszámosabban vannak a Konfuczius követői körülbelől 300 millió lélekkel. Minden ezer emberből 346 keresztyén, 7 zsidó, 114 mohamedán és 533 pogány. Bizonyossággal állíthatjuk, hogy a számbeli gyarapodás legerősebb a keresztyének között. A legnagyobb vallási megoszlást az emberiség bölcsőjében, Ázsiában találjuk, hol a lakosságnak több mint egyharmada Konfuczius, egynegyede Brahma, s körülbelől egyhetede Mohamednek ós Buddhának követője, a többi felekezetekre alig esik a lakosságnak egytizede. Afrikában a népességnek közel V., része a durva polytheisinusnak hódol, e mellett csak Mohamednek vannak számosabb követői, 1000 afrikai közül 229 mohamedán. Ázsia és Afrika rejtik az emberiség első kulturnyomait, a keresztyénség az első századokban itt látszott erős gyökeret verni, ma azonban nagyon csekély számra esett alá a keresztyenek serege ós a Krisztus tana újabban csak 100 év óta hódítgat lassan, sok fáradság és áldozat után. A keresztyén országok ma: Európa, Amerika és Ausztráliában (Polynéziát is ideértve) vannak. Európa és Amerika uralkodnak a világpolitikában, habár eddig a föld népességének csak J/3 -ad része keresztyén. De hát nem számok ós menyr nyiségek, hanem lélek kormányozza a világot! * Emerson az isteni tiszteletről. A nagy amerikai bölcsész, a kiről Carlyle azt mondotta, hogy „ő egy korszak volt nemzete történelmében", — így nyilatkozik az isteni tiszteletről és annak hatásáról: „az isteni tisztelet bármely nemzet életében a legfontosabb tényező. Mikor tanuló voltam, több hasznot húztam a templomba járásból, mint bármely más gyakorlatból, a melyben részt vettem. Mikor idegen országban utazom is, rendesen, bármely népnél legyen is, résztveszek az isteni tiszteleten, bármely városban, a hol megfordulok". Szívleljék meg e nagy elme őszinte megnyilatkozását mindazok, a kik sokszor hirdetett tudományos foglalkozásaik miatt, tulajdoiiképen pedig lelki indifferentizmusok következtében minél ritkábban szoktak a templomokban megfordulni. * A „Mária-kongregácziók" II. országos értekezletet tartott folyó hó elsején Budapesten. Gróf Majláth Gusztáv püspök elnökölt. A gyűlés főtárgyát az ifjak gondozása képezte. „Mindig nevelünk katholikus ifjakat s még sincs katholikus intelligencziánk" mondá az egyik szónok. Nagy reménynyel tekintenek a jövő elé, mert egy oly hálót sikerült készíteniök, mely az ifjak ezreit fogja a Boldogságos Szűzhöz vezetni. Egy új egyesület alakult s alapszabályait már meg is erősítette a kormányhatóság. Az új egylet czíme: „Regnum Marianum". Czélja az ifjúságot katholiczizálni úgy a mint lehet. A legnagyobb veszedelem abban rejlik, hogy ez egylet szövetségeket fog alkotni a középiskolai ifjúság körében, könyvtárakat létesít, folyóiratokat s könyveket ád ki. Hát nem eléggé erős még a római katholiczizmus hazánkban, hogy még erősödni akar? Bizony tanulhatnánk tőlük e tekintetben. Az ifjak gondozására nekünk is nagyobb gondot kellene fordítanunk, mert mi is folyton nevelünk kálvinista ifjúságot, de a kálvinista intelligenczia nagyon gyér. * „Katholikus egyetem Pécsett." E czímen érkezett szerkesztőségünkhöz egy 181 lapra terjedő könyv dr. Hanuy Ferencz pécsi theol. tanár tollából. Azt bizonyítgatja, hogy semmi akadályba nem ütközik, hogy a közel jövőben egyetem állíttassék Pécsett. Egyetemre szükség van, csak azt nem értjük, miért kell annak pápistának lenni? * Sajtóhiba-igazítás. Lapunk 26-dik számában: „A nemzeti nevelésről" szóló czikknek B) alatti szakaszában (407. oldalon, alól) Íróinknak helyett ivónknak olvasandó.
