Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-04-05 / 14. szám

konfirmáltak és a házasságra lépettek összesített kimutatását, a mi lényeges hiánya a névtárnak; mert ezek nélkül nincs kellő bepillantás az egyház belső életébe s nem tűnik ki, hogy halad-e, stagnál-e vagy épen visszafejlődik-e az egyházi élet. A 21 nyomtatott ívre terjedő vaskos névkönyv ára fű-',ve 2 kor. 60 fillér. ** Az állatok világa cz. munkának most megjelent 92-ik füzetével a madarakról szóló rósz befejeztetett. Ebben a füzetben a pávadarukról és a kigy ász darukról van szó. A műhöz 3 koronáért stílszerű bekötési táblákat készíttetett a kiadó Légrády-I estvérek. A mű ára kötetenként 18 korona. Most jelent meg: Van Oosterzee J.: A Heidelbergi KíVté 52 egyházi beszédben, dr. Antal Géza fordításában. Ara vászonkötésben 12 korona. Szügyi József: 225 orgonaelőjáték ára 6 korona. Kiadja és 2 koronás havi részletfizetésre is szállítja László Albert és Társa, a tiszántúli ev. ref. egyházkerület bizományosa Debreczenben, a ki kívánatra ingyen küldi meg részletfizetésre szóló iheológ ia i köny v-árjegyzékét. EGYHÁZ. Halaszszuk el a zsinatot. Ezt sürgetik ismét több felől a sajtó útján. Halaszszuk el, mert a törvényjavaslat teljességgel nem felel meg a közszükségnek. Sem a tartalma, sem az alakja nem kielégítő. A törvénytervezet gyökeresen átdolgozandó, erre pedig idő kell. Az egyházi adóreform nincs kellőleg előkészítve. A testvéregyházzal való közös ügyek még nincsenek megérlelve. Az állam -kormánynyal szükséges megállapodások még nincsenek készen. Azért, hogy az egyházi törvényt itt-ott másként stilizáljuk, nem érdemes zsinatolni. Nagyon drága mulatság volna ez. — Bizony-bizony, aligha így nem áll a dolog. Azért videant consules ! Dunamelléki egyházkerületünk közgyűlése május 6-án lesz. A gyűlési meghívó így hangzik: Egyházkerületünk 1902. évi rendes közgyűlése jegyzőkönyvének 14. sz. végzése alapján a rendkívüli egyházkerületi közgyűlésünk idejét Főgondnok Elnöktársammal egyetértőleg f. é. május 6. és következő napjaira tűzvén ki, van szerencsém a közgyűlés összes, minden rendű tagjait arra tisztelettel meghívni. A közgyűlés május 6-án d. e. 9 órakor Budapesten a Lónyay-utczai főgimnázium ülés-termében fog összeülni s a szokott módon megnyittatni. A közgyűlésnek legfontosabb tárgya az egyetemes konvent rendelkezése és utasítása folytán a zsinati előmunkálatok tárgyában az egyházmegyék véleménye alapján készített bizottsági jelentés, úgyszintén az 1902. évi őszi közgyűlés által ide utalt tőkesegélykérvények és egyéb ügyek tárgyalása. Szükség esetén május 6-án d. u. 4 órakor bírósági ülés is fog tartatni. A közgyűlést megelőző napon és pedig 5-én, kedden d. u. 4 órakor a gimnáziumi nagyteremben előértekezlet fog tartatni. Az egyházmegyéket s a Fő- és Középiskolák tanárkarait kérem, hogy képviseletükről gondoskodni szíveskedjenek. Nagytiszteletű Esperes urakat kérem még a következőkre: Szíveskedjenek 1. a Kerületi Közgyűlés, illetőleg Bíróság elé terjesztendő ügyeket, netaláni felebbezéseket, kellőleg felszerelve — 2. a zsinati előmunkálatokra vonatkozó egyházmegyei véleményes javaslatokat f. évi április 15-ig, 3. egyesek vagy egyházak által, jegyzőkönyvön kivül netalán benyújtandó kérvényeket vagy más beadványokat, lehetőleg f. évi április hó 25-én hozzám Budapestre felküldeni. Mindnyájokra Isten áldását s jó békességet kérve vagyok Budapesten, 1903. márczius 30-án, kész szolgájuk, szerető szolgatársuk Szász Károly, püspök. A pápai egyházmegye rendkívüli közgyűlése szintén megtette észrevételeit a zsinati törvénytervezetre. Általában úgy vélekedtek a jelenvoltak, hogy sok fölösleges, hiábavaló változtatást tettek a javaslatkészítők kiváltképen a javaslatnak a gyülekezetekről, egyházmegyékről és a lelkészekről szóló részében. Mellőzni kivánja az új rossz czímet helyette egyszerűen a „református" nevet, a mi egészen átment már a köztudatba, óhajtja törvényesíteni; mellőzni kivánja a rendkívül bőbeszédű esküformákat, a lelkészek részére adott s a poimenikába való terjedelmes és mégis fogyatékos utasításokat. Az egyházi adót a személy adón kivül mindenkire állami adója 10%-ában óhajtja kiróni ; a hiányzó összeget adja az állam. A közalapnál kivánja, hogy annak tőkéjéből vehessenek kölcsönt a gyülekezetek, sőt az egyesek is kellő biztosíték mellett. A bíróságnál törölni kivánja azt a czélba vett újítást, hogy a társelnök is szavazzon, mert ez kellemetlenségeket szülhet épen az elnökség között. A tanítók fizetését egészen az állami tanítóké szerint kivánja megállapíttatni. Az erdélyi püspöki czím kérdésében ismét kérelmez az erdélyi egyházkerület, s kérelmét Bartók György püspök és báró Bán ffy Dezső főgondnok aláírásával a képviselőházhoz intézte. A petitum az, hogy a törvényhozás az erdélyi róm. kath. püspök czímet jelentse ki törvényesnek. A nyugodt, de határozott hangon tartott fölterjesztés (melyet Pokoly József kolozsvári theol. professzor fogalmazott) ekként végződik : • A mi sérelmünk egyenesen abban áll, hogy a Nagyméltóságú Miniszter Űr az erdélyi püspök czím jogosult használatának és pedig nemcsak az illető püspökök, hanem az állam és hatóságai részéről 'való jogosult használásának elismerése által az az állami tekintély szentesítésével látta el az erdélyi róm. kath. püspököknek az erdélyi püspök czímhez fűzött felekezeti felfogását, a mely felfogást csakis a protestánsok iránt ellenséges indulatú és abszolút kormányok támogattak. A mi sérelmünk abban áll, hogy ez az irányunkban ellenséges felekezeti fölfogás, melynek államjogi szankczióját az Appr. Const. I. rész, I. czím 2. ártikulusa, az erdélyi 1744. évi VII., az 1751. évi 1. és a magyarországi 1848. évi XX. törvényezikkek mindeddig megakadályozták: most a Nagyméltóságú Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úrnak saját alkotmányos hatáskörében kiadott, tehát alakilag törvényes rendelete által egyszerű történeti czím köntösébe bujtatva, diadalra jutott és — bár kerülő úton — az állami elismertetést megnyerte. Mélyen tisztelt képviselőház! Miután a Nagyméltóságú Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úrnál hiába zörgettünk vallási sérelmünk orvoslása czéljából^