Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-03-08 / 10. szám

„ásatag" regényét, „Pompéji utolsó napjait ", a mely rendkívüli hatással volt az olvasóközönségre, már csak azért is, mert egy eltemetett világ romjairól leolvasott históriai tényeken alapult, — azóta újból és újból megpróbálkoztak a legjelesebb angol és német írók azzal a feladattal, hogy archeológiai felfedezéseken építsék fel regényeik cselekvényét s így elevenítsék meg az olvasó előtt a kétezer év előtti életet és társadalmat. így jöttek létre a tinóm tollú Ebers regényei Egyiptomról, Hellasról és Rómáról; legutóbb pedig a lengyel Sienkiewicz tilt diadalt a „Quo Vadis"-sal, ezzel a Nero-korabeli regény -nyel. Mellette méltó helyet foglalhat el Eckstein Ernőnek a Claudiusokról irt regénye, melynek cselekvénye a zsarnok és keresztyénüldöző Domitianus uralkodása alatt játszódik le, a ki tudvalevőleg semmivel sem volt jobb Nérónál. A regény központjában pedig Róma egyik leghatalmasabb családja áll, a császári származású Claudiusok, a kiknek feje Titus Claudius Mucianus, mint Jupiter főpapja, a legfőbb állami méltóságot tölti be. Az Ő családjából kerülnek ki a regény főszemélyei és a regény hősei: Jupiter főpapjának fia, Quintus, a kit magával ragad a keresztyénség tana s a kit még apja tekintélyének nagy súlya sem bír megoltalmazni attól, hogy mint keresztyén vértanú kerüljön a czirkuszba. A hogy a szerző lefesti előttünk Róma haldokló pogánykulturáját s a keresztyénségnek akkoriban anarchisztikusnak tekintett egyenjogosítási tanait, mélyen meghatja az olvasót, s talán nem csalódunk, ha fölteszszük, hogy Sienkievicz e regény hatása alatt írta meg a Quo Vadist. Összehasonlítva a két képet, a melyet a két író megfestett, — olykor szinte meglepő a nagy hasonlatosság ; s mert Eckstein könyve jelent meg előbb, jogos is ez a föltevés. A rendkívül tanulságos regényt melegen ajánljuk lelkész-olvasóink figyelmébe. ** A Protestáns Szemle f. évi második száma, Szöts Farkas titkár szerkesztésében a következő tartalommal jelent meg. I. Értekezések és tanulmányok: A coccejanismus lényege, fejlődése és jelentősége. Zoványi Jenő. — A sámán. (Első közlemény.) Stromp László. A teremtő eszméje a nevelésben. lóih Pál. — Az „Ember tragédiája"-nak világnézlete (Befejező közlemény), k'api Béla. — II. Egyházi Szemle : Külföldi egyházi élet. p—f. III. Irodalmi szemle : a) Hazai irodalom : Oesterzee-Antal: A Heidelbergi Káté. Ismerteti Sz. F. — Dr. Kampis J.: Az állami anyakönyvezés szabályai, b) Külföldi irodalom : Krauss F. X. : Cavour, és Spahn M.: Der grosse Churfürst. Ismerteti Sz. M. ** Yerne Gyula négy elbeszélését adta ki a Franklin-Társulat egy kötetben, az eredeti franczia képekkel. Ez elbeszélések mindegyike más és más világításban mutatja be a nagyhírű írót. „Ox doktor theóriájamelytől a kötet is kapta a nevét, fenekestől fölforgatja egy békés flamand városka nyugalmát, mert a kísérletező tudós oxigénnel telíti a légkört s ezzel a szertelenségig fokozza a lomha vérű flamandok életműködését. A humoros ós vidám történetek ellentéte a „Zachariás mester" középkori legendája, melyben a művészetére büszke genfi órás tragikus végét olvassuk. E drámai erővel megírt fantasztikus történetnek párja a „Telelés Grönlandban mely az örök hó és jég sivatagaira vezet bennünket, a hol egy apa keresi a fiát és sok veszedelmes kaland, kemény megpróbáltatás után szerencsésen rá is akad. A „Dráma a levegőben" fölötte izgalmas kalandja egy léghajósnak, a kinek csónakjába, az indulás pillanatában, fölugrik egy őrült, s kényszeríteni akarja a léghajóst, hogy a több ezer lábnyi szédítő magasból vele együtt ugorjék le a földre. Az ősz író ez érdekes kötetét Zigány Árpád fordította. Ára fűzve 2 kor. 60 fillér, díszes vászonkötésben 4 kor. Kapható minden könyvkereskedésben. EGYHÁZ. Zsinati előkészület. A pesti egyházmegye tisztviselő és tanácsbirái, Mády Lajos esperes és dr. Freysinger Lajos tanácsbiró elnöklete alatt febr. 28-án Budapesten értekezletet tartottak, a melyen megállapították, hogy miként készítsék elő a zsinati törvénytervezet egyházmegyei tárgyalását. A zsinati törvénytervezet egyes részeire előadókat kértek föl. Az egyházalkotmányi résznek általános határozatait, az egyházközségről, presbiterekről, lelkészekről, az egyházmegyékről, egyházkerületekről, konventről, zsinatról szóló fejezeteit (1—48. lap) Benkő István és Arany Gusztáv, a lelkószválasztási törvényrészietet (49—65. 1.) Haypál Benő és Molnár Albert, az egyházi adó- és közalap-javaslatot Csilléri Lajos, Benedek Sándor és dr. Kiss Károly, az egyházi törvénykezést dr. Darányi Gyula, dr. Freysinger Lajos és dr. Szabó József, a népiskolai törvényrészlete, Vámossy Mihály, Molnár Albert és a tanítóegyesület a középiskolai törvényjavaslatot Molnár Sándor és a budapesti ref. főgimn. tanári kar, a főiskolai, leánynevelési és emberbaráti törvénytervezetet Petri Elek és a budapesti theol. tanári kar vállalták magukra. Az előadók márczius 25-ig készítik el észrevételeiket, a melyeknek letárgyalására márczius 25-én d. e. 9 órakor egyházmegyei értekezlet, április 1-én pedig egyházmegyei közgyűlés tartatik. . A budapesti egyház presbitériuma folyó hó 2-án, Hegedűs Sándor főgondnok és Papp Károly Il-ik lelkész elnöklete alatt ülést tartott, a melyben a főgimnáziumi igazgató-tanács jelentéséből örvendetes tudomásul vette az egyháztanács, hogy Takács Lászlóné úrnő a főgimnázium úrasztalára díszes terítőt ajándékozott; hogy az évzáró vizsgálatokra és a rendtartásra vonatkozó véleményes jelentését az igazgató-tanács elkészítette s azt a presbitérium az egyetemes tanügyi bizottsághoz fölterjeszti ; Borza Gyula I-ső iskolaszolgát állásában az egyháztanács véglegesítette; Molnár Sándor igazgató hat éves igazgatósága a folyó iskolai év végén lejárván, az igazgató-tanács a választás előkészítésével megbízatott. — Az egyházi bizottság előterjesztésére a presbi-