Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-04-19 / 16. szám

rónaság az, hanem tövisekkel is rakott hepehupás felület. Várjunk hát a zsinattal, míg- összeillesztődik a hegy teteje és hegyalja tapasztalata és bölcsesége. Össze kell érlelni ezeket, nem pedig a májusi keletlenséggel rakni be a kenyeret a siitőkemenczébe. Hetesy Viktor. ISKOLAÜGY. A nem állami tanítók érdekében. A magyar tanítók országos bizottsága igazgató­tanácsának f. hó 14-én Somlyay József elnök vezetésé­vel tartott ülésében fontos lépés történt a közel 25 ezer nem állami tanító fizetésének rendezése ügyében. A gyűlés abból a helyes elvből indult ki, hogy minden tanító magyar kulturális feladatot végez, tehát a túlnyomó többségben levő felekezeti és községi tanítókat is ugyan­azon javadalmazás illeti meg, mint a milyet az állami tanítóknak igér a fizetésrendezési törvényjavaslat. Ebből az elvből kifolyólag a gyűlés, többek hozzászólása után, a következő határozati javaslatot fogadta el. 1. Magyarországon, akár felekezeti, községi, akár állami tanítónak kevesebb fizetése ós lakbére nem lehet, mint a mennyi az állami tisztviselők XI. rangfokozatának III. osztálybeli hivatalnoknak. 2. Ez alapfizetés 10 százaléka legyen az öt évtől öt évre kijáró korpótlék. 3. Tanítói fizetés kizárólag készpénzben szolgál­tatandó ki. 4. Ha az iskolát föntartó hitfelekezet, vagy polgári község e fizetés-minimum megadására képtelen, fizetését az állam egészítse ki hasonló eljárással, a mint ezt a tanítóknak az 1893: XXVI. t.-cz. is megadta. 5. Azt a tanítót, a kinek fizetését az állam egészíti ki, állásában a vallás- és közoktatásügyi miniszter erő­sítse meg. 6. Minden tanító hivatalba lépése előtt Jtegyen esküt a magyar alkotmányra a királyi tanfelügyelő kezébe. Ezeket az elveket memorandum alakjában terjesztik a közoktatásügyi miniszter elé. Az ülés lefolyása a következő volt. Somlyay József elnök rámutatott az állami tanítók fizetésbeli nagy kedvezményeire, a mely az államnak a rendezéskor 1.182,000 korona költségébe kerül és a melynek következtében ezer állami tanító már most 1400 korona fizetést kap, holott a felekezeti tanítók ezrei ma még mindig 600 és 800 korona fizetéssel nyomo­rognak. Igaz ugyan, hogy az állam már az 1893-iki XXVI. törvényczikk alapján a 800 korona kiegészítésé­hez harmadfél millió koronával járul s ez a hozzájárulás az idén az esedékes korpótlék miatt még nagyobb összegre rug. Mégis módot kell keresni, hogy az emiitett törvény revíziójával, és a felekezetek autonómiájának érintése nélkül, fölemeljék a felekezeti tanítóság javadalmát. Jelentette az elnök, hogy fölszólította az egyes felekeze­teknek egy-egy nevesebb tanítóját, hogy nyilatkozzék, mikép fogadná el az egyházi hatóság az állam pénzbeli segítségét a tanítói fizetések rendezése dolgában. Rendre felszólaltak ezután a községi tanítók nevé­ben Molnár Ferencz bezdáni tanító, az evangélikus tanítók részéről Ferencz József mendei tanító, az uradalmi tanítók nevében Vanek Gáspár lajosmizsei tanító és felolvasták a római katholikus tanítók nevében benyújtott kérvényt, a mely a képviselőháztól az állami tanítók fizetésrende­zése szerint kéri a felekezeti tanítók fizetésének meg­szabását. Molnár Ferencz kijelentette, hogy fizetésüknek államilag leendő rendezését a községi tanítók legmele­gebben óhajtják, és kívánatos, hogy az országos bizottság e tekintetben határozott állást foglaljon. Ez a rendezés úgy a tanítók, mint az iskolaföntartók javára volna. Vanek Gáspár kérte a tanácsot, hasson oda, hogy az uradalmi iskolák helyzete, jogi állása végre tisztáztass ék. Ferencz József az evangélikus tanítóság részerői abbeli véleményének ad kifejezést, liogv az állami fizetésren­dezésnek semmiféle káros következménye nem volna, sőt mind a felekezet, mind a tanítók örömmel fogadnák. A r. katholikus tanítók a kérdést a püspöki kar elé fogják vinni. A református tanítók részéről nem érkezett be nyilatkozat. Jelentette továbbá az elnök, hogy a görög-keleti tanítók is formulázták kívánságaikat. Áz oláh nyelven írt kérvény szerint, melyet Bogdán Tivadar beszterczei tanító írt alá, a görög-keleti tanítók mindig azon voltak, hogy az ország törvényeinek és a miniszteri rendeletek­nek eleget tegyenek, s mivel mint bármely más tanító, Ők is odaadással szolgálják a drága haza és Nagy Magyarország érdekeit, ők is megkívánják a fizetésnek azt a mértékét, a melyben az állami tanítót részesítik. Ismételten hangoztatják, hogy mikor az állami tanítókkal egy és ugyanazon ugart szántogatják, s mikor a drága hazának kultúráját emelik ők is, akkor ne mellőzzék őket a fizetésrendezésben. Most, úgy mond a fölirat, mikor nyomorog a görög-keleti tanító és annyi fizetése sincs, mint a városi szolgának, ne csodáljuk, ha nincs ered­mény; de ha fölemelik fizetésüket, majd meglátják, hogy hivatásuknak fognak élni. A gyűlés úgy határozott, hogy mivel az országos bizottságnak magyar a tanácskozás nyelve, nem fogadja el az idegen nyelvű föliratot és a beküldőknek vissza­származtatja. 6rahel Jakab adta elő ezután azt az indítványát, hogy a felekezeti tanítók az állami tanítókkal legalább egyenlő fizetést kapjanak. Az indítványhoz hozzászólt Göőz Józset dr., Ember János és Nagy László. A körül forgott a vita, hogy az állami tanítók 1000 koronás kezdő fizetését kérjék-e, vagy a legkisebb állami tisztviselő 1400 koronás fizetését. A többség az utóbbi mellett foglalt állást. Részünkről teljes elismeréssel fogadjuk és melegen üdvözöljük az állami tanítóknak a nem állami tanítók iránt tanúsított kollegiális buzgóságát és solidaritását. Helyeseljük azt az elvi alapot, hogy az ugyanazon képesí­téssel biró és ugyanezt a munkát végző nem állami tanítók az államiakkal egyenlő fizetésben részesüljenek. A nem állami tanítók fizetéskiegészítéséről szóló 1893. évi törvényt mindenesetre ebben az értelemben kell módo­sítania a törvényhozásnak. E törvény revíziója érdekében a két evangélikus egyház egyetemes konventjének épen úgy föl kell emelnie a maga szavát és latba vetnie a súlyát, mint az egyházi középiskolai tanárok ügyében is akcziót kell indítania. De a tanítók országos bizottsága határozatának két pontjára nézve megjegyzésünk van. Első az, hogy az

Next

/
Oldalképek
Tartalom