Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-05-17 / 20. szám

teinek a meglátogatását. Elsőnek a szeUifúli gyülekezetet látogatta meg. Oda utaztában, a herendi vasúti állomá­son, a vármegye nevében Kolozsváry József alispán, az egyházmegye nevében pedig Segesdy Miklós esperes üdvözölték. Herendről Szentgálra lovas bandérium vezette a püspököt, a kit a község határán Tamás Ferencz községi biró, a lelkészlakáson pedig Gózon Gyula lel­kész fogadottt szivesen üdvözlő szavakkal. A megérkezés napján megejtette a püspök a hivatalos egyházvizsgá­latot ; másnap pedig, az ünnepi istentisztelet végeztével, a melyen fopásztori beszédet intézett a gyülekezethez, az iskolákat látogatta meg. Délben a presbitérium, a r. kath. és izraelita hitközség, a pápai egyházmegye, a veszprémi törvényszék, a tanító testület ós a községi elöljáróság küldöttei tisztelegtek a püspök előtt. Tanácsbiró-választás. A tiszántúli egyházkerület kiküldött bizottsága a mult hét elején bontotta fel az üresedésben volt egyházkerületi világi tanácsbirói állásra beküldött gyülekezeti szavazatokat. Ezek eredménye­képen Széli Ákos 365 szavazatával szemben 372 sza­vazattal, tehát 7 szótöbbséggel Géressy Kálmán közép­iskolai tankerületi főigazgató lett az egyházkerület új tanácsbirája. Értékes lelet. A mint a Dunántúli Prot. Lap leg­utóbbi száma írja, Thury Etele pápai theol. tanár egy rendkívül nagy értékű egyháztörténeti okmányt fedezett fel. Az esztergomi érsek engedelmével ugyanis kutatást rendezvén az érseki levéltárban, megtalálta ott a dunán­túli ref. egyházkerületnek 1612-től 1652-ig terjedő ere­deti jegyzőkönyvét, a mely egészen új világításban tünteti fel az egyházkerület XVII. századbeli életét és eddig nem ismert sok fontos adatot tartalmaz. A primási könyv­tárkezelők az értékes okmányt, az adatok felhasználása végett a felfedezőnek rendelkezésére bocsátották. Egyházmegyei gyűlés. Az udvarhelyi ref. egyház­megye f. hó 26-án Székelyudvarhelyen rendkívüli köz­gyűlést tart. Birói ítélet. Az udvarhelyi egyházmegye fegyelmi bírósága f. hó 5-én tárgyalta Kis Károly agyagfalvi lel­kész nagy feltűnést és visszatetszést keltett ügyét. Kis Károly ugyanis eltűrte azt, hogy leánya egy r. kath. fértihoz menvén feleségül, születendő gyermekeit illetőleg reverzálist adjon a r. kath. fél javára. A bíróság Kis Károlyt feddésre ítélte. Az ügy azonban ezzel nem ért véget. A terhelt felebbezett az egyházkerületre az ítélet ellen; így tehát még a kerületi fegyelmi bíróságnak is lesz szava a dologhoz. Az egyetemes presbiteriánus szövetség a jövő évben, június 21-én Liverpoolban fogja megtartani nyol­czadik gyűlését. Erre a gyűlésre konventünk elnöksé­géhez már megérkezett a meghívó s egy kérdő-ív bizo­nyos statisztikai adatokról. Megkiildötte a szövetség végrehajtó bizottsága az 1902—1903. évről szóló jelen­tését is, a mely érdekesen számol be a szövetség mun­kálkodásáról, különösen pedig a keleti országokban folytatott küímisszióról. Óhajtandó, hogy magyar ref. egyházunk képviseletileg jelen legyen a presbiteri szö­vetség eme gyűlésén. Budapesti ref. egyházunk presbitériuma f. hó 12-én Papp Károly II-dik lelkész ós Hegedűs Sándor főgondnok elnöklete alatt ülést tartott. Az ülés az új presbiterek választásáról szóló jelentéssel kezdődött, a kik közül a megjelent dr. Némethy Károly m. tanácsos, dr. Neményi Imre o.-tanácsos, Eszláry Sándor ker. elől­járó, Sáska István magánzó hivatali esküt tettek és Hegedűs Sándor főgondnok által melegen üdvözöltettek. Egyházkerületi főjegyzőül a presbitérium dr. Vécsey Tamás •egyetemi tanárra szavazott. A főgimnáziumnak az eszter­gomi kerületi tornaversenyben való részvételre 200 kor. segély szavaztatott meg. A megüresedett magyar-latin tanszékre június 12-diki lejárattal'pályázatot hirdet az elnökség. A főgimnázium igazgatójává újabb hat évre az igazgató-tanács ajánlatára egyhangúlag Molnár Sándort, az eddigi igazgatót választotta meg a presbitérium. Özv. Scholtz Józsefné úrnőnek és dr. Kiss Áron egyház­tanácsosnak a budai templom lírasztalára és szószékére adományozott fölszerelvényekért köszönet szavaztatott. A budai egyházrész helyi bizottságának megújítása, tag­jainak 25-ről 35-re emelése s ezzel kapcsolatban az Ügyrendnek megfelelő módosítása elhatároztatott. A kő­bányai egyházrésznek a templom fölszerelésére, rendes lelkész választására és hitoktatói állás szervezésére vonat­kozó kérelme előkészítés végett szakbizottságok elé utasíttatott. A VI—VII kerületi egyházrósz kérelmére a templomalapra megindított gyűjtés költségeire vissza­térítés kötelezettsége mellett 600 koronát előlegezett az egyháztanács. Ülés végén az egyenlő szavazattal válasz­tott presbiteri póttagok között sorshúzás útján megálla­pittatott a sorrend. Az erdélyi ref. egyházkerület f. hó 9. és 10. napjain tartotta meg közgyűlését Kolozsváron. Legelső sorban a folyó ügyeket intézték el, azután pedig a zsinati törvény­tervezetet tárgyalták le. A folyó ügyek közül említésre méltó, hogy a közgyűlés hozzájárult az igazgató-tanács­nak a kolozsvári theol. fakultás internátusának kibőví­tésére vonatkozó javaslatához. Az eszközlendő kibővítés mellett ezentúl 120 ifjú, és pedig 80 theologus és 40 böl­csészethallgató nyerhet ellátást az internátusban. Az egy­házkerületi tanügyi bizottság szervezésére vonatkozó igazgató-tanácsi javaslatot, véleményezés végett letették az egyházmegyékre. A zsinati törvénytervezetet illetőleg az igazgató-tanács véleményét Kádár János titkár ter­jesztette elő. Legnagyobb vitát az alkotmányi rész 8. §-a keltett, a mely Erdélynek az egyetemes egyházhoz való viszonyát szabályozza. A javaslat eme pontja ellen a legtöbb felszólaló azt a kifogást tette, hogy az több te­kintetben sérti az erdélyi egyházkerület külön jogait; általában véve pedig az egész javaslat uniformizálni törekszik, a mihez a kerületnek hozzájárulnia nem lehet. Vajda Ferencz ugyan határozati javaslatot nyújtott be az iránt, hogy jövőre a kerület a zsinatpresbiteri elvek alapján rendezkedjék be; de javaslatával annyira egye-

Next

/
Oldalképek
Tartalom