Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-07-27 / 30. szám

kínálták, példátlan önmegtagadással megától elhárította: Rabutin császári hadvezér roppant nehéz és gyors mene­tekben Erdélybe hatolt és azt jó részben a császár iránti hűségre térítette. A mily kedvező kilátások mellett indult meg az 1708. évi hadjárat, oly szerencsétlen véget ért a fölkelő vezérek ügyetlensége és árulása következtében; az 1708. aug. 3-án vívott szerencsétlen trencséni ütközet után „semmi sem sikerült többé". Nevezetes az! II. Rákóczy Ferenczre nézve a felkelés egész ideje alatt minden oly kínálkozó és oly kedvező volt, hogy szinte érthetetlen, mikép veszthetett mégis nagyobb csatákat! De szeren­csére a császári vezérek sem értették a dolgot, szokatlan egy valami lehetett előttük a nyert csata, mert egvetlen egy ütközetet sem mertek teljesen kihasználni. így a trencséni árulás és csapás daczára Eszterházy Antal 1708 augusztus havában egészen Bécs alá portyázott és a Laxenburgba menekülő császárt is majdnem elfogta. A felkelők is, a császári tábornokok is hiábavaló had­míveletekkel töltötték az időt, a harcz erélyesebb foly­tatásához mindkét részen a szükséges kedv ós tehetség 1 hiányzott. A trencséni ütközet után a bányavárosok a császáriak kezébe estek és nemsokára Árvavára is, miközben József császár mindent elkövetett, hogy Rákóczy embereit ma­gának megnyerje. Az 1708/9. évi országgyűlésen tör­vénybe ment, hogy Lipót férfi magvaszakadtával az országrendeinek királyválasztási joga újból feléled, a kormányzat a magyar törvényekhez idomítandó, az egy hónapon belül megtérő fölkelők teljes bűnbocsánatot nyernek, Rákóczy és Bercsényi pedig a haza elleneinek nyilváníttatnak. Majd 1710-ben a szabad vallásgyakorlat is némi korlátozással t. i. az 1681. és 1687. évi törvé­nyek értelmében visszaállíttatott. A hadviselés ezalatt a császár részéről több szeren­csével folyt: Veszprém, Simontornya, Lőcse, Zólyom, Véghles, Kékkő, Ajnácskő, Rozsnyó, és más helyek vissza­kerültek a császáriak kezére ós német őrséget kaptak, miután pedig az Ocskay árulása óta roppantul leolvadt felkelő sereg 1710 január 22-én Romhánynál csak némi előnyt tudott kivívni és a pestis borzasztóan dühöngött: Rákóczy a legnagyobb erőfeszítés mellett sem volt képes valami nagyobb vállalathoz fogni, ügyei bomlásnak indul­tak, hívei közül többen-többen elpártoltak, katonái elszé­ledtek és így nem csoda, ha két kézzel ragadta meg a Pálfy János cs. tábornok által 1710 nov. 17-én meg­indított alkudozást. Eger, Szolnok, Eperjes a császáriak kezébe esvén, a felkelés napjai meg voltak számlálva és a daliás feje­delem a Kis-Várdán összpontosított 12,000-re menő sereg előtt kijelentette, hogy „a haza szeretete és a békesség őszinte óhajtása" Vajára vezeti, hogy ott Pálfy tábor­nokkal, ki József császár részéről a nemzet szabadsá­gának helyreállítását ígéri, a béke iránt értekezzék, de hozzátette azt is ; ,ha czélt nem érek: itt az idő, hogy dicső halállal haljunk meg inkább, mintsem a német járom alá vessük magunkat!" A vajai békeértekezlet bizonyára czélhoz vezetett volna, ha a túllelkiismeretes fejedelem a tanács és a rendek beleegyezéséhez nem köti magát és ha a nem­zet sorsát Károlyi nem veszi kezébe, ki 1711 április 1 Ha II. Rákóczy F. némi részben XII. Károly svéd király természetével bír, versenyező tanácsosaira kevesebbet hallgat, igazság­szeretetét némi szigorúsággal párosítja és nagyobb önállóságot fejt ki már 1704-ben Bécsben diktálhatta volna a békét!, mig úgy a főem­berek árulása zátonyra vitte a fölkelést! 29-én Szathmáron aláírta az 1711 május 26-án Eleonora Auguszta özv. császárné által is megerősített békét1 és letette a fegyvert|a nélkül, hogy erre a fejedelemtől vagy a tanácstól utasítást vett volna. József császár még 1711 április 17-én hunyt el, de halálát a javában folyó alku érdekében — eltitkolták; ápr. 27-én meghódolt Kassa városa, melyet Eszterkázy Dániel több hónapon át megtartott ós július 24-én a munkácsi vár is, mely napon a felkelés utolsó szikrája is elaludt. IRODALOM. ** „A heidelbergi káté 52 egyházi beszédben." Van Ostersee ily tárgyú munkája dr. Antal Géza pápai theol. tanár átdolgozásában már sajtó alatt van, s az őszre megjelenik. A munka kiadási jogát László Albert és Társa debreczeni könyvkereskedő czég szerezte meg, s a jelentkezések ezentúl oda intézendők. A két kötetes mintegy 45—50 ívnyi munkának előfizetési ára 8 kor., bolti ára 10 korona lesz. Az előzetes megrendelések egészen a munka megjelenéséig 8 koronával fogadtat­nak el. ** „Protestáns Pap" 4. sz. Kölesd, 1902. április hó. Szerkesztik és kiadják Lágler Sándor és Kálmán Dezső. E gyakorlati Közlöny már régóta jó szolgálatot teljesít egyházunknak. Jelen füzetében örömmel olvassuk M. jegyű írójának „Falusi levelek" czímű közleményét, a mely a belmisszióval foglalkozik, s a mely az egyes, különösen a nagyobb egyházaknak (pl. Debreczen) a belmissziói munkássággal szemben tanúsított közönyére hivatkozva, erős szavakkal tör pálczát az egyházi bel­terjes gondozás elhanyagolói felett. A gyakorlati folyó­iratot melegen ajánljuk lelkésztársaink figyelmébe. ** Az állatok világa. Brehm hires művének ma­gyar füzetei közül a 63-ik most hagyja el a sajtót. A magyar füzet, melyet Chernel István hazai madárfajaink kiváló ismerője szerkeszt, vonzó előadásban tárgyalja a holló, a dolmányos, a vetési s a fehérnyakú varjú, a csóka, szarka, az amerikai varjú s a különböző szajkó fajok leírását, életmódjukat, szokásaikat; figyelemmel kisérve életüknek minden mozzanatát, ellenségeiket ba­rátaikat. Érdekessé és elbájolóvá teszi szerző előadását a szeretet, melylyel tárgya iránt viseltetik, s mely az olvasóra is átragad. A díszes füzetet kiváló szövegrajzok tarkítják s a hozzája csatolt és a kiadóczég műintéze­tében készült szines melléklet (a nagy pirókok és ke­resztcsörűek rajza) művészi értékben párját ritkítja a füzet 80 fillérért kapható úgy a kiadóczégnél (Légrády testvérek Váczi-körút 78.) mint minden jobb könyvke­reskedésben. 1 Ezen béke általános amnestia alapján létesült, melyből a feje­delem maga sem vétetett ki „ha 3 hét alatt alattvalói hitet tesz és megtér". A fejedelem azonban ez utóbbit nem cselekedte és Bercsényivel együtt Angliába, majd Francziaországba és aztán Törökországba vonult.

Next

/
Oldalképek
Tartalom