Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1903-05-17 / 20. szám
játéka nyitotta meg; majd egy melodrámás szavalat következett, az ifjúsági énekkar által kisérve. A főrészt a magyar dal és zene ezer éves fejlődésének bemutatása képezte. Dr. Szabó Mártonnak erre vonatkozó igen szép felolvasását a kollégium ének- és zenekara kisérte, bemutatva három szakaszban, válogatott ének- és zeneszámokban. a Keresztyén Középkor, a Rákóczi-kor és az új kor dal- és zeneköltészetét. A fényes siker, melyet arattak, méltán koszorúzta a kollégium tanári karának, köztük Kürty ének- és zenetanárnak és az ifjúságnak odaadó buzgóságát. Rákóczi felolvasások Nagy-Enyeden. A kassai Rákóczi-kiállításra rándulás kölségeinek összehozása javára a nagyenyedi kollégium tanári kara és ifjúsága igen tanulságos és élvezetes felolvasásokat rendez. Eddigelé már kettőt tartott meg belőlök. Az elsőn Bodrogi János tanár tartott felolvasást, a melynek keretében a Rákóczi-kor külső történetét ismertette. A másodikon dr. Farnos Dezső tanár a kor irodalmi ós művészeti föllendüléséről tartott felolvasást. A harmadik f. hó 18-án tartatik meg, s azon dr. Szilády Zoltán tanár fog felolvasni. A felolvasásokon kivül a kollégiumi ifjúság szavalatokkal, ének- és zeneszámokkal működik közre. Tanulmányi kirándulás. A nagyenyedi Bethlenkollégium növendékei, tanáraik vezetése alatt folyó hó 2-án Gyulafehérvárra, a kollégium ősi helyére rendeztek tanulmányi kirándulást. Megtekintették a város nevezetességeit, s azok közt a hajdani Bethlen-kollégiumnak ma kaszárnyául szolgáló épületét; a Bathaneum könyvtárt, a csillagvizsgálót, a r. kath. főgimn. internátusát stb. Megnézték az apulumi ásatások színhelyét; este pedig a szászvárosi kollégium ifjúsága által rendezett zenetörténelmi előadáson vettek részt. EGYESÜLET. A budapesti ref. ifjúsági egyesületben f. hó 7-én Forgács Gyula s. lelkész az ifjúsági egyesületről beszélt; 14-én Kovács Lajos vallástanár Mott úr könyvének ismertetését fejezte be. F, hó 21-én Forgács Gyula folytatja megkezdett előadását; 23-án pedig Csűrös István főgimn. vallástanár tart előadást a keresztyének első pünköst ünnepéről. Ezenkívül minden kedden bibliamagyarázat tartatik. Az előadások mindenkor este 1 /.2 8 órakor kezdődnek az egyesület helyiségében (Károly-körút 9., III. lépcső, I. em. 30 sz.). Vendégeket szívesen látnak. A Loránttfy Zsuzsanna-egyesület köréből. Bernát István dr., a Magyar Gazdaszövetség igazgatója folyó hó 11-én előkelő hallgatóság előtt előadást tartott a Lorántffy Zsuzsánna-egyesületben a keresztyén szocziálizmusról. Előadásában azt fejtegette, hogy a társadalmi bajok orvoslása gyökeresen csak a keresztyén szeretet és testvériség segítségével érhető el. Utalt ezenkívül arra is, hogy a czél érdekében szükséges erkölcsös irányú könyvtárak alapítása és University Setlementek alkotása. Az előkelő közönség többször megújuló tetszésnyilvánítással fogadta az érdekes előadást. GYÁSZROVAT. Vandrák Gyula, az iglói evang. főgimnázium tanára f. évi április hó 29-én, 51 éves korában elhunyt. Matter János csurgói ref. főgimnáziumi tanár, életének 42-dik évéhen, f. hó 2-án elhunyt. Nyugodjanak békével! KÜLÖNFÉLÉK. * Válasz Kálmán Farkas úrnak a hozzám irt levelére. Mikor én e kérdést intéztem az énekiigyi bizottsághoz, hogy alszik-e? még nem kaptam az énekes-könyvhöz az előmunkálatok VII-ik füzetét. Ennek vétele után felesleges volt a te hozzám intézett nyilt leveled; mert ebből látom, hogy nem alszik, csak szunnyadoz. Azért nem volt mégsem épen felesleges; mert a mi beszélgetésünkből értenek tán valamit a menyemasszonyomók is. Nem aludt a bizottság, csak szunnyadozott. Mert, hogy a szerinted is legfelségesebb 130-ik dicséretet végre valahára felvette, de, hogy szentségtelen kezekkel a nyakát kitekervén, az 50-ik Zsoltár dallamára vette fel, ez nagy aluszékonyságot feltételez. Mórt kellett ezt elrontani ? A dallamért? Nem jobb az eredeti? Van-e ennél az újabbnál rosszabb a zsoltárokban. Hát még a rithmikája! Ne haljatok meg e bűnben; állítsátok vissza az eredetit. Áldalak benneteket, hogy a 79. zsoltár dallamán levő 51-ik dicséretet is felvettétek, hogy így most már nem sikkad el ez a felséges dallam. De itt ismét szunnyadozással vádolom a bizottságot. Ott volt nekem, vagy talán már nem volt ott? az ezen lap f. évi 16-ik számában közölt ez éneknek az eredetihez hívebb és a rithmikai hibáktól teljesen mentes átirata, míg az ezen füzetben levő hemzseg ezen hibáktól s hozzá, ily kifejezésekkel: „Ily rég várt idvességet", s előbb: „Nyáját felkereste, hogy bűntől megmentse"; de már ettől a nyájat a Krisztus sem menti meg, csak eltörölheti azt. Haszonlítsátok csak össze ez újabb két éneket. Nagyon csodálom én azt, hogy te, a ki a rithmikának oly erős harczosa voltál, ennek a hibáira most egészen szemet hunysz. Pedig nem úgy, a mint Fejes barátunk mondja, hogy „azokon nem segíthetünk"; hanem egy kis fejtöréssel mindenen segítni lehet, és a kegyelt szöveget még kegyeltebbé s szebben ónekelhetőkké tehetnők. Hát az újak nincsenek-e teli ezen hibákkal? így könnyű éneket írni. Végre kérdem, mit tudsz róla, az „Uram a töredelmes" kezdetű kegyelt elő- (mert az „utó"-nak az elő a megfelelő) énekünk is megmarad az eredeti alakjában? Nohát a ki így meghagyja, annak még csak dunsztja sincs az énekléshez. Olyan ez az ö e hangzóival, mint a minőt Czinke kartársunk irt egykor minta-énekként a Sárospataki Lapokban, hogy a 3—4 strófás énekben talán 3—4 más hang volt, a többi mint e hangzó; a mire én aztán azt írtam a szerkesztőnek, hogy jó biz az, csak az a baja, hogy „elénekelhetetlen". Üdvözlettel Szamos-Dobon, 1903. ápril hó 29. * barátod Lénárd István. * Ez a Válasz tárgyhalmaz miatt késett. Szerk.
