Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-03-15 / 11. szám

„Bábel és a biblia". Hornyánszky Aladár theol. akacl. tanár. III. Márczius 21-én: „Modern női drámák". Stromp László theol. akad. tanár. IV. Márczius 28-án: „A reformáczió első nyomai Pozsonyban". Schrödl József ev. licz. tanár. V. Április 4-én: „Keresztyénség és közmívelődós". Balogh Elemér ev. ref. lelkész. Versek, Albert József licz. tanár. E műsor alkalomszerűen szavalatokkal, ének- és zene-előadásokkal bővül. A hódmező vásárhelyi ref. egyház presbitériuma f. hó 2-án tartott ülésében több fontos ügygyei foglalkozott. Legelső sorban melegen üdvözölte Juhász Mihály főgondnokot, kir. tanácsossá történt kineveztetése alkalmából ; majd pedig tudomásul vette, hogy az esperes a lelkészválasztást f. hó 17-re tűzte ki;

és a maga részéről kiküldte a választást vezető bizottságot. Jelentést tettek a tabáni új templomra és a néhai Szabó János síremlékére megindított gyűjtés eredményéről is. Eddigelé az előbbire 970, az utóbbira 351 "50 korona gyűlt össze. Tudomásul vették a tanyai istentiszteletek tartása ügyében tett intézkedéseket; majd pedig elhatározták, hogy a baptista térítésekkel szemben továbbra is vallásos felolvasásokat rendeznek és a párbéradót lehetőleg mérséklik. Az iskolaszék tudomásul vétele után az egyházi hivatalnoki özvegyek segélyalapjának a szabályzatát tárgyalták le és fogadták el. Az egyházi adó a magyar prot. egyházban czím alatt igen fontos tanulmányt közöl a Theologiai szaklap februári füzetében Pokoly József, a kolozsvári ref. theol. fakultás tudós egyházjog professzora. A tanulmányban, Wekerle Sándor ama tanításával szemben, hogy a prot. egyházak egyházi adóztatási joga a király átengedett legfőbb kegyúri jogából folyik, kimutatja, hogy ez nem áll, mert egyházunk adóztatási jogának a forrása az autonomia. Az állam szabályozhatja ugyan az adóztatás mértékét és a behajtás körüli segédkezés módját; de ezt sem a legfőbb kegyúri, hanem csak a legfőbb felügyeleti jogból kifolyólag. Ez a joga sem terjedhet azonban odáig, hogy az egyházi hatóságok által kivetett és jóváhagyott adótartozást, akár mértókében, akár jogalapja tekintetében felülvizsgálja. A tanulmányt ajánljuk olvasóink, különösen pedig a konvent egyházadózási bizottsága tagjai figyelmébe. A konfirmáezióra való előkészület alkalmából felhívjuk a konfirmándusokat oktató lelkész és tanító urak figyelmét az alábbi értesítésre: Uj-Testamentomok a Konfirmáezió alkalmából nálam kedvezményes áron kaphatók. Dr. Moody András Skót Biblia-Társulat képviselője. Budapest, V., Rudolfrakpart 8. Azt a szép és helyes szokást, hogy a konfirmáltaknak konfirmácziói emlékül egy-egy Uj-testametomot ajándékoz az egyház, melegen ajánljuk, hogy a hol meghonosították, tovább is tartsák fenn, a hol pedig még nincs szokásban, honosítsák meg a lelkész urak. Szép erkölcsi kötelék ez a serdülő ifjúság és az anyaszentegyház között. A katonai sorozások. A magy. kir. honvédelmi miniszter az idei fősorozások idejét április hó 1-től május hó 31-ig tűzte ki. Ebben nincs semmi, a mi bennünket érdekelne, vagy érintene; de már abban, a mit a miniszteri rendelet a sorozási működési napokat illetőleg mond, már van, ós pedig olyan, a mi világosan mutatja, hogy az a törvénybe iktatott teljes vallási egyenlőség és viszonosság csak a türelmes papiroson van meg, de nem az életben, és talán legkevésbbé a hadsereg körében. A miniszteri rendelet ugyanis ezt mondja: „Ez alkalommal ismételten megjegyzem, hogy ezen működési tervben az 1898. évi V. törvényczikk által nemzeti ünneppé nyilvánított április 11-ike, nemkülönben a vasárnapok és a római katholikus ünnepnapok, valamint azon sorozójárásokban, hol görög keleti vallásúak nagyobb számban fordulnak elő, görög keleti ünnepnapok is működési napokul föl nem vehetők". A rendelet tehát hűséges gondossággal őrködik a felett, hogy a római kath. és gör. keleti vallású sorozandók vallásos érzelmeikben ne háboríttassanak: de hogy a többi bevett egyházak tagjai szintén nem háboríttatnak-e? mit törődik azzal a honvédelmi miniszter úr! Véletlenségből az idén összeesik a zsidók páskája a mi husvétunkkaL és így ők nem sértetnek; de mi igenis sértve vagyunk, mert egyházunk nagy ünnepe, a Nagypéntek — persze azért, mert a pápás egyházban ez csak félünnep és nincs veres betűvel az ő kalendáriumukban — csak közönséges napnak van véve és rajta a sorozás nem szünetel. Ez ellen az egyenlőtlen elbánás ellen a leghatározottabban tiltakozunk, és a mellett, hogy ezt is odajegyezzük a zsinat által orvoslandó sérelmek közé, másfelől felkérjük a konvent ós az egyet, gyűlés elnökeit, hogy a kormányhoz teendő .sürgős felirattal kérjék a honvédelmi miniszter sérelmes rendelkezésének reperálását és a Nagypénteknek, mint egyházunk nagy ünnepének respektálását. Az erzsébetfalvi evang. egyliázfelügyelösóg f. hó 8-án rendezte második vallásos estélyét. A hivek közéneke után Horváth Lajos lelkész imádsága nyitotta meg az estélyt. Utána neje Böngérfi Ilona olvasott fel nagy tetszés mellett a vallásos édes anyáról, Horváth Lajos szavalata után Fialka Róbert presbiter tartott szép előadást a protestantizmus történetéből. A szép estélyt a lelkész imádsága ós a gyülekezet éneke rekesztette be. Németország és a klerikálizmus. Németország, a hogy a jelek mutatják, heves felekezeti és egyházpolitikai harczoknak néz elébe. A jezsuita klerikálizmus, mely a czentrum-pártban erős támogatóval rendelkezik magában a birodalmi gyűlésben is, mind nyíltabban és vakmerőbben áll elő követelőzéseivel, és nem tekintve az állam, hanem csak a maga érdekeit, bűnös kézzel szitogatja a felekezeti türelmetlenség iiszkeit. Legközelebb Korúm, trieri érsek szállott szemben az állammal, pásztorlevelében arra utasítja papjait, hogy azoknak a szülőknek, a kik gyermekeiket nem róm. kath. intézezetekben taníttatják, a gyónás alkalmával ne adjanak abszolucziót. Korúm tehát egyenesen az állami közoktatás ellen tört. E nevezetes pásztorlevél interpelláczió tárgyát is képezte a birodalmi gyűlésben. Bülow miniszterelnök a leghatározottabban elítélelte az érsek eljárását, és kijelentette, hogy megtette már a lépéseket a pásztorlevél visszavonatása iránt. Beszéde végén energikusan hangoztatta, hogy a kormány a leghatározottabban visszautasít a r. kath. egyház részéről minden olyan kísérletet, a mely az állam méltóságát és jogait akarná megsérteni. „Toleránsak vagyunk — monda — mások megygyőződésével szemben; de intolerancziával szemben nem szabad toleránsaknak lennünk, és nem is leszünk". A másik dolog, mely szintén erősen kavarja a szenvedélyeket: a