Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-10-12 / 41. szám

felette tartalmasak. Ilyenek: „Az Isten kegyelméről a Krisztusban". „A kegyelemről és az igazságról", „Az élet igéjéről", „A világosságról és az életről", „A Krisztusban való üdvről" s „Az üdv útjáról" szóló predikáeziói. Mint a zsinat tagja, koronként a gyakorlati egyházi ügyeket is taglalgatta. A kormány őt a titkos tanácsosi czímmel, előbb meg a meisseni kanonoksággal tüntette ki. Meg is érdemelte. Irodalmi munkássága egész könyvtárra megy. Igen termékeny író és hatalmas és befolyásos előadó tanár volt. Volt az ő föllépésében valami imponáló, a mi maradandó hatást gyakorolt hallgatóira. Eletrajzfadatait röviden a következőkben foglaljuk össze: Született 1823. márczius 22. Maroltsweisachban, Alsó-Frankóniában. Theológiát tanult 1841—1845-ben az az erlangeni és berlini tudományegyetemen. 1847-ben gimn. tanár volt Münchenben, 1851-ben theol. docens lett Erlangenben, 1854-ben rendkívüli tanár Marburgban s 1856-ban rendes tanár Lipcsében, a hol 1865-ben egyháztanácsosi s 1887-ben a titkos egyháztanácsosi czímmel tüntették ki. Csak az utolsó években szüntette meg theol. tanári előadásait, a melyekbe néhány évvel azelőtt érdekes „bevezetést" nyújtott „Einführung in das theol. Studium" czímű művével. Bár theologiai irányát nem valljuk, lutheri felekezetieskedő álláspontját több ízben is kifogásoltuk, és velünk szemben való méltatlan támadásait őszintén fájlaljuk: mégis kegyelettel és őszinte elismeréssel áldozunk áldott emlékének! Sokat tanultunk tőle, műveit legtöbbször épen mi ismertettük. Benne mint tanárban is és íróban valóban megdicsőült az Isten kegyelme. Have pia anima! Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. ** Bibliai képek. Rövid s népszerű bibliamagyarázatok. írta Sz. Kiss Károly nagyigmándi ref. lelkész. II-dik kötet. Van benne 52 biblia magyarázat. A 235 lapra terjedő kötet ára 5 korona. Kapható a szerzőnél Nagy-Igmándon. — Most csak jelezzük a mű megjelenését, később visszatérünk az ismertetésére. ** Egyházi beszéd. Kossuth Lajos születésének századik évfordulóján Abauj-Szántón elmondta Czékus László ev. lelkész. Ara 20 fillér, a mely az abauj-szántói állami iskola „gyermeksegély-alapja" javára fordíttatik. E beszédről főleg azért emlékezünk meg, hogy felemeljük tiltakozó szavunkat a szentírás igéjének helytelen felhasználása és az ellen a keresztyénieden emberdicsőítés ellen, a melybe e beszéd szerzője bele tévedt, Nem szólunk a beszéd felosztásáról, a mely egészen mesterkélt, pusztán csak a hatásra számító és a textussal semmi összefüggésben sincsen; de kérdezzük : micsoda eltévelyedése az egy keresztyén s épen protestáns igehirdetőnek, a mely Kossuth Lajos születése százados emlékünnepén alapigéül V. Móz. 18 : 15 versét képes felvenni, a melyet a ker. egyház, mint messiatikus lokust magára a megváltó Jézusra szokott vonatkoztatni ? Hát Kossuth Lajos egyértékű volna a Krisztussal ? 1 Ugylátszik, hogy szerző szerint igen, mert beszédében ilyen hallatlan és megbotránkoztató passzusok fordulnak elő : „. . . ha szólt (t. i. Kossuth), mintha csak maga Isten szólott volna az ajka általu

; „az ő (t. i. Kossuth) leveleit s iratait bátran szentkönyvünk, a biblia mellé helyezhetjük mi." Az ilyen prédikáczió nem igehirdetés, hanem valóságos blaszfémia. A beszédet tehát ne vegye meg senki, mégha jótékony czélt szolgálna is vele. (H. 1.) ** A Balaton írásban és Képben. E czím alatt Keszthelyen, 1—2 hét múlva hazafias irányú, érdekes könyv jelenik meg. írta Sági János, a Keszthelyi Hirlap szerkesztőtársa, az Uránia Magyar Tudományos Színházban színre kerülő Balaton czímű darab szerzője. A díszmunka 350 oldal s 120 képet tartalmaz. A díszmunka a magyar tengernek és szépséges vidékének leírását, a fürdő- és nyaralóhelyek ismertetését tartalmazza ; elregéli e vidék gazdag, színdús történelmi eseményeit, szép képekben elénk varázsolja a Balatonvidék várromjait, hegyeit, városait, falvait, nevezetességeit; az egyes fürdő- és nyaralóhelyekről mindazt elmondja, a mi a nyaralni vágyót, a Balaton mellett tartózkodót, a turistát, a hazánk szépségeinek megismerése után vágyó lelket érdekli. A könyv jövőre angol és német nyelven is megjelenik. A bolti ára 5 kor. A kik a Keszthelyi Hírlapnál már most megrendelik, 3 kor. 70 fi 11. beküldése után bérmentve kapják. ** A Protestáns Árvaliázi Képes Naptár 1903. évi 29-dik évfolyama, Kenessey Béla szerkesztésében, Hornyánszky Viktor kiadásában a napokban hagyta el a sajtót. A szokásos naptári részen kivül a kis biblia, a névnapok, a nevezetes korszakok, a magyar királyok névsora, a törvénykezési szünnapok, kamatszámítási táblázat, bélyeg táblázat, postai és távirdai tudnivalók, gazdasági és háztartási tudnivalók, házi teendők a gazdaságban, protestáns tiszti névtár, az árvaegyleti választmány névsora stb. vannak benne közölve. E sokféle hasznos tudnivaló mellett nagyon gazdag irodalmi része van a Naptárnak. Még pedig értékes, igazi evangyéliumi protestáns szellemű irodalmi része. Verseket közöl a Naptár Szabolcska Mihály, Lampérth Géza, Ladányi, Vargha László, Balatoni, Sipos Ida, Bernáth Lajos, Zalai, Forgács Endre, Frenga Lajos, Juhász Sándor, Tóth István költőink és versíróinktól. Elbeszéléseket írtak a Naptárba Forgács Endre, Hörk József, Juhász Sándor és egy névtelen; képekkel illusztrált életrajzok szólnak Tisza Kálmánról, Darányi Ignáczról, Hegedűs Sándorról, gr. Ráday Gedeonról; képekkel díszített rajzok és leírások olvashatók a debreczeni református leányiskoláról, a búr háború befejezéséről (9 képpel illusztrálva), a Peléetűzhányó pusztításáról (8 képpel), a brassói protestáns nőegyletről; képeket és rövid magyarázatokat közöl Zrínyi Miklós, Bethlen Gábor, Tompa Mihály, gr. Festetich