Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-04-27 / 17. szám

Sándor; póttagokul Janka Gyula é; Kóródy Sándor küldettek ki. Az időszaki tanács tagjaivá lettek: Janka Gyula, Kallós Tivadar és Szabó Albert mint rendes, Kóródy Sándor, Warga Sándor és Csoó Zsigmond pedig mii póttagok. A gyámintézeti választmány és a számvevőszék jelentéseinek tudomásul vétele után, és utóbbi előterjesztésére egy, a jövő év kezdetével életbe lépő szabályrendeletet fogadtak el, a melynek értelmében az egyházközségi gondnoki számadások, a régi gyarló és eltérő szokás mellőzésével ezentúl, szabályosan és egyöntetűen lesznek készítendők. A budapesti YLés YII.ker. reformátusok f. hó 20-án értekezletet tartottak a rózsa-utczai ima-teremben Szilassy Aladár gondnok elnöklete alatt. Az értekezleten jelen voltak dr. Kovácsy Sándor gondnok, Komáromy Lajos, Simon Dezső egyháztanácsosok, Papp Károly lelkész, Kovács Emil h.-lelkész stb. Az értekezleten Kovács Emil előfohásza után Szilassy Aladár gondnok fejtette ki az összejövetel ama czélját, hogy a két kerületbeli reformátusok egyházzá tömörüljenek s e végből előkészítő bizottságot szervezzenek. A megjelent egyháztagok örömmel fogadták a tömörülés eszméjét és Concha Károly, Simon Dezső, Keresztesi Samu, Kovácsy Sándor pártoló felszólalásai után a jelenvoltak közül 32-en önkényt ajánlkoztak a szervezést előkészítő bizottság tagjaiul. Az értekezlet az előkészítő bizottság elnökéül Simon Dezső egyháztanácsost kérte föl és nyerte meg. — Örömmel és helyesléssel tekintjük e szervezkedési mozgalmat. Budapestre nézve életkérdés a gyülekezeti deczentralizáczió s az ettől várható egyházi föllendülés. A nagybányai ref. egyházmegye f. hó 14 és 15-én tartotta meg közgyűlését Nagybányán. Bencsik István esperes megnyitó beszédében melegen emlékezett meg Tisza Kálmánról, s a gyűlés elhatározta, hogy a családhoz részvétiratot intéz. Tárgyalta a gyűlés az 1848: XX. t.-cz. végrehajtása kérdését, s egyhangúlag a sürgős végrehajtást kívánja. A tanügyi bizottság előterjesztése alapján elhatározták, hogy a törvényes úton az állami iskolákban a heti két vallástani óra helyett négy óra beállítását fogják kérelmezni. A gyűlés második napján néhai Gergely Károly sírját keresték fel, a hol az egyházmegyei főjegyző tartott emlékbeszédet. Lelkészbeiktatás. A legközelebb anyaegyházzá alakult erzsébetfalvai ref. gyülekezet f. hó 20-án iktatta be hivatalába első lelkipásztorát, Molnár János volt dunamelléki püspöki titkárt. A hivatalos beiktatást a pesti egyházmegye esperese: Mády Lajos végezte. Az új lelkészre igen sok fontos dolog megoldása várakozik. Adjon Isten neki hozzá erőt és lankadatlan kitartást. A közösügyi rendszer zárszámadása czím alatt politikai és egyházi életünk régi kiváló tagja: Mocsáry Lajos legközelebb egy nagy tanulmányt adott ki, a melyben igen érdekesen és sok tanulságot nyújtón foglalkozik a mai felekezetközi viszonyokkal és a hazai prorestantizmus helyzetével is. A munkából, a melyet ajánlunk olvasóink figyelmébe, rövid időn mutatványokat fogunk közölni. Az udvarhelymegyei ref. egyházi értekezlet április 30-án a székelykereszturi egyházközségben tartja évi rendes közgyűlését. Reggel 9 órakor igazgatóválasztmányi gyűlés lesz az egyház tanácstermében. Féltiz órakor teinplomozás, a melyen Mester János mátisfalvi és Csia Kálmán etédi lelkészek fungálnak, a tanítóképezdei ref. növendékek és keresztúri fiókkör értekezleti dalárdája pedig énekelnek. Megnyitót tart dr. Gyarmathy Dezső világi elnök és gondnok. Az értekezlet egy évi működéséről Lajos János bögözi lelkész, titkár tesz jelentést. „A világteremtés és bibliá"-ról Péter Károly alsó-sófalvi lelkész, egyházm. főjegyző tart felolvasást, azután pedig az igazgatóválasztmány előterjesztése következik a zsinati tárgyak előkészítése és a diaszpórákban elő hívek vallásos nevelése érdekében. Hegyi Péter h.-szt.-mártoni pap ez egyházjog köréből tart felolvasást, a melyet az igazgató-választmányban két tagsági hely betöltése és a jövő közgyűlés helyének és idejének meghatározása fog követni. Végül az indítványok következnek. Este hat órakor társas estély lesz külön programmal. A felső-baranyai ref. egyházmegyében most folynak az esperesi egyházlátogatások, a melyeket Dányi Gábor esperes és Aracs Gyula jegyző végeznek. A nagysajói ref. egyházmegye f. hó 19-én tartotta meg rendes tavaszi közgyűlését. Esperesi megnyitó beszédében Musnai Károly azokra a nehéz viszonyokra mutattott reá, a melyek közt egyházunk él s a melyek fokozott mértékben teszik kötelességünkké az éber őrködést és odaadó munkálkodást. A megnyitóhoz csatolt indítványok értelmében elhatározta a gyűlés, hogy részvétiratot intéz néhai Tisza Kálmán családjához, az igazgató-tanácsot pedig felkéri az 1848: XX, t.-cz. végrehajtásának sürgetésére. Az esperesi megnyitó beszéd után dr. Csernátoni Gyula algondnok tette le a hivatalos esküt; majd pedig istentiszteletre vonult be a templomba a gyűlés. Az istentiszteleten Keresztesi Gyula réfalvi lelkész imádkozott, az alkalmi egyházi beszédet pedig Máthé Sámuel szászujősi lelkész tartotta, Az újra megnyitott ülésen az esperes számolt be esperességének 10 esztendei eseményeiről és eredményeiről, s miután a tisztikar 10 éves mandátuma lejárt, felhívta a gyűlést a tisztújítás megejtésére. A gyűlés esperessé újból Musnai Károlyt, jegyzővé Mcny-Jiárcl Eleket, aljegyzővé és pénztárossá Keresztesi Gyulát, közügyigazgatóvá Balázs Józsefet választotta meg. Az egyházmegyei tanácsba Ribiczay Ádám, dr. Molnár Imre, Balogh Lázár, Ráduly János; a fegyelmi bíróságba Kállay Miklós, Bodó Kálmán, Szentpétery János, Karácsonyi Sándor világiak és Keresztesi Gyula, Sökér József, Köblös István és Csejdi István egyháziak választattak be. A gömöri ref. egyházmegye f. hó 9-én tartotta meg lelkészi értekezletét, 10-én pedig közgyűlését Rimaszombatban. A lelkészi értekezleten a gyűlés fontosabb tárgyait készítették elő; utána Czinke István az új énekeskönyvről, Konrz Károly pedig a lelkészi nyugdíjintézetről tartott felolvasást, Czinke István nagy tanulmányon felépült dolgozatát Baksay István rimaszombati főgondnok 100 koronával jutalmazta; a lelkészi nyugdíjintézetre nézve pedig kimondták, hogy annak felállítása komolyan szorgalmazandó. Tárgyalták ezekivül az egyetemi prot. theol. fakultás és az 1848: XX. t.-cz végrehajtásának kérdéseit. A prot. theol. fakultásnakTaz egyetemre bevitelét nem kívánják, hanem inkább a r. kath. fakultásnak is eltörlését. Az 1848: XX. t.-cz. végrehajtása'sürgősen szükséges. Nemes dolgot cselekedett végül Varga Antal bathai lelkész, a ki lelkes felszólalásában arra hívta fel L&I 7 a lelkészi kart, hogy lépjen be a M. P. írod. Társaságba. Felszólalásának meg is lett a jó eredménye, a mennyiben a gyűjtő íven azonnal többen kötelezték magokat a tár-