Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1903-05-17 / 20. szám
házi éneklést saját anyanyelvükön taníthassák ; az iskolák községiekké vagy államiakká tétele esetén biztosittassék az addig ott működött felekezeti tanítók átvétele, a tanítók református volta ós a tanítóknak a vallástan és az egyházi ének tanítására köteleztetése; a nem ref. iskolákban a ref. vallástanítók és tanárok a r. kath. vallástanítókkal és tanárokkal egyformán díjaztassanak; a tanítók csak protestáns feleségeket vehessenek és a tanítónők csak prot. férfiakhoz mehessenek feleségül; a tanítók és tanítónők üzetése a népoktatási intézetekben egyenlő legyen az állami tanítókéval, s hogv ez megvalósulhasson, a konvent tegye meg a szükséges lépéseket; az iskolaszékeket illetőleg maradjon meg a régi törvény intézkedése, t. i., hogy a kisebb egyházakban a presbitérium lehessen az iskolaszék; a presbitériumokban a tanítóképviselők száma legyen minden 6 tanító után 1—1, a népiskolai igazgató pedig legyen tag hivatalból; az egyházmegyei tanügyi bizottság tagjai legyenek: az egyházmegyei gyűlés által választott elnök (elnökök), 2 /3 részben iskolalátogatók, 7;. részben érdemesebb tanítók, s köztük az egyházmegyei iskolatestületnek az egyházmegyei ülésen küldött képviselői; az egyházkerületi tanügyi bizottság népoktatási szakosztálya álljon: 1 tanítóképezdei, illetve tanítónőképezdei igazgatóból, 1 tanító, illetve tanitónő-képezdei tanárból, 3 elemi tanítóból, 5 lelkészi és 5 világi egyénből; a tanító, illetve tanítónő-képezdei igazgatók és tanárok fizetése ne legyen kevesebb, mint a gimnáziumi igazgatóké és tanároké, s ennek keresztiilvihetése végett államsegély is kérhető; a tanító- és tanítónőképezdék feletti állami felügyelet gyakorlására nézve ugyanazon törvények legyenek érvényesek, a melyek a gimnáziumokra. A zsinati törvénytervezettel ezzel végezve és a referenseknek köszönetet szavazva, • a tárgysorozatnak még hátralevő pontjait tárgyalta le a gyűlés. Báthory Dániel a népisk. szakosztály jelentését terjesztette elő, s ennek alapján a miniszteri átiratokra nézve megadták a szükséges utasításokat; megerősítették a pesti egyháznak az által alkalmazott katechetákra vonatkozó szabályzatát, s elrendelték a már fogytán levő népiskolai tantervnek újból kinyomatását. H. Kiss Kálmán beterjesztette a nagykörősi tanítóképezdének az állami tanítóképezdék új tantervére vonatkozó megjegyzéseit s a ref. vallástanításnak abba beillesztendő részletes tantervét. Mindkettőt felterjesztik a konventre. Katona Mihály a középiskolai szakosztály jelentését referálta ezután. A meghozott határozatok között fontosabbak a következők: a tanári fizetések rendezését illetőleg helyesli a gyűlés, hogy az állami tanárok fizetése rendezését tárgyazó törvényjavaslat alapelvei és fizetési mértéke alkalmaztassanak (tehát a fizetési fokozatok töröltessenek); ha pedig a fentartó testületek a megfelelő rendezésre a magok erején nem képesek, kérjenek államsegélyt, illetve kérjék a már meglevő segély felemelését; készítsenek erre nézve részletes költségvetést és terjeszszék fel a kerületre. A javító vizsgálatoktól jövőre dij szedessék s az valamely ifjúsági jótékony czélra fordittassék. Czegléd kérelme az iránt, hogy hitoktatója fizetéséhez segélyt nyerjen, pártolólag terjesztetik fel a konventre. Ez utóbbi pontnál elég részletes és hosszabb vita folyt, a melyben többen egyenesen azt kívánták, hogy mivel a czeglédi állami gimnázium növendékeinek 80%"a református, egyenesen maga az állam állítsa fel a ref. vallástanári tanszéket. A gyűlés azonban, tekintettel arra, hogy a czeglédi egyház a vallástanárt a saját fenhatósága alatt kivánja megtartani, mellőzte ezt az indítványt. Dr. Kovács Pál a jogadémiai igazgató-tanács jelentése kapcsán beterjesztette a kecskeméti jogakadémiának az új állami szabályzattal harmóniába hozott tanítási és vizsgálati törvényeit, a melyeket a gyűlés elfogadva a konventre terjesztett fel megerősítés végett. Dr; Kiss Albert megszerezvén az egyetemi magátanári kvalifikácziót, a gyűlés által rendes tanári székén megerősíttetett. A számszéknek Sógor Endre által előterjesztett jelentése kapcsán a kecskeméti helyettes jogtanárok fizetése kérdésének megoldása és a pesti egyházmegye és egyházkerületi járulékainak a kérdése keltett hosszabb vitát. Az elsőt a számszék javaslatának módosításával intézték el; • a másodikat illetőleg pedig megbízták a számszéket, hogy az egyházmegye és az egyház kifogásait vizsgálja meg és az őszi közgyűlésre tegyen eljárása eredményéről jelentést. Az államsegélyosztó bizottság javaslata alapján Vasad és Alsó-Némedi kölcsönkéréseit teljesítették; a tőkesegélyezési bizottság előterjesztése alapján Szolnokot első helyen ajánlották segélyre; a pesti egyház közalapi járulékának megváltása ügyét pedig az őszi közgyűlésre halasztották. Végül tudomásul vették az irodalmi bizottság jelentését; a német énekeskönyvet bírálat végett az irodalmi bizottsághoz utasították; az izsáki tanítói díjlevelet megerősítették; a csepeli lelkésztanitói díjlevelet visszautasították és a kákicsi iskola államosítását megengedték. A gyűlés este 8 óra után, Koncz Imre elnök buzgó hálaadó imádságával ért véget. Tudósító. Forgassuk hát az érmet. II. Mit mutat hát a forgatott érem mindkét oldala? Van-e hát baj ? E kérdés bizonyítására én évek óta e Lap hasábjain számtalanszor számtalan közhitelű statisztikai (statisztika, mely beszélő számokban az életet és viszonyait tükrözteti vissza, tehát benne van az érv, a következtetés, a logika is!) adatot a magy. kir. központi statisztikai hivatal közleményeiből és az országos kormány hivatalos jelentéseiből; — tehát tulajdonképen nem is én vagyok a hibás, bűnös és felelős s nem is én alarmiroztam a protestáns közönséget, mikor én csak ezen nyilvános adatokat itt elősoroltam. Ezúttal csak a kételkedők s azok számára, kik még mindég nagyon rózsás színben látják egyházi közállapotainkat, ide iktatom röviden újból azon adatokat, melyeket e Lap f. évi 16. számában a 190. oldalon közöltem. Ezen adatok szerint a legutóbbi 30 óv alatt a Magyarbirodalomban százalékokban következő az emelkedés és fogyás: Róm. kath. Ág Ev. reform. Izraelita h. evang. 48-7 50-1 50-8 51-5 7-2 7-2 6-9 6-7 131 13-0 12-8 12-7 36 41 4-2 4-4 Tisztán Magyarországon az utolsó 1890—1900. évtizedben az ág. h. ev. népesség három és az ev. ref. népesség hét tized perczenttel fogyott. A ki tudja, hogy mit jelent ez; a ki tudja és akarja a beszélő számok szavát megérteni s abból következtetést vonni, annak nincs szüksége közelebbi kommentárra. Vajha az ezután következő öt év múlva örvendetesebb diagnózist állapíthatnánk meg, hogy a protestantizmus hazánkban is nem
