Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-02-15 / 7. szám

nincsenek. Különben nem jelennének meg évről-évre újabb kísérletek a fölmerülő szükség kielégítésére. Kis József kézalatti kátéja elvszerűleg, öntudatosan van szer­kesztve. Az Apostoli Hitformát követi tételről tételre. Ily alapon először megismerteti az evangéliumi keresz­tyén vallást, azután azt tünteti fel, hogy a pápa egy­háza miként és mikben tért el az eredeti alapról, s vé­gül vallásunknak a többi keresztyén felekezetektől való különbözését mutatja ki. A Kátéhoz irt Előszóban helye­sen emeli ki a szerző, hogy a konfirmácziói oktatásban a hiterősitésre és a felekezeti hittudat teljes kiépítésére kell törekedni. Az ünnepi énekek betanítására súlyt fektet. Az alkotmánytan és szertartástan ismertetését feleslegesnek tartja. A bibliai történetek, a biblia ismer­tetése, az egyháztörténet és az erkölcstan felvétele, szerző szerint, szintén nem okvetlenül szükséges. Ellenben annál határozottabban kidomborítandók a christologia és a felekezeti váltanok. Függelékben a baptisták és a nazarénusok tanításait is ismerteti. A Káté határozott evangéliumi szellemben van írva, tiszta református hit­tudattal és a hitczikkek helyes értelmezésével. Irályában egyszerűségre és világosságra törekszik, de a Bibliának és Énekes Könyvnek ismert és megszokott kifejezéseit, a hol csak lehet, felhasználja. Első olvasásra a Káté mind tartalmi, mind alaki tekintetben nagyon jó benyo­mást tesz, s mi hiszsziik, hogy a gyakorlati tűzpróbát is jól kiállja a csinos nyomású és nagyon olcsó (20 fil­léres) Káté. ** A Magyar Birodalom Története czímű Acsády­féle munkának most megjelent 7-ik és 8-ik füzete a magyar királyság második századával foglalkozik. Drámai élénkséggel rajzolja a Bizánczczal folytatott nagy küz­delmeket és finom kritikával mutatja meg ezeknek a harczoknak a fiatal magyar állam fejlődésére ható követ­kezményeit. III. Béla és Imre királyok jelentőségét, uralkodói működését élénk világításba helyezi. Az új kultúrtörténeti adatok egész halmazával mutatja meg, hogy mint hagyja el Magyarország uralkodásuk alatt a régi ösvényt és lép arra az útra, a melyen a szószoros értelmében nyugati és modern állammá fejlődött. Mikor Imre meghalt, a magyar király nemcsak Magyarország, Horvát- és Dalmátország, hanem Ráma, Ráczország, Halics és Bolgárország királyának czímét viselte. Szerző rámutat arra is, hogy a királyság második századában nemcsak határaiban, de belől a közszellemben és köz­szervezetben is lényeges változáson ment át a fiatal Magyarország. Átment nemcsak külső szokásaiban, had­viselése módjában, hanem eszejárásában, érzéseiben és gondolkozásában is. Magyar maradt a nemzet, de európai magyar. Ezek a köziélek és közszervezet átalakítására vonatkozó fejtegetések a magyar kulturhistóriának leg­szebb lapjai közzé tartoznak. Nemcsak tartalmuknál, a stílus melegségénél és szépségénél fogva, hanem érde­kességüknél fogva is. A szépen illusztrált munkát az Athenaeum adja ki két íves füzetekben, melyeknek ára 60—60 fillér.' Most jelent meg: Szügyi J.: Négyhangú ma­gyar ev. ref. Olnojrálkönyv 2-dik kiadása; ára 8 korona. Van Oosterzee J.: A HeidLel­t>e**g:i Káté 52 egyházi beszédben, dr. Antcd Géza fordításában. Ara vászonkötésben 12 korona. — Mindkét munkát kiadja és az utóbbit 2 koronás havi részletben is szállítja László Albert és Társa, a tiszántúli ev. ref. egyházkerület bizományosa Deb­reczenben, a ki kívánatra ingyen kiildi meg részletfize­tésre szóló theológiai könyv-árjegyzékét. EGYHÁZ. Lelkészválasztások. A z.-esalánosi ev. gyülekezet Fischl Tóbiás varsádi segédlelkészt, — a rónádfai ref. gyülekezet Szabó Sándor alsó-alapi helyettes lelkészt, — a sáregresi ref. gyülekezet, Vargha Kálmán ber­hidai lelkész helyett, a ki a meghívást nem fogadta el, meghívás útján Szokó István várpalotai lelkészt válasz­totta meg lelkipásztorává. Lelkészbeiktatás. A felengedi ref. gyülekezet f. hó 13-án vezette be hivatalába új lelkipásztorát: Fehér Pált. Követésre méltó példa. A bögözi ref. gyülekezet, a mint az Erd. Prot. Lap írja, követésre méltó módon végzi a lelki építés nemes munkáját. Az egyházközség 14 körre van felosztva. Minden kör élén egy-egy pres­biter áll 5—5 bizottsági taggal (diakónus vagy diako­nissza). Minden kör számára jár a téli hónapokban 1—2 vallásos irányú lap a diakónus-presbiter részére. Ezt a hétnek egy meghatározott estélyén felolvassák; máskor minden köri tag el is viheti magához. Ezen újságok ára fedezésére évenként egy farsangi mulatságot szoktak tartani, mely rendesen oly szépen sikerül, hogy a lapok árán kivül egy-egy éltrevaló más dolgot is megvalósí­tanak belőle. A mult évben temetési eszközöket szerez­tek be; az idei mulatság jövedelméből pedig a harmadik harangra akarják az alaplerakást megkezdeni. Isten segélje meg a bögözieket nemes törekvésükben! Az udvarhelyi ref. egyházmegye folyó hó 16-án rendkívüli közgyűlést fog tartani Székely-Udvarhelyen. A közgyűlés tárgyai lesznek: az egyházmegyei gond­nokok eskütétele ; tanítók és énekvezérek bekebelezése, illetve felesketése; számvevő, egy tanácsbiró és a fe­gyelmi bíróságba egv pótbiró választása. A hevesnagykunsági ref. egyházmegyében leg­közelebb bontották fel az új tisztikarra beadott. gyüle­kezeti szavazatokat. A beadott szavazatok eredménye szerint a tisztikar következőleg alakult meg: Esperes Dorogi Lajos; gondnok Horthy István. Lelkészi tanács­birák: Vadai Ferencz, Gulyás Lajos, Győri Lajos, Jákó Balázs, Szűk Károly, Hajnal Elek. Világi tanácsbirák: Jakucs Gábor, Helmeczy Béla, Mészáros Illyés, Gaál Kálmán, dr. Tóth János, ifj. Széky Péter. Lelkészi fő­jegyző: Győri Lajos; világi főjegyző: Jakncs Gábor; lelkészi aljegyző: Török Imre; világi aljegyző: dr. Pallagi 14*

Next

/
Oldalképek
Tartalom