Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-05-31 / 22. szám

az új kollégiumi épület földszintjén, az I. a. gimn. osztály tantermében. Tárgy: Az állami tanító- és tanítónőképző-intézet új tanterve. Előadó: Hegedűs Zsigmond nagyenyedi kollégiumi tanár. Este 8 órakor a helyi intézőség a közgyűlés alkalmából a sétatéri tánczhelyiségben estélyt rendez, melynek műsora a helyszínén lesz kapható. Június 30-án, kedden délelőtt 9 órakor a közgyűlés folytatása. Tárgysorozat. 1. A nyugdíjtörvény módosítása. Előadó : Karai Sándor debreczeni kollégiumi tanár. 2. A református tanárok gyakorlati előkészítése. Előadó: dr. Imre Sándor kolozsvári fő gimn. tanár. 3. A vívás középiskoláinkban. Előadó Halász Zsigmond budapesti főgimn. tanár. 4. Jelentések s esetleges indítványok. 5. Közgyűlés berekesztése. Közgyűlés után kirándulások. — Jegyzet. A központi igazgatóság kedvezményes vasúti jegyek érdekében megtette a szükséges lépéseket. Kérjük azon igen tisztelt kartársakat, a kik a közgyűlésen megjelenni szándékoznak, hogy vagy közvetlenül, vagy igazgatóságuk útján folyó évi június hó 20-ig szíveskedjenek ebbeli szándékukat az elnökségnél bejelenteni. Ez esetben a kedvezményes vasúti jegyeket részükre kiállítva ideiében elküldjük, elszállásolásukról a helyi intézőség gondoskodik. Debreczen, 1903. május 15. — Az országos református tanáregyesület központi igazgatósága. Testnevelési Tanács. A kultuszminisztériumban július 5-én értekezlet lesz a felállítandó Testnevelési Tanács ügyében Két kérdés körül fog forogni a tanácskozás : először, hogy külön testületre bízzák-e a testi nevelés kérdéseiben az elméleti megvitatás és a véleményadás ügy ót, vagy pedig az új intézményt a Közoktatási Tanács szervezetébe illeszszék be; másodszor, hogy a Testnevelési Tanács csupán az iskolai testneveléssel foglalkozzék-e, vagy pedig felölelje az iskolán kivül is a testnevelés ügyét? EGYESÜLET. A Nagypénteki Református Társaság fennállásának tíz éves jubiláris közgyűlését 1903. június hó l-jén, vagyis Pünköst másodnapján, délután 4 órakor, Buda-Eörsön, saját intézetében, az Erzsébet-házban tartja meg, melyre a társaság tagjait ós az érdeklődőket tisztelettel meghívja az elnökség. Vasúti indulás kifelé közp. p.-udvar 2 ó. 25 p., Kelenföld 2 ó. 44 p., érkezik Budaeörs állomásra 2 ó. 58 p. Vasúti indulás befelé Budaeörsről 5.56, 7.50, 8.40 este. Előfogatról az intézetig és vissza, a lehetőségig gondoskodva van. Evangéliumi gyermek-összejövetel. Ily czím alatt Karczagon a „Kis Tükör-Olvasók Evangéliumi Egyesülete" minden vasárnap délután, templomi istentisztelet végeztével kisebb-nagyobb gyermekek számára evangéliumi összejövetelt szokott rendezni. Éneklés, rövid fohász, biblia-olvasás, a felvett rész megmagyarázása, a magyarázat tartalmát kifejező bibliai vers megtanulása, imádkozás, éneklés, ennyiből áll az egész. Rendesen egy, vagy legfeljebb másfél óráig tart. A gyermekek nagy örömmel vágyódnak az ilyen dolgok iránt s 80—100-an is részt vesznek az összejövetelen. Minden olvasni tudó gyermek kezében biblia van (újtestamentom) és a vezetőkkel együttesen olvassák a felvett részeket. Az összejövetelek sorozata pünköst második napján véget ér. Ez a magyar vasárnapi iskola I A kolozsvári „Bethlen Gábor-kör" következő Szózatát melegen ajánljuk olvasóink pártoló figyelmébe. „Századok tanúsága szerint mindig a hazáért vérző protestáns egyházunk nehéz napokat él. Szive súgja, lelke érzi mindenkinek a válságos perczeket. Nagy és kicsiny, öreg és ifjú : munkára kel. — Amazok már a harcz tüzében állanak érett elmével, a tapasztalatnak, tudásnak súlyos fegyverével; mi pedig ifjak — előkészülethez fogunk. Egymás hitét, buzgóságát erősítő, protestáns nemzeti Öntudatát fokozó munkára egyesültünk s tömöríteni akarjuk Kolozsvár főiskoláinak több mint ezeret kitevő, eddig szétszórtan élő, összes protestáns ifjait. Összegyűjteni a kamatozatlanul heverő ifjú erőket, mozgást, elevenséget ébreszteni protestáns társadalmi életünkben : ez a czélunk, ez a törekvésünk. Czélunk a régi, zászlónk is a régi! Bérezés Erdély dicső fejedelmének, nagy Bethlen Gábornak zászlaja az, s rajta e jelszó: Hazáért, Egyházért, Tudományért! Erre fogtunk kezet gyönge erővel, lelkesedéssel, szeretet és türelemmel. Czélunk nagy és felséges! Erőnk gyönge és kicsiny. Utunkban megindultunk, de lépésünk ingadozó, tekintetünk tétovázó. Bátorításra, szíves támogatásra van szükségünk, hogy tovább haladhassunk. S ugyan kiknél találhatnék meg mindezt, ha nem a nagyoknál,, nem az erőseknél, kiknek elődeik is annyit áldoztak a haza és egyház oltárán?! Ugyan kik részesíthetnének jóindulatukban minket is, ha nem épen azok, kik most is minden szépnek és nemesnek pártolói. Kérő szóval járulunk tehát egyházunk nagyjaihoz: Keg}^eskedjenek bennünket is jóakaró érdeklődésükkel megajándékozni, körünk alapító, pártfogó tagjai sorába belépni s így közelebbi czélunk, a segélyezés megvalósíthatásában is támogatni. Munkára készül kis seregünk, melyből majd a meglett férfiak kerülnek ki! Tenni vágyik a kolozsvári főiskolák protestáns ifjúságának szervezett csapata! Segítsetek ! Támogassatok ! Szorongatott egyházunknak s ezzel együtt szűkebb hazánk veszélyeztetett magyarságának nagy érdeke sürget munkára, áldozatnyujtásra!/" — Az adományok Görög Ferencz köri főpénztárnokhoz intézendők. KÜLÖNFÉLÉK. * István király napja a hadseregben. A hadügyi kormány állítólag elrendelte, hogy: „Augusztus 20-ika, Szent István napja ezentúl minden magát Magyarországból kiegészítő csapattestnél ünnepnap még akkor is, ha a csapattestek Magyarország határán túl végeznek szolgálatot ; ós pedig ünnepnapnak tekintendő a hadsereg szempontjából olyan értelemben, a mint ezt a hadseregben érvényben levő szabályzat megállapitja'1

. Erre a rendeletre a következő megjegyzésünk van. Mint egyház nem szólhatunk bele abba, hogy a hadügyi kormány minő napokat jelöl ki a hadsereg számára pihenő napokul; de ahhoz igenis van szavunk, hogy a hadügyi kormány egyházi ünnepet statuáljon a hadseregben szolgáló hitfeleink részére. Ha tehát a rendelet ama homályos paszszusa, hogy István király napja olyan értelemben ünnep,