Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1903-04-19 / 16. szám
s az evangélium szellemét vizsgálja, s azon jól eső következtetésre jut, hogy mi, ha összetartunk, ha törvényeinket úgy befelé, mint kifelé való hatásában átalakítjuk s anyagilag is meg tudjuk erősíteni egyházainkat és iskoláinkat: akkor a hazai protestantizmus, betegségét kiheverve, megerősödik s átalakító hatása lesz az egész társadalomra. A 4—5 távollevő igazolása után megállapítván, hogy 37 értekezleti tag volt jelen: Mindszenti Imre értekezleti egyik jegyző lemondó levele olvastatott fel. Lemondását nem fogadtuk el, s a gyűlésre helyettes jegyzőül Demeter Bertalan lelkésztársunkat választottuk. Tárgysorozat szerint következett az elhunyt lelkésztársaink felett tartott emlékbeszédek felolvasása. Először Némedy József dédesi lelkész mondott szabadon beszédet néhai Tóth Miklós volt bánfalvi Öreglelkész felett. Igaz, találó képet rajzolt a megboldogultról, ki tudományosan képzett, irodalmilag is ismert nevű, puritán becsületességű, valódi lelkipásztor volt. Hű emlékezete éljen közöttünk sokáig. Majd Bodnár Béla zilizi lelkész tartott emlékbeszédet néhai Tóth Menyhért volt fiatal lelkésztársunk felett, ki nem mindennapi tehetséggel, erős akarattal s szép eredménynyel forgolódott az Úr oltára körül, daczára annak, hogy a sorvasztó betegség lelke lángolását sokszor megnehezíté, mígnem 32 éves korában a jól tévő halál megmenté gyötrő fájdalmaitól. Mindkét szerzőnek köszönet szavaztatott, s a baráti kézzel és igaz kegyelettel megrajzolt emlékbeszédeket be kell írniok az ú. n. „Emlékkönyvbe", mely minden évben egy-két ilyen beszéddel gazdagodik. Miután kegyeletes baráti kötelességünknek eleget tettünk, Szuhay Benedek mint biz. előadó olvasta fel a „ Konfirmácziói Kis KátéK -ra megirt terjedelmes és tárgyilagos bírálatát a bizottság (tagjai: Szabó József, Csontó Károly, Horváth János, Mindszenti Imre, Szuhay Benedek) nevében és megbízásából. A Kis Káté helyes ós biztos forrásművekből merít; dogmatikai és erkölcstani szempontból a mű kifogástalan s nagy előnye, hogy a mi vallásunk felekezeti oldala a többihez viszonyítva igazságosan ki van domborítva s belőle lehet hithűséget, buzgóságot és református szellemet tanulni. Nagy hibája, hogy rendszertelen, kérdései és feleletei nem elég szabatosak. Hol naiv, hol oly mély, hogy egy 12 éves gyermek fogalmi körét túlhaladja. A mű átdolgozás végett visszaadatik s ugyanaz a bizottság felhatalmaztatik arra, hogy a művet javított alakjában bírálja meg, s az eredményről tegyen jelentést őszi értekezleti közgyűlésünkre ! Csak ezután térhettünk át az új törvényjavaslat tárgyalására. Elnökünk igen helyesen úgy járt el, hogy a törvénytervezetet részekre osztva, szűkebb körű bizottságoknak adta ki véleményezés végett. Bodnár István, Dávid József terjedelmes bírálatban foglalkoztak a törvényjavaslattal. Az egész törvényjavaslatot azonban le nem tárgyalhattuk, hanem Bodnár István, Dávid József, Barna Gyula, dr. Sáfrán Dezső, Szuhay Benedek értekezleti tagok megbízattak azzal, hogy egyházmegyei közgyűlésünkre egy munkálatot készítsenek, de olyan röviden, minden indokolás nélkül, hogy a gyűlés pár óra alatt letárgyalhassa. Főbb elveink ezek: rossz az „evangélikus református" elnevezés. A 10 évi tisztújítást rendelje el a törvény, s úgy a presbiterek, mint a püspökök az egész vonalon minden 10-ik esztendőben újra választassanak, A konventi tagokat és az egyházmegyei és kerületi ügyészeket is válaszszák a presbitériumok, s legyen az ügyészeknek szavazati joguk is. A lelkészválasztás legyen szabad, de nem egész korlátlan. A próbapapolás engedtessék meg, de mindig csak az illető presbitérium meghívására. Az egyházi adózás legyen új kulcs alapján lehetőleg egységes. A lelkészi fizetés legyen legalább 2000 korona s megfelelő korpótlék; a tanítói fizetés mindenütt olyan, mint az állami tanítók ellátása. Ezután következett volna az indítványok letárgyalása. De 5 órai tárgyalás teljesen kimerített mindnyájunkat, Mindössze a „ Magyar Szó" részvény jegyzésére hívtuk fel a közfigyelmet, s egy részvényt értekezletünk jegyzett is. De már a borsodi traktus történetének megírása, ennek megállapítása körüli teendőkre idő nem jutott; így az egyházmegyei közgyűlés fog e kérdéssel érdemileg foglalkozni, úgyszintén az egyházmegyei és kerületi jegyzők és a püspök fizetése, illetve tiszteletdíja kérdésével is. Majd közebédre gyülekeztünk, hol számunk még jobban megszaporodott, jeléül annak, hogy világi embereink is kezdenek érdeklődni a lelkészi értekezletek iránt. Vajha minden összejövetel megteremné nemes gyümölcseit ! Kápolna. Szuhay Benedek, ért. jegyző. KÜLFÖLD. Külföldi szemle. A prot. theologiát hallgatók száma volt az elmúlt év nyári felében Halléban 352, Berlinben 274, Tübingában 271, Lipcsében 247, Erlangenben 175, Marburgban 148, Greifswaldban 133, Göttingában 108, Bonnban és Königsbergben 88, Strassburgban 77, Giessenben 67, Boroszlóban 65, Heidelbergben 57, Kielben 50, Jénában 45, Rostockban 36, vagyis mindössze 2281. A jelen tanév téli felében az összes német prot. theol. fakultások hallgatóinak száma csak 2179. Az 1890. tanévvel szemben, a mikor a hallgatók száma 4536-ra emelkedett, ma csaknem felére szállott alá a létszám. A róm kath. theologusok száma volt az elmúlt tanév nyári felében : Boroszlóban 327, Bonnban 291. br. Freiburgban 235, Tübingában 182, Münchenben 171, VVürzburgban 107, összesen: 1645. A folyó tanév téli felében az összes német r. kath. theol. fakultások hallgatóinak száma 1509. Bizonyára érdekes és tanulságos a theologusok létszámának e folytonos hullámzása a r. kath. és prot. fakultásokon egyaránt.
