Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-03-15 / 11. szám

által nem tagadhatjuk, hogy a pápai egyház, ismert aggressziv modorával olyan mezőket hódított meg magá­nak Amerikában, a melyeken megvetve lábait, reménye lehet a további sikeres terjeszkedésre. Amerikában, hol felekezeti iskolák nincsenek, a róm. kath. egyház minden elképzelhető úton és módon magához akarja ragadni az ifjúság nevelésének, vezetésének nagyfontosságú ügyét. Nyíltan nem mer ugyan agitálni a kitűnő ame­rikai állami iskolák ellen, — hiszen tudvalevőleg Satolli nuncziusnak is ez ok miatt kellett az Unióból távoznia: , —• de a hol csak lehet, klerikális befolyás és vezetés alatt álló felekezeti iskoláiba tömöríti a gyermekeket és az ifjakat. Egyházunk lapjai, nemcsak, de még a füg­getlen sajtó orgánumok is méltán nevezik a felekezeti (kath.) iskolákat: az amerikai egészséges közszellem megmérgezőinek. Az Unió 70 milliónyi lakossága között, különben 11 millió lélek a róm. kath. vallású, tehát a lakosságnak 1 /7 -ed része. Megváltozik azonban ez az arányszám, még pedig a róm. katholikusok javára, ha Amerika legújabb gyarmatának, a Philippini szigetek lakosságának vallási hovatartozandóságát is figyelembe veszsziik. Ezek a szigetek, mint volt Spanyol gyarmatok, természetesen kizárólag a kath. papság és szerzetesség befolyása, uralma alatt állottak, a mit meggyőzően doku­mentál a nép elmaradottsága, szégyenletes műveletlen­sége, szellemi és gazdasági nyomora. A jólét némi jelei csak most kezdenek a szigeteken mutatkozni, hogy a prot. hittérítők a czivilizáczió zászlaját kitűzték a ter­mészeti kincsekben Istentől olyan gazdagon megáldott, de kapzsi szerzetesek által évszázadokon át fosztogatott szigeteken. A Fülöp-szigetek 7 milliónyi lakossága eddig a r. kath. egyház tagjainak lélekszámát gyarapította, de 1898 óta 220 amerikai misszionárius terjeszti körükben az Úr Jézus Krisztusnak elegyítetlen Evangéliumát, mond­hatlan örömére és boldogságára az újjászületés után vágyó sok ezer léleknek! * Három esztendővel ezelőtt, e becses lapok részére irott amerikai leveleim egyikében én is megemlékeztem az amerikai methodista egyház ama nagyszerű kezde­ményezéséről, melynek czélja volt, egy húsz millió dol­láros (50 millió koronás) alapítvány összehozásával kö­szönteni az új évszázad, a XX-ik század elérkezését. Teljes öt esztendő kellett hozzá, hogy az Unió roppant területén szétszórtan élő methodista gyülekezetek — kezet fogván egymással a hatalmas eszme megvaló­sítása érdekében — a gyülekezeti közczélokra, de főkép a bel- és külmisszió ügyének propagálására szánt ha­talmas alapítványt előteremtsék, befejezzék. S dr. E. M. Mills „a 20 ik századot köszöntő bi­zottság pénztárnoka" most jelenti, hogy a „nagy" ala­pítvány utolsó dollárja is beérkezett ő hozzá .... Az amerikai methodisták tehát 50 millió koronát hoztak össze 5 év alatt gyülekezeti és missziói czólokra, mint önkéntes és rendkívüli adományt. Bizonyára ragyogó példát mutatnak az amerikai methodisták az egyházi, gyülekezeti czólokra való szives adakozásokban! E nem­zeti nagy egyházi alapítványból 8 millió dollárt kapnak a tanintézetek, 1 millió lesz az árvaiigy gyámolítására, s egy millió a szegény egyházak adósságai kifizetésére fordítva. A methodista egyház, tagjai számánál vagyo­nosságánái, társadalomra való hatásánál fogva is vezető ker. egyháza az ifjú Amerikának, s különösen diadalmas versen}'társa az erőszakosan terjeszkedni kívánó római katholiczizmusnak. Mire e sorok napvilágot látnak, fennállásának, működésének századik esztendejébe lépett a világnak kétségtelenebből legáldásosabban működő és legtiszte­letreméltóbb társulata: „a Britt és külföldi Bibliater­jesztő társulat". Ez év márczius havának 7-ik napján tölti be megalakulásának 99-ik, és a jövő év tavaszán, márczius 7-én ünnepli az egész művelt világ protestáns népeinek örvendező, üdvözlő részvételével fennállásának 100-ik évfordulója alkalmát. Köztudomású dolgot említek fel, midőn elmondom, hogy miként alakult meg e Társulat. Egy kis angol lányka 6 éven keresztül rakosgatta össze megtakarított filléreit, hogy majd egy Bibliát vásárol magának. — 25 mfnyi utat tett meg, keresztül-kasul járva London utczáit, zörgetve minden könyvkereskepő üzletében, hogy kapjon egy Bibliát. Nem talált sehol sem egy árva pél­dányt sem. Végre is szomorúan, könyek közt tért haza, Biblia nélkül, s hat éven által egy kedves remény meg­valósítása czéljából keservesen gyűjtögetett összes pén­zecskéjét letette első adomány gyanánt a létesítendő „Biblia nyomtató Társaság" javára. Ebből a porszemből fejlődött ki, izmosodott hatalmas tényezővé az immár száz esztendős Társaság. S hogy milyen dicső munkát végzett a lefolyt száz év alatt, az Isten lelkétől életre hivott és támogatott ezen derék társulat: annak nyomait megtaláljuk a világ összes népeinek, nemzetének műve­lődéstörténetében ! 420 nyelvre van ma már lefordítva a Biblia, s millió és millió példányokban szóratik széjjel a föld­kerekség minden pontjára. A tudomány alig fedez íel egy-egy ismeretlen földrészt vagy nemzetet, szigetet vagy országot, e nemes társulat azonnal ott terem, lobogtatva Isten igéjének fényes szövétnekét a lelkek idvességére. 111 nyelvet beszélő nemzetnek van már meg a teljes Bibliája e hatalmas társulat generosításából, 91 nem­zet részére még csak az új-testamentum készülhetett el, s 118 czivilizálatlan, irodalmilag is teljesen elmaradt néptörzs Amerika, Ázsia, Afrika és Ausztrália belsejében ha nem is az egész Bibliát, de legalább annak egyes részeit bírja és olvashatja nemzeti nyelvén. Míg 100 esztendővel ezelőtt minden 100 ember közül csak kettőnek használatára esett egy-egy Biblia, addig ma 10 ember közül 8-nak kezében van Istennek örökké megálló szent Igéje! Pihenjen meg Istennek szent álclása továbbra is a nemes Társulaton s ennek dicső munkáján! Chicago Ills. 8504 Superior ave Harsányi Sándor, ev. ref. lelkész. IRODALOM. ** Erdőssy Andor. Elbeszélés a gályarabság idejé­ből. A magyar nép és ifjúság számára írta P. Tóth Já­nos. Máramaros-Sziget, 1902. 16-od rétben 196 lap, ára 1 kor. 50 fillér. E munka vallás-erkölcsi és hazafias irányzatú történeti elbeszélés. Czélja, hogy a mult rémítő szenvedéseivel és hithűségével erősítse és növelje a protestáns érzületet. Tárgya: Erdőssy Andor vallás- és nemzeti hősiességének feltüntetése. Ez az Erdőssy Andor 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom