Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-03-01 / 9. szám

Isten a szegényeknek segítőt".(I. kor. XII. 29), elhatározta a közgyűlésünk, hogy kegy adomány ok gyűjtésével fogja megszel ezni. Bizodalommal tekintünk és számítunk Istennek tetsző magasztos czélunk elérésében ós kivitelében úgy egyházi főhatóságunk, hitsorsosaink, minta hazafias magyar társadalom áldásos segítségére. Az adományok f. évi május l-ig Bárdi Pál lelkészhez Héviz-Györkre (u. p. Bag, Pestm.) küldendők. A héviz-györkiek e kérelmét olvasóink nagybecsű pártfogásába mi is a legmelegebben ajánljuk. Vállásos estélyek. A debreczeni ev. ref. theologia akadémia Hittanszaki Önképző Társulata a kálvinista öntudat erősítése czéljából 1903. márczius hó 1-én délután 5 órakor a főiskola dísztermében ötödik Protestáns Estéigét rendezi, melyen Sáfrány Lajos a korszellem és a protestantizmus kilátásai, Teleki Janka Szabolcska, mint vallásos költő czím alatt tartanak felolvasást. Az estély többi számát karének és solo-ének, szavalat és közének képezi. Ezzel az V-dik estével az ez évi estélyek sorozata befejezést nyer. — Az er zsebet falvai ev. leányegyház felügyelősége febr. 22-én sikerült vallásos estélyt rendezett a központi állami népiskola nagytermében. Gyülekezeti ének és Horváth Lajps imádsága után Böngérfi János másodfelügyelő tartott előadást a vallásos estélyek jelentőségéről, Doktorics Miklós gondnok pedig a család vallásos életéről olvasott fel. Böngérfi Géza vallásos költeményt szavalt, a mi után az estélyt Horváth Lajos fohásza és a gyülekezet közéneke rekesztette be.— A sátoralja-újhelyi reformátusok 8-dik és utolsó felolvasó estéje a napokban tartatott meg nagy órdeklődes mellett. Közének után Fejes István imádkozott s ugyanő tartott szabad előadást, a melyben egyik előző előadása befejezéseként arról szólott, hogy miként a tudomány, úgy a vallás is fejlődik. A fejlődés czélja, hogy hit- és erkölcsi életünk, valamint a hittudományunk is a Jézus Krisztushoz közeledjék. Ezután a vegyes kaiszép összhangzatos éneke, Farkas Andor szavalata, majd ismét összhangzatos ének és Bakos Elek szép szavalata következett. A szép estét Fejes István záró beszéde fejezte be. ISKOLA. A kolozsvári ref. theol. fakultás ifjúsága a mult hónap 19-én protestáns estélyt rendezett az intézet dísztermében. Az ifjúsági kar éneke után Farkas János szavalt; majd pedig a gyengélkedő Kenessey Béla igazgató helyett dr. Kccskeméthy István tartott szabad előadást a magyar prot. egyház mai helyzetéről és jövőjéről. Koszorús István és Szemerey Gergely duettje után ifj. Janich Lajos szavalt; végül pedig a kar énekelt. A középiskolai tanárjelöltek gyakorlati képzése volt a tárgya a kolozsvári tanári kör mult hónapi ülésének. A kör már a mult év novemberében megbízta dr. Csengeri Jánost, hogy készítsen egy feliratot a kultuszminiszterhez egy, Kolozsvárit alakítandó gyakorló középiskola tárgyában. Csengeri a feliratot el is készítette s azt az ülésen fel is olvasták. Ezzel szemben azonban dr. Shhneller István egyetemi tanár egy külön írásos véleményt terjesztett be, a melyben részletesen kifejtette, hogy csupán az összeségre tekintő intézkedésektől lehet eredményt várni, s az évenként szakvizsgálatot tevő tanárjelöltek gyakorlati előkészítését nem különálló, experimentáló, a létezőktől különböző, tehát a tényleges viszonyokba be nem vezető iskolában lehet nyújtani, hanem hogy e czélra állami vagy egyéb jellegökre való tekintet nélkül mindazokat az intézeteket fel lehet használni, melyek személyi tekintetben egyes szakcsoportokra nézve megfelelők. Szóval nem kötné a gyakorlati képzést egy-egy. gyakorló iskolához, s kimutatja, hogy az ő'tervei szerinti országos szervezése a gyakorlati tanárképzésnek az illető tanárok tiszteletdíjával és az összes jelöltek ösztöndíjával nem jönne többe, mint a meglevő 4 osztályú budapesti gyakorló iskola, mely csak 10 jelöltnek ad évenként rendszeres előkészítést. Egyelőre kezdetnek a Kolozsvárit úgyis szükséges reáliskola felállítását kivánja, mely a kolozsvári három gimnáziummal együtt az összes középiskolai tantárgyakra előkészítheti a kolozsvári tanárjelölteket. Minden részletre kiterjedő felterjesztés kidolgozására újabb kiküldetését javasolta s pontokba szedett véleményét a kör rendelkezésére bocsátotta. A kör Schneller indítványát el is fogadta s az a bizottság tagjaiul a kolozsvári három gimnázium igazgatóit, két-két tanárát, a kör titkárát, Csengeri Jánost és dr. Schneller Istvánt választotta meg. A gimnáziumok túlzsúfoltságán akar segíteni Wlassics miniszter egyik legújabb rendelete. Ebben felszólítja a tanárokat, hogy a. középső osztályokban, főleg a 4-dik osztályban, necsak a következő 5-ik osztály tanítás anyagának a megértésére szükséges képességét bírálják el a tanulóknak, hanem azt is vizsgálják meg, vájjon nem hasznosabb-e a tanuló érdekében, hogy idejében, mikor életpályát könnyebben cserélhet, olyan hivatást szemeljen ki magának, hol a tudományos képzettség föltételei szükebbkörűek, sőt talán egészben nélkülözhetők. Egyben kéri a tanárokat, hogy a szülőket is világosítsák fel s győzzék meg arról, hogy gyengébb tehetségű gyermekeik iparos vagy egyéb ilyenfajta pályán százszor könnyében boldogulnak, mintha erőszakkal kötik olyan pályához, mely hajlamuknak ós képességüknek meg nem felel. A fizetésrendezés ós az egyházi tanítók. Dobó Sándor, a Ref. Néptanítók Lapja szerkesztője tartalmas czikket közöl a lapjában. Számadatokkal mutatja ki, hogy ha az állami tisztviselők fizetésrendezésére vonatkozó javaslat tör vény nyé válik, az egyházi s közelebbről a református tanítók fizetése pedig a mostani marad, mily sokat veszítenek az egyházi tanítók az állami tanítókkal szemben. Kimutatása szerint egy állami tanító 1000 koronával kezdődő ós 2000 koronán végződő fizetés 18*