Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-05-10 / 19. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., Csepreghy-ntcza 4. szám, a hová a kéziratok, az előfizetési pénzek, hirdetési díjak stb. intézendők. Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SZŐTS FARKAS. Kiadja: SZŐTS FARKAS. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára: Félévre: 9 kor., egész évre: 18 korona. Egyes szám ára 40 fillér. TARTALOM. Vezérczikk. A protestáns éa református-evangelikus elnevezésről. Benkö István. — A zsinat figyelmébe. Hetesy Viktor. — Belföld: A dunamelléki ref. egyházkerület közgyűlése. Tudósító. — A felsőborsodi egyházmegye közgyűlése. Szuhay Benedek. — Külföld: Külföldi szemle. Dr. Szlávik Mátyás. — Irodalom. — Egyház. — Iskola. — Egyesület.]— Gyászrovat. — Különfélék. — Pályázatok. — Nyilttér. — Hirdetések. A protestáns és református-evangelikus elnevezésről. I. Közbeszédben, mint sajtóban, sőt gyűléseinkben is, különösen világiak által használva, igen felkapott szó a protestáns elnevezés, melylyel újabb időben némelyek a református vagy kálvinista egyházat is nevezik. Mintha valami bűvös hatása vagy ereje volna e szónak, némelyek nem is tudnak beszólni ós írni e szó használata nélkül. És épen a kálvinisták azok, a kik még specziális egyházi lapjaikat is így nevezik el, pl. : »Protestáns Egyházi és Iskolai Lap«, »Dunántúli Protestáns Közlönycc, »Debreczeni Protestáns Lap«, »Erdóly; Protestáns Közlönycc stb. Igazán kérdeznünk kell: hát hol vannak a református közlönyök? Hol van a magyar református keresztyén egyház? És hol vannak a reformátusok vagy kálvinisták? Azok nincsenek. Elbújtak a protestáns kalap alá, hogy ne lattas— sanak ! Helyes-e ez? Nem. Helyes-e unos-untalan, ós épen a reformátusoknak, használni a protestáns elnevezést? A legnagyobb mórtékben helytelen. És pedig azért, mert nem fejezi ki az egyház lényegót, tartalmát, krisztusi voltát. Mit jelent ugyanis protestáns, protestálni? Jelenti: tiltakozni, tehát ellentmondani, tagadni. Egyházi értelemben : tagadni a pápista egyház dogmáit, melyek nem az isteni kijelentésen, azaz nem az evagéliumon alapulnak. Igaz, hogy e szavak : protestor — nyilvánosan bizonyít, tanúságot tesz; testőr == tanúsít, erősít, nyilatkoztat, bebizonyít stb. jelentésekkel is birnak; ámde ha nézzük a szónak egyházi értelemben használt történelmi jelentését: nem a bizonyításra vagy a tanúság tétel értelmében használtatott, hanem a tiltakozás, a tagadás értelmében, tehát csakis negatív értelemben. De közhasználatban is, mikor valaki valami ellen protestál, mindig tiltakozást fejez ki ós nem egyszersmind bizonyítást. Köztudomású tény ugyanis, hogy a speyeri birodalmi gyűlés 1529-ben azon határozatot hozta, hogy a kik eddig a vormsi edictumot megtartották, ezután is tartoznak megtartani; semmi újabb változtatást nem hozhatnak be, s a mise tartását senkinek sem szabad megakadályozni. E határozat ellen tiltakoztak, protestáltak a német evangelikus rendek 1529 ápril 19-én s áprii 25-én felebbeztek a császárhoz, egy egyetemes vagy német zsinathoz. E protestáczióból, tiltakozásból eredt a protestáns elnevezés. A reformácziót befogadott németek tehát nevezhették és nevezhetik magukat protestánsoknak és azok után a Luther értelméhez csatlakozó mások, még nem németek is; de a reformácziót a Zwingli ós Kálvin értelme szerint elfogadók, valamint a múltban nem használták e nevet, úgy helyesen a jelenben sem használhatják, ós ha mégis használják: kölcsönzött és egészen színtelen tollakkal hivalkodnak, vagyis inkább okvetetlenkednek. Csodálatos, hogy míg a protestáns elnevezést azok, a kiknek történelmi joguk van hozzá, nem, vagy csak igen ritkán használják, mert érzik annak üres ós negatív voltát, addig a kálvinisták, a kiknek pedig nincs joguk hozzá, derűre-borúra elég szerencsétlenül usurpálják. Az egyházi elnevezésekkel azonban — egy kis kitérést téve — úgy látjuk, hogy a túloldalon és egyik oldalon sem nagyon szerencsések. Lássuk csak. A pápista nevezi magát a keresztről kereszténynek. Ez tulajdonképen nem mást jelent, mint keresztest, azaz keresztet vetőt, de nem egyszersmind a keresztről való tudományt, mint azt Pál apostol érti mindenütt, hol a keresztről szól. Semmi sincs az ilyen keresztvetőktől távolabb, mint a Krisztus tudományának gondolata ós an-