Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-02-22 / 8. szám

magyaráznak, vallásos történeteket beszélnek el vagy olvasnak fel a gyermekeknek, s minden alkalommal énekelnek és imádkoznak velők. A vasárnapi iskolák tanítói (a kik között theologus és ifjúsági egyesületi ifjak is vannak, de többségüket a Lor. Egy. tagjai ké­pezik) az egyesület hétfői összejövetelén az egyesület misszionáriusa által készíttetnek elő a bibliamagyarázatra, a melyet az „ Olaja g"-ban megjelenő bibliamagyarázó czikkek is megkönnyítenek. Ezek a vasárnapi iskolák itt a fővárosban, a hol a ref. egyháznak nincsenek saját népiskolái, valóságos evangelizáló intézetek, a melyek hitbuzgóságra nevelik, éneklésre szoktatják ós az egy­háziasságba bevezetik a gyermeksereget. Ez a kiválóan szép és áldásos munka több iskolában és az egyesület helyiségeiben mintegy 20—25 tanító vezetése alatt folyik, s egyik sikeres módja a Biblia s a vallásos iratok megked­veltetésének és terjesztésének is. Az egyesület a vasár­napi iskolások részére karácsony táján kisebb ajándé­kozással összekötött ünnepélyeket is szokott rendezni, a mire a mult esztendőben 550 koronát költött. A felnőttek evangelizálása részint az egyesület tagjai között, részint az egyesületi tagok által élőszóval történik, a mit társadalmi igehirdetésnek nevezhetnénk; részint az egyesület Lapja, az Olajág által irodalmi úton végzik az egyesület tollforgató tagjai. Az egyesületi tagok a hétfői varróóra után bibliamagyarázatot hallgatnak, a mit rendesen az egyesület misszionáriusa, de néha más lelkészjellegű egyén tart; a téli időszakban, rendesen adventben és az újesztendő első hetében, nyilvános val­lásos összejöveteleket, vallásos estéket rendeznek, a melyeken ének, ima és bibliai textushoz kötött rövid, de a hitápolást czélzó beszédek tartatnak. Ezenkívül maguk között szűkebb körben, az úgynevezett bibliai órákon is tudakozzák az írásokat. A kik aztán ezúton az evangélium erőitől hitökben megerősödnek, azok az úri leányoknak, a szegény munkásnőknek, a cselódleá­nyoknak, a hajléktalanoknak maguk is olvassák és magyarázgatják a szentírást, vallásos füzeteket olvasnak fel és osztogatnak nekik s énekelnek, imádkoznak velők. Ezt a társadalmi igehirdetést a mult évben a Baldácsy­teremben, a Rózsa-utczai cseléd-otthonban és a hajlék­talanok szükséglakásaiban (a barakkokban) végezte az egyesület néhány buzgóbb tagja. Azt is érdemes fel­említeni, hogy az egyesület egyik nagytevékenységű tisztviselője rendszeres vallás-erkölcsi oktatásban része­síti a gyűjtő-fogház rabnőit, és hogy a Lorántffy-egye­sület a kiszabadult rabnők lelki gondozását és ideig­lenes foglalkoztatását is megkezdette. A nők irodalmi evangelizálásában az egyesület Olajág czímű lapja kezdett úttörő és már is kiválóan eredményes munkát. Ezt a szilárd evangéliumi szellemű lapot Vargha Gyuláné szerkeszti, és rövid másfél éves pátyafutása után 900-nál több előfizető sorakozott a nagyra hivatott vállalat köré. A kis lap nemcsak erkölcsi tekintetben tesz nagy szolgálatot az egyesületnek, hanem jövedelme fölöslegéből 600 korona anyagi segítséget is juttatott az egyesületnek. Az egyesületet e tizedik munkaévében is segítgették több felől, egyházban és egyházon kivül. De a nagy gazdasági ós ipari pangást, az általános pénzszűkét az egyesület pénztára is megérezte. Mert míg a kiadása 23,684 kor. 39 fillérre emelkedett, addig a bevétele csak 21,574 kor. 73 fillér volt, tehát 2109 kor. 66 fillér defi­czittel zárta az esztendejét. Alapítványai is csak 1300 koronával szaporodtak, a mihez gróf Festetich Gyuláné 600, néhai Vörös Iván 400, özv. Török Pálné 200 ós dabasi Halász Zsigmondné 100 koronával járult, Ezzel az egyesület alapítványi vagyona 42,713 kor. 66 fillérre emelkedett, de a tartalék-tőkéje 2109 kor. 66 fillérrel megfogyott. A közgyűlés az egyesület rendkívül fáradságos, de áldásos munkájáról szóló jelentéseket örömmel, Isten segedelme iránt hálával és a vezetők iránt nyilvánított köszönettel vette tudomásul. De sajnálattal értesült arról a leverő esetről, hogy a budai fiókegyesület körében „leány-szövetség" czímen megindított munka fölött a vezetők körében elvi eltérés merült föl, s hogy miután ehhez a munkához az igazgató-választmány túlnyomó többsége nem járulhatott hozzá, e miatt az egyesületnek néhány régi és kiválóan munkás tagja, névszerint dr. Szabó Aladár, Szabó Aladárné és özv. Antal Gézáné az egyesületből kilépett, Vargha Gyuláné pedig az al­elnökségről lemondott. A közgyűlés mély sajnálattal vette tudomásul a kilépettek elhatározását és egyhan­gúlag kimondta, hogy e kiváló tagjainak az egyesület alapítása és megerősítése körül szerzett kiváló érdemeit jegyzőkönyvében megörökíti. A közgyűlést, rendes szokás szerint, szeretetven­dégség fejezte be, a melyen nagyszámú és előkelő kö­zönség vett részt a Lónyay-utczai főgimnázium dísz­termében. Tudósító. IRODALOM. ** Az állatok világa. Brehm A.-nek ez a világhírű állattani munkája magyar átdolgozásban a Légrády­testvérek kiadásában jelenik meg és most a 86-dik fü­zetnél járja, melyben a fajdokról olvasható érdekes leírás. A füzet ára 80 fillér. ** Középiskolai zsebnaptár az 1903. évre. Gya­korlati érzékre vall ennek a díszes vászonkötésű zseb­könyvnek az összeállítása. A középiskolai tanár meg­talál benne mindent czélszerű elrendezésben és beosztásban, a mire mint tanár-embernek szüksége van. Megvan a naptárban a középiskolák teljes tanterve és a tanári nyugdíjügy, még pedig az állami nyugdíjtörvény, a nem állami tanárok nyugdíjtörvénye és a különböző szolgá­latok átszámítása a nyugdíjazásnál. Czélszerű újítása a zsebnaptárnak az évi naptár, a melyhez kapcsolódik a 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom