Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-11-16 / 46. szám

tásában. Éva, az első nő, a maga gyengeségeivel. Lót (2 k.). Lót felesége. Rebeka (4 k.). A bujdosó Jákób (3 k.). Othniel. Debora. Jáhel. Delila. Abigail. Jezabel. Sémei (4 k.). Illyés és a Baal papjai (2 k.). Vásti királyné. Hámán (3 k.). Ézsaiás. Jeremiás (2 k.). Heródes (2 k.). Heródiás (2 k.). A vakon született (3 k.). János apostol. A két Jakab apostol. Lidia, Tabitha. Sikertelen halászat, A függelékben: A prófétákról. Hazáéi. Ananiás szent Pálnál. (E két utóbbi a Dobos János homiliáiból.) A mint e tartalomjegyzék is mutatja, Bocsor jellem­képei eléggé változatos tárgyúak. Többnyire ótestamen­tomi alakokat tárgyal, de felvesz néhány újtestamentomi alakot is ; többnyire férfi jellemképeket mutat föl, de felölel számos női alakot is. Itt jegyzem meg azt, hogy a jellemképek rajzolásában és a tanulságok felmutatásá­ban Bocsor főként a falusi gyülekezetek értelmi szín­vonalát ós életviszonyait tartotta szem előtt; tehát az egyszerűség és a világosság követelményeihez szabta dolgozatait, A jellemképek rajzolási módszere is nagyon egy­szerű. Szerző felolvassa a tárgyára vonatkozó bibliai részletet s azután abból kiválogatja azokat a vonásokat, a melyek leginkább jellemzik a tárgyalás alatti egyéni­séget. Túlrészletező, nagyon aprólékos magyarázatba nem merül. A bibliai alak és jellem csak példa előtte, hogy annál inkább kidomborítsa a jellemképnek a jelen­korra vonatkozó vonatkozásait. És ezek az alkalmazások nagyon találók, nagyon sikerültek. Bocsor könyvének ebben a bölcs alkalmazásban van az ereje. Nagy élet­tapasztalatát kitűnően tudja értékesíteni. Az igét is he­lyesen tudja magyarázni, de könyvében még értékesebb az ige alkalmazása. Növeli a jellemképek gyakorlati értékét tárgyalási módszerének az a másik előnye is, hogy majd minden jellemkép megrajzolása és megmagyarázása után néhány rövid tételbe összefoglalja az elmélkedésből elvonható tanulságokat. így pl. „Illyés és a Baal papjai" II. czímű elmélkedéséből ekként foglalja össze a tanulságokat: 1. A szívből származott cselekedet magában hordja si­kerét ; a benne bizót nem szégyeníti meg az Isten. 2. Dol­gaink sikerülhetéséért Istent kell mindig kérnünk. 3. A nép az eredmény által győzetik meg csupán. 4. Nem szabad megrestiilnünk könyörgésiinkben, mígnem Isten kegyelmének ajtaja megnyílik előttünk. 5. Ellenségeink­nek szabadulását tehetségünk szerint előmozdítani köte­lességünk ; csak így leszünk igazán az Úr választottai. A jellemkópek szerkezeti tekintetben különbözők. Némelyik hosszabb, másik rövidebb; némelyik kidom­borítottabb, másik vázlatosabb. Van közöttük olyan is, a melyik csak egy-két széles vonását veti oda a bibliai jellemnek; az ilyen az elsietés, ez elnagyolás benyomá­sát teszi ránk. De tanulság, építő erő és józan életböl­cseség a legvázlatosabb képből is meríthető. A jellem­képek megrajzolásában Bocsor nem annyira a szinességre, nem az elevenségre, hanem inkább az értelmességre törekszik. Czélja az építve oktatás, a józan tanítás. E tekintetben egy kis íz, szín és melegség csak javára vált volna a jellemképeinek. Mostani alakjukban sem szárazok, nem is elvontak, de talán igen egyoldalúlag oktatók. Tanítanak, de nem melegítenek; oktatnak, de nem győznek meg eléggé. Nyelvezet dolgában el kell ismernem, hogy szerző világosan, értelmesen és egyszerűen tud írni. És mégis van ebben a stílusban némi fogyatékosság és némi hiba. A fogyatékosság az, hogy ez az irály nem eléggé színes, nem eléggé eleven, nem eléggé erőteljes. A hiba az, hogy néhol nehézkes és idegenszerű. Az ilyen szólás­mondások, mint: „nem szabad törekednünk az emberek által leendő bámultatásra" (9. 1.); „a nőknek értékét a művelt görög és római népnél látjuk legelőször méltá­nyolva1 ' (21. 1.); „melyben a magukba mélyedésnek, a csak önmagokkal való elfoglaltságnak a legnagyobb mértéke foglaltatik" (23. 1.); „honnan származásáról nem sokat tudunk ugyan" (109. 1.): az ilyen szólások nem magyarosak és igen nehézkesek; nem valók a szószéki stílusba. Eltekintve eme szerkezeti és nyelvezeti kisebb hibáktól, a Bocsor jellemképei irodalmi színvonalon álló, a hitépités és erkölcsnemesítésre alkalmas, gyakorlatias irányú dolgozatok. Épüléssel olvashatja bármely keresz­tyén ember és haszonnal forgathatja a gyakorló lelki­pásztor. Ezért én ezt a könyvet jó lélekkel ajánlom nemcsak a lelkipásztoroknak, hanem a nagy közönség­nek is pártoló figyelmébe. Ajánlom e művet azért is, mert az ilyen dolgozatok nagyon alkalmasok arra, hogy hitfeleinkkel megkedveltessék a Bibliát s ez úton ter­mékenyítsék, tisztítsák ós nemesítsék a meglankadt ke­resztyén életet. A könyv kiállítása elég csinos, nyomása tiszta. Megrendelhető a szerzőnél Tengődön (Tolnám.) V. F. BELFÖLD. Az erdélyi egyházkerület közgyűlése. Évek óta nem volt oly élénk közgyűlése az erdé­lyi egyházkerületnek, mint az idei. Szokatlan érdeklődés nyilvánult minden körben a gyűlés iránt, s a tagok nagy számmal gyülekeztek a theológia tágas dísztermében; míg a karzaton előkelő hölgyek foglaltak helyet. Báró Bánffy Dezső d. e. 10 órakor jelent meg a gyűléste­remben, hol lelkes ováczióban részesítették; ez alka­lommal hosszabb megnyitó beszédet mondott, melyben vigyázatra, összetartásra intette a protestánsokat. Bátor szavakban kelt védelmére egyházunk jogainak; de ki­fejezte azt is, hogy ez a védelem a nemzet védelme is, mert „ha győz a hazátlan klerikalizmus, oda a protes­tantizmus ; ha pedig elvész a protestantizmus, akkor elvész a magyarság is". Megdöbbenve hallgatta mindenki a komoly, mélyen

Next

/
Oldalképek
Tartalom