Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-05-10 / 19. szám

Mária Szilvásra tanítónak megválasztatván, hivatalukban megerősíttettek, s ez utóbbiak az esküt ünnepélyesen letették, miről a bizonyítvány kiadatott. Kerekes Barna F.-Nyáradra, Csiky Árpád Hegymegre, Tóth Gyula Ládbessenyőre tanítónak megválasztatván, a mennyiben oklevelük nincs, választásuk tudomásul vétetett, 1 évi határidő adatván oklevelük megszerzésére. A beerősítések során hosszabb vita fejlődött a szakácsi lelkésztanítói állás felett. Bizonytalan időre, mivel lelkész nem pályázott, tanítóval töltetett be ez állomás, úgy azonban, hogy anyaegyházi jellege e gyülekezetnek megmarad hivatalosan, habár most a laki lelkész felügyelete alá tartozik is. A törvényjavaslat feletti munkálat és eszmecsere volt legfontosabb tárgya közgyűlésünknek. A lelkészértekezlet! és a kiküldött ötös bizottság elvei alapján Szuhay Benedek papi főjegyző, mint előadó terjesztette elő 4 ívre terjedő munkálatát, melynek megjegyzéseit, kifogásait lényegtelen módosításokkal elfogadta közgyűlés. Megállapodásainkat a munka terjedelme miatt nem közölhetem. Annyit mondok csak: hogy bizony temérdek ellene a kifogás. Á legjobban kidicsért törvénykezési résznek pedig a második fele töröltessék, mert akkor képzett jogászoknak kellene lennünk mindnyájunknak, a kik a törvényt alkalmazni és használni akarnánk. A fegyelmi büntetésekből a pénzbírságot okvetlen felveendőnek véleményezzük. A munkálat felterjesztetett a kerületre; ott hasznát vehetik, elveit, megállapodásait elfogadhatják, ha azok anyaszentegyházunk javát s boldogságát vannak hivatva munkálni. Majd a számvevőszék jegyzőkönyve kapcsán a tisztikar tiszteletdíja rendeztetett némileg. így az esperes fizetése lesz 200 korona ; a papi főjegyzőé 100 korona; a dékáné 600 korona; az ügyészé 100 korona, s a két aljegyzőé 100 korona. A kiküldött tanácsbirák az egyházmegye részéről jövőben kapnak 6 -6 korona fuvardíjat ; a tanítói énekkar évente kap 50—50 korona segélyt; a gyűléstartó egyházak kapnak őszszel 400 korona, tavaszszal 400 korona tartásdijat, mint költséget, az egyházak által 1860-ban befizetet tőkék kamataiból. Jövőben a számadások mindig a mindenkori dékán lakóhelyén fognak megtörténni. Hangácson és Bábonyon díszes paplakot, Parasznyán iskolát építenek. A tervek, költségvetés, fedezet elfogadtatván: megerősíttettek. Hosszadalmasabban tárgyalta közgyűlésünk Borsodmegye alispánjának átiratát, melyet a Szent István-nap megünneplése* tárgyában küldött felterjesztett sérelmeinkre. Az átirat Bárczay László és Szuhay Benedek hozzászólásai értelmében jegyzőkönyvi pont kíséretében felterjesztetik érdemleges tárgyalás végett a főt. egyházkerületi közgyűléshez is, a mi erélyes hangon megfogalmazott felterjesztésünkkel, mivel nem lehet abba belenyugodni, hogy tiszta reformált vallású községeinkben a birák ós jegyzők törvény ellenére kidoboltatják, hogy senkinek mezei munkát végezni nem szabad. Hiszen az 1891j: XIII. t.-cz. nem azt mondja; de úgylátszik sokan szándékosan belemagyarázzák azt is, ami abban nincs — elfogultságból. Majd a helyi érdekű dolgok letárgyalása után, Botos József t.-biró előadásában olvasott jelentést a kerületről leadott fontos dolgokra. A vagyonkezelési szabályrendelet az új törvény életbeléptesééig függőben hagyandó. Az egyházlátogatóság pedig végezze egyházlátogatását úgy, mint régen, s szedjen minden néven nevezendő pénzt, mivel mi ezt tartjuk legbiztosabb pénzbeszedő közegnek. A lajstromos szavazás kérdése, miután indítványozó egyházmegye vagyunk, szóban sem jött; különben sem lehetett volna álláspontunk más, mint az, hogy ez felel meg a valódi protestáns elvnek s a törvény szellemének is! Az elnökségen kivül a máj. 5—6. napjain Miskolczon tartott kerületi közgyűlésre mint képviselők kiküldettek : Svingor József, Balogh István, Szuhay Benedek papi, — Szekrényessy Árpád, Vlaclár Ervin, Bárczay László vil. részről. Jövő őszi közgyűlésünk helye a halhatatlan emlékű Egressy Gábor színész szülő faluja: Lászlófalva lesz. Délután 2 órakor közös ebédre, az új parókhiára gyülekezetünk. Itt mondanom sem kell, hogy a pohárköszöntők egymást érték. Először Szuhay éltette a lelépő elnökséget és tiszti-kart, s 10 évi visszapillantást vetett a múltra, mely munkásság őt meggyőzi arról, hogy egyházmegyénk nem hiába élt s jövőben is ezen az alapon ós szellemben kell haladnia. Némedy József humoros felköszöntőben a papságot, Barna Gyula politikai színezetű beszédben éltette Ragályi Bélát; Csizmadia Jenő éltette nem a politikust, de az egyházmegyei gondnokot. Nagy Sándor a papságért, Vadászy Pál esperes a házigazdáért ivott. Végül Szuhay, megemlékezve arról, hogy a püspök születése helyén tartunk most gyűlést: élteti FŐt. Kun Bertalan szeretett püspökünket. Indítványát viharos éljenzéssel fogadva, nyomban üdvözlő sürgönyt küldött az egyházmegye közönsége az agg főpásztornak! Kápolna, 1903. április 26. Szuhay Benedek, papi főjegyző. KÜLFÖLD. Külföldi szemle. A neuendettelsaui diakonisszaintézet, LŐhe Vilmos gyakorlati theologusnak e maradandó alkotása, nagy áldással és hatással működik napjainkban a belmisszió szolgálatában. A gyenge elméjűek részére intézete van Neuendettelsauban, Polsingenben, Bruckbergben és Himmelkronban. Az azok részére gyűjtött kollekta 13,120 márka; 1882-ben volt 7379 márka. Az áldozatkészség ez intézetekre évről-évre emelkedőben van. Nagyobbára a régi várak restaurálása és új épületek létesítése nagy összegbeikerül. Igyabruckberginak restaurálására 204 ezer márka kölcsönt kellett fölvenni. Az intézet szerencsétlen lakóiért átlag évi 50 60 márkát fizetnek; de a legtöbben teljesen ingyenesek. A szükséglet tehát óriási. így az 1902. évben a bruckbergi 2 intézetnek 77,770104,875, a himmelkroninak 71,046, a neuendettelsauinak 64,095 s a polsingeninek 50,553, vagyis mindössze 368,339 márkára volt szüksége. Ilyen összegeknek előteremtéséhez nagy buzgóságra és fokozott szeretetmunkásságra van szükség. A bajor lutheri tartományegyház lelkes buzgóságának és prot. áldozatkészségének fényes tanujelei ez intézetek! Münchenben az 1872. évi német jezsuitatörvény megszüntetését czélzó törekvések ellen hatalmas protestáló gyűlést tartottak. A gyűlésen Böthlingk karlsruhei tanár történeti szempontból tárgyalta a jezsuitizmust, s a gyűlés protestáczióját távirati úton a birodalmi kan-