Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1903-05-31 / 22. szám
Németország vallásfelekezeti viszonyairól az utolsó népszámlálás alapján a következő statisztikai adatokat közölhetjük: Németország lakosságából volt 1900 decz. 1-én: evang. keresztyén 35.231,104 (62'5°/0 ), római kath. 20.321,441 (361%), orosz orthodox 908 (0'0%), egyéb gör. kathol. felekezetű 5564 (0'0%)? összesen római katholikus 20.327,913 (30'l°/o \ más keresztyén 203,793 (0-4%), izraelita 586,832 (10%), nem ker. vallású 995 (0-0%), egyéb hitvallású 10,602 (00%), felekezetnélküli 5938 (0-0%). — Tehát a Németbirodalom lakosságának majd kétharmada az evangelikus s több mint egyharmada a r. kath. hitvallást követi. Az evangélikusok és r. katholikusok között 1871 óta következőleg alakultak a vallásfelekezeti viszonyok: 1871-ben volt az fev. [lakosság 62-3, 1880: 62'6, 1885:627, 1890: 62*8 s 1900-ban 62'5%-al képviselve, ezzel szemben a r. katholikusok számarányai: 36'2, 35*9, 35 8, 35-8 s 361%; más keresztyéneké: 0 2, 02, 0"3, 0'3, 0-4% ; a keresztyéneké általában 98 7, 98'7, 98*8, 98'9 s 99-0% ; s a zsidóké: 1*3, 1*2, 1'2, 11 s T0% így hát az evangélikusok, r. katholikusok s más keresztyének s a zsidók emelkedése 1871 óta abszolútnak mondható. Megjegyezzük, hogy az orosz r katholikusok alatt a darmstadtiak értendők. Az Oroszbirodalomnak van ott követje s követségi temploma. Be kell azonban vallanunk, hogy a Canossába indult német politika folytán Róma befolyása egyházpolitikai tekintetben a Németbirodalomban rendkivül megnövekedett, s a czentrumpárt a leghatalmasabb politikai párttá küzdötte föl magát. A német belmisszió köréből megemlítjük, hogy Bajorországban a nürnbergi diakon-intézetben szolgál 54 testvér. Munkásságának egyik legfőbb tere a betegápolás. De menedékházakban, községi diakoniákban s egyéb belmissziói helyeken is szolgálnak e testvérek. A testvérek közül 8 nős. Az elaggottak számára létesítendő otthonra eddigelé ötezer márkát gyűjtöttek. Igen szépen működik a nürnbergi kisdedóvó is, a melyben 300 gyermeket gondoznak. De a hannoverai Friderika-intézet is serényen működik. Bevétele volt 54,800 márka. 158 családot ós egyedül álló szegény nőt gyámolított. Cselédiskolája mindvégig megtelt. Örvendetes Németország más vidékein is a haladás a férfi- s a női diakonia terén. E téren nálunk még igen sok a tennivaló, s úgyszólván még csak a kezdetnek kezdetén vagyunk. A XIII. német ev. iskolaügyi kongresszus június 3—5. napjain Stuttgartban ülésezik. Prédikál Stöcker berlini lelkész. „Az ev. iskolaügy kilátásairól0 Zillessen berlini lelkész, „A modern rationalizmus iskolaügyi veszedelmeiről" Bohnenkamp mindeni rektor, „Az ifjúság egyszerűségre, megelégedésre és erkölcsi tisztaságra való neveléséről" Schrempf stuttgarti tanár s „Az ó-szövetség jelentőségéről az ifjúság vallásos nevelésére vonatkozó maradandó jelentőségében" Larfeld remseheiti tanár értekezik. A nagyhírű eisenachi lconferenczia június 8—10. napjain ülésezik. Tárgyalás alá kerülnek a következő érdekes és tanulságos kérdések: „Az egyház munkája8 Keilcr düsseldorfi lelkésztől, „A hit által való megigazulás tana s annak legújabb támadói" Lutgert hallei theol. tanártól, „A megigazulás és megszentelődés a maga egységében és különbözőségében" Zeller magdeburgi lelkésztől, „Az őskeresztyénség pogánymissziójának tanulságairól" Warneck hallei theol. tanártól s ismert nevű kiilmissziói írótól, „A theologia jelen állásáról" Kahler hallei tanártól s „A ker. világnézet történeti alapjairól" Lepsius berlini lelkésztől. Bizonyára szép kérdések, a melyek méltók az elmélkedésre! Az orthodox hitvallás védelmére igen szigorú rendelkezéseket tartalmaz az orosz büntető-törvénykönyv. Az „Alig. Ev. Luth. K.-Ztg." adatai nyomán közöljük a következőket: A ki hatalmával visszaélve, kényszerrel, csábítással vagy előnyök biztosításával és csalással egy orthodox embert más ker. hitvallásra áttérít, 3 évig terjedhető börtönbüntetéssel fog sújtatni (84. czikk). A ki egy orthodox hitű embert tévtanokra vagy szektákra csábít, kiutasítással fog büntettetni (89. czikk). Az az orthodox hitű apa vagy gyám, a ki egy 14 éven aluli gyermeket más ker. vallásnak szertartásai szerint enged megkeresztelni, 1 évi börtönnel fog sújtatni (90. czikk). A ki vallásos iratokat terjeszt vagy képeket mutat orthodox hitűek megtérítése czéljából, 1 évig terjedő börtönnel vagy fogházzal fog sújtatni (92. czikk). Ez a néhány példa is eléggé igazolhatja, hogy mit értenek Oroszországban „a hit dolgaiban való türelem" alatt. Nemcsak nemzetiségi, hanem vallási szempontból is úgyszólván dühöng Oroszországban a fanatizmus. nA római rendszer lényegéről és hatásárólu igen korszerű polemikus tanulmányt írt Zelenkci német ókatli. lelkész. Annak „Róma és a dogma" cz. fejezetében azt mondja, hogy „a római dogmában a személyes elsajátítás szabadságát az egyházi tantekintély kényszere váltotta föl". „Róma és az egyház" czímű fejezetben pedig azt fejtegeti, hogy „az ősker. egyház egysége a szeretet egységén alapult", a melynek helyére ma „a rideg hittörvény" lépett. „Róma egyházi élete" cz. fejezetében azt mutatja ki, hogy „az egyházi törvények s a jezsuita moráltheologia szabályai a testvéri szeretet mellőzésével jogi proczesszust és jogi intézményt létesítettek", a mint hogy másrészt „az evangeliumi tanácsok is tisztán külső juridikai szabályokká váltak". Az 5. fejezetben „Róma és az erkölcsiség" czím alatt azt vitatja, hogy „a római rendszer lényege a türelmetlenség", a melynek hatása „a tudományos kutatás szabadságának teljes megsemmisítése". Az ultramontánizmusról Döllingerrel azt tartja, hogy „az a Németbirodalomba becsúszott sorvasztó méreg". A tanulmány végén lelkes apologiáját adja a német ókatholiczizmusnak. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás.
