Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1903 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1903-02-15 / 7. szám

KÜLFÖLD. Külföldi egyházi szemle. Porosz-Szilézia evang. egyházi életéről igen érdekes és felette tanulságos képet nyújt Schian M. görlitzi lelkész „Evang. Kirchenkunde" cz. művében. Már régebben is foglalkozott Anders és Hirschherg történetstatisztikai alapon a sziléziai ev. tartományegyház állásával, szervezetével s egyházközségi viszonyaival; magára a belső egyházi állapotokra azonban kevésbbé voltak figyelemmel. Ugyané czím alatt Dróws lipcsei tanár a szász királyság ev. tartományegyházát ismertette. Schian művéből is megtudjuk, hogy Porosz-Szilézia az ellentéteknek érdekes országa, földrajzi, gazdasági, vallásfelekezeti és művelődési tekintetben egyaránt. Az éjszaki vendvidék, az orosz-lengyel határ s a magyar históriában is szereplő Opeln, Ratibor és főleg Boroszló vidéke más és más képet nyújt a szemlélőnek. Vagy vegyük p. o. a régi német kulturát közép és déli Sziléziában s a nagy lengyel népterületet FelsŐ-Sziléziában. De egyházi szempontból is felette érdekesek e vidékek, a mint azt Míiller K. egyháztörténete térképen is kitüntette. Ott találunk régi templomokat és paplakokat, a melyek a westfáliai béke idején még saját herczegeik uralma alatt állottak; amott találjuk a Nagy Frigyes alatt keletkezett ú. n. imaházi egyházközségeket („Bethausgemeinden") közép és déli Sziléziában, a melyektől a Habsburgok uralma ugyan elvette az egyházi és papi javakat, de nem tudta elvenni azok hű lutheri hitvallását, mely máig is oly nagy bámulatot kelt a sziléziai énekeskönyvben, s végül ott találjuk a fiatal Gusztáv Adolf-egyesületi egyházközségeket a r. kath. éjszaki Sziléziában. Mindezeket a viszonyokat hű genre-képekben mutatja be Schian könyve. Különösen felette érdekesek az istentiszteleti szokásoknak jellemzései Porosz-Szilézia különböző vidékein. Az ev. tartomány egyház s az őtet környező többi vallásfelekezetek egymáshoz való viszonyának jellemzése is felette tanulságos. A hivatalos „tartományegyház" mellett ott vannak a Nagy Frigyes által engedélyezett testvérgyülekezeti telepek s az ó-lutheri szeparatizmus egyházközségei, a melyeknek kiinduló és középpontja tudvalevőleg épen Sziléziában van. S felette fontos az ev. tartományegyháznak a r. katholiczizmushoz való viszonya, a hol a pápás propaganda ugyancsak szedi a maga áldozatait. Tudvalevőleg Schian művéhez hasonlót próbált nálunk is nyújtani Gzirkusz piarista barát „Magyarország a XX-dik évszáz elején" czímű művében. Az ultramontanizmus hódításáról értesülünk Badenben és Elszász-Lotharingiában. Baden nagyherczegségének pápás hitű lakossága a freiburgi érsekség egyházkormányzata alatt áll. Van 782 papsága, 1022 lelkésze, 11 egyet, tanára, 227 s.-lelkésze s 24 középiskolai ós 18 szemináriumi tanára, vagyis a mindössze 1.124,000 r. kath. lakosságnak van 1215 lelkésze. A katholizáló törekvések kétségtelenek. Maga a nagyherczegnő, Auguszta császárnő, anyjához hasonlóan, a r. katholiczizmussal rokonszenvez ; Mária Einsiedeln kegyhelyén is megfordult és 1888-ban elhunyt fiáért misét olvastatott, sőt van kilátás az uralkodócsalád mellékágának, a r. kath. Hohenzollern-Sigmaringen trónörökösödésére is. Ar.katholikusok — úgy olvassuk — határozottan előnyben vannak az állami hivatalokbetöltésénél, s a r. katholikus női rendek inváziója már is fenyegető állást foglal el. Nem véletlen az is, hogy ez idén a pápás nagygyűlés Mannheim városában tartotta üléseit. Ujabban nagymérvű izgatottságot szült a férfi pápás rendek letelepítésének kérdése, a melyek Bádenban az 1860. okt. 9. törvény rendelkezése folytán ki vannak tiltva. Az államkormány lágymeleg állást foglal el a kérdéssel szemben, a mi több ízben is ú. n. protestáló gyűlések megtartására adott okot és alkalmat. így Böthlingh karlsruhei történetíró egy ilyen népes gyűlésen rámutatott a „holtkéz veszedelmére", és arra, hogy „a kolostor mindent veszen, de semmit sem ád". Sőt a heidelbergi, freiburgi és karlsruhei tanárok egy lelkes fölterjesztésben tiltakoztak a férfi szerzetes-rendek beözönlése ellen. A rendek ellen maga Hansjahob, az ismert nevű reformkath. freiburgi lelkész is tiltakozott egyik röpiratában, s kimutatta, hogy mennyit köszönhet a r. katholicismus a német protestantizmusnak. S ilyenek az állapotok Elszász-Lotharingiában is. Ott többi között kiadták „püspöki approbátióval" Scheffmacher jezsuita páter ú. n. „kontroverskátéját", mely a XVIII. században több ízben, s utoljára 1781-ben adatott ki. Ebben a szennyiratban Luther és a reformáczió Evers módjára van szidalmazva, a történelem adatai meghamisítva s a modern eszmevilág a Syllabus módjára lerántva. Smend tanár ez ügyben nyílt levelet is intézett az érsekhez. Hozzájárul még az is, hogy a strassburgi érsek és a metzi püspök persona gratissimának van elismerve az udvarnál, a mi a protestánsok részén csak növeli az aggodalmat s az izgatottságot. S az egésznek koronája az immár létesülő strassburgi r. kath. theol. fakultás, a melynél az államkormány túlságos nagy előjogot biztosított tanügyi, fegyelmi és kormányzati tekintetben az érseknek s a Vatikánnak. Élénken tárgyalja most az ügyet a r. kath. és a prot. sajtó egyaránt. Szóval az ultramontanizmus a német tartományokban is mindenütt agresszíve lép föl a protestantizmussal szemben ! „Prot. Taschenbuch" czím alatt egy felette szükséges füzetes irod. vállalatot indított meg Kohlschmidt magdeburgi ev. lelkész, az „Evang. Bund" elnökségének a megbízásából. Husz füzetben fog megjelenni s ára füzetenkint 75 fillér. Tájékoztató segédkönyvül akar szolgálni „felekezeti vitakérdésekben". Alfabetikus sorrendben csoportosítja a rengeteg tanulságból .,a szükséges tudnivalókat". Közelebbről tájékoztatni akar a felekezeti és felekezetközi kérdésekben, szemben dogmás ultramontán történetírással, a klerikális napisajtóval s az eddigi prot. közönyösséggel, sőt tájékozatlansággal. Prot. vademecumja lehet a lelkészeknek e zsebkönyv, a mely, mint az I. füzetből is kitetszik, az irodalmi adatok közlésében is felette megbízható. P. o. igen ügyesen van benne megírva az ókatholicizmus, az amerikánizmus, anglikánizmus stb. Régen szükségét érezték Németországban felekezeti kérdésekben ilyen tájékoztató jellegű „prot. zsebkönyvnek". Főleg prot. politikusaink tanulmányozhatnák azt, a protestantizmust vagy r. katholicizmust érdeklő kérdések megvitatásánál. Ennyiben méltó kiegészítője az exjezsuita Hoensbroech gróf „Ultramontanizmus" cz. nagyhírű művének. A németországi hierarchia, mint olvassuk, ez idő szerint 39 püspökből, éspedig a kölni, pozeni, müncheni, bambergi és freiburgi érsekből, 21 diöcezan-püspökből (köztük a boroszlói herczegprimás), 10 fölszentelt püspökből. 1 katona-püspökből és egy apostoli vikáriusból áll. Az egész német püspöki kar szeniora a regensburgi püspök, ki 44 óta áll az egyházmegye élén. Nem csoda, ha ilyen nagy hierarchia mellett Németországban is buzgólkodnak a római zarándoklás mellett, a pápa 25 évi uralmának jubileuma alkalmából. E czólból fölhívást is intéztek, a mi magyar néppártunkhoz hasonlóan, a róm. kath. lakossághoz, a melyen a czentrumpárti képviselők