Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-04-27 / 17. szám

és feltétlen negácziója álláspontján (v. ö. „Syllabus" tételeit!), akkor eljöhet az az idő, a melyben az egyház csak papíron lévő törvényeket fog alkothatni, a melyeket senki sem fog megtarthatni, a minek természetes folyománya a végleges elöregedés leend. Sok század múlik még el addig, a míg ez átalakulása a hierarchiai egyháznak bekövetkezik, de merem állítani, hogy már a XX-ik század folyamán fog végleg eldöntetni az a kérdés: lehet-e még a r. kath. egyház szellemi vezére az emberiségnek, vagy pedig annak elpusztulása van megpecsételve. Valóban ez előkelő r. kath. helyről jött eme bátor kijelentéshez minden további magyarázat felesleges. De hogyan fogadják majd e nyilt szózatot Rómában, a Vatikánban ?! Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. ** A magyar történet kútfőinek kézikönyve. A vallás- és közokt. miniszter megbízásából, dr. Angyal Dávid és dr. Mika Sándor közreműködésével szerkesztette dr. Marczali Henrik. Az Athenaeum kiadása. Ára 13 kor. Wlassies eredeti intencziójának megfelelően első sorban tanárjelöltek és tanárok használatára készült ez a hatalmas kötet, de valójában nagy haszonnal fogadhatja mindenki, ki a magyar történettel foglalkozik, vagy iránta érdeklődik. És tulajdonképeni hivatásának akkor tenne eleget Marczali munkája, ha szélesebb rétegekben is elterjedne. Mert sehol sincs olyan nagy szükség az eredeti források tanulmányozására, mint nálunk, a hol annyira elharapódzott a harmadkézből vett vélemények hirdetése. Marczali munkája az eredeti forrásokat nyitja meg a kutató előtt. A magyar történet anyagát nyersen, de egész teljességében bemutatja. A ki beléje n\ul, hamisítatlan, senki egyéni véleménye által nem zavart képét nyeri hazánk történetének és fejlődésének. A helyett, hogy más gondolatait szívná magába, maga gondolkozik és von le következtetéseket és tanulságokat. Mikor az anyagot olvassa, már egyúttal feldolgozóvá is válik. Hogy az óriási anyag könnyen áttekinthető legyen, arról igen nagy ügyességgel gondoskodott a szerkesztő. Szakaszok szerint rendezte és minden szakasznál elsorolja a legfontosabb bel- és külföldi kútfőket és nemcsak tartalmukról ácl számot, hanem hitelességükről, irányukról és így megbízhatóságukról is. Majd közölvén az illető szakasz történeti emlékeit, a kritikákat és könyveket, naplókat, leírásokat: útmutatást nyújt arra nézve, hogy mit olvasson, a ki valamely kort vagy eseményt első forrásából akar megismerni. A kutató munkájának megkönnyítésére szolgálnak az emlékek elé csatolt bevezetések, a tömör jegyzetek, melyek megmagyarázzák létrehozásuk körülményeit és mind azt, a mi jobb megértésükhöz szükséges. Egyházi szempontból kiválóan érdekes az alkotmányos és vallásos harezok kora 1606—1711 cz. fejezet, a melyben a vallási ügyek legfontosabb okmányai közölte tnek. A nagybecsű kötetet részletes tárgy- és névmutató fejezi be, a mi nagyon megkönnyíti a munka használatát. — Történetkedvelőknek és iskolai könyvtáraknak nélkülözhetetlen forrásmű. ** A magyar könyvtár most megjelent márcziusi sorozata folytatja e Badó Antal szerkesztette kiváló gyűjtemény olcsó Mikszáth kiadását, a mely úttörő és eléggé alig méltányolható vállalkozás élő klasszikusaink népszerűsítése tekintetében. A jó palóezok és Szent Péter esernyője után most A tót atyafiak jelentek, meg, a nagy humoristának ez a szebbnél-szebb rajz- és novella sorozata, a mely irodalmunkban egyetlen méltó párja A jó palóczoknak. A tizenegy íves könyv a Magyar könyvtár 277—278. száma s ára 60 fillér. — Van a márcziusi sorozatnak még egy értékes száma, Benitó Pérez Galdosnak, a nagy spanyol írónak Elektra czímű színműve (233 -234.), a melynek első előadása szinte forradalmat támasztott Spanyolországban. A rendkívüli drámai erővel megírt darab tudvalevőleg azokat ostorozza, a kik olyan nőket is kolostorba kényszerítenek, a kik semmi hivatást sem éreznek magukban rá. A hű és kiváló fordítást Badó Antal készítette. A magyar könyvtár egyes száma 30 fillér. A gyűjtemény egyes füzetei, valamint a teljes gyűjtemény részletfizetésre is megrendelhető a Lampel-Wodianer-féle udvari könyvkereskedésben, Andrássy-út 21. szám. EGYHÁZ. A felsö-szabolcsi ref. egyházmegye f. hó 8—9. napjain tartotta meg közgyűlését Nyíregyházán, Görömbey Péter esperes és Gencsi Albert gondnok elnöklete alatt. A megelőzőleg tartott istentisztelet után megnyílt gyűlés sajnálattal vette tudomásul Jármy Márton világi tanácsbiró lemondását, s elrendelte a szék betöltésére a szavazást. Az esperesi jelentés meghallgatása és ennek kapcsán Tisza Kálmán, gróf Károlyi Tiborné és az egyházmegye halottai emlékezetének jegyzőkönyvi megörökítése után az új lelkészeket erősítették be hivatalukba, majd pedig a lemondott Vas Mihály helyébe Tóth Gábor nyír-bogdányi lelkészt választották meg gyámpénztárossá. Elhatározták a nyíregyházai leányinternátusnak f. é. szeptember havában leendő megnyitását, s ennek folytán felkérik mind a kerületet, mind Szabolcsvármegy^e törvényhatóságát a megajánlott szubvencziók folyósítására. A parókhiális könyvtárak felállítását, ott, a hol lehetséges, kötelezővé tették; de, tekintettel sok gyülekezet szegénységére, nem mondották ki a felállítás kötelező voltát. A lelkészi kongrua kiegészítése folytán lényegesen megváltozván az egyes lelkészi állások jövedelme, az egyházak újra osztályoztalak olyképen, hogy az összes kongruás egyházak negyedosztályúaknak, az 1600—2000 koronások 3-ad, a 2000—2400 koronások 2-od, a 2400 koronán felüliek pedig első osztályúaknak minősíttettek. Örömmel és köszönettel vette tudomásul a gyűlés, hogy az egyházm. tanító-