Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-02-09 / 6. szám

szeretetre kötelezte kartársait, tanítványait; tudását, szorgalmát pedig két doktori czím megnyerése igazolta. Jelenlegi tanítványai is mondják, hogy dr. Davidson, ha belemelegedett az előadásba, nemcsak tudományos készültségével, de gondolatainak eredetiségével s stílusának figyelmet keltő szépségével is remekelt. — Első jelentékeny irodalmi műve, a Jób könyve 1 — 14. fejezeteinek magyarázata, 1862-ben jelent meg, termékenyítő hatást gyakorolva az exegeták körében. Magyarázatot írt Ezekiel, Nahum, Sofoniás próféták könyveiről s a zsidókhoz irott levélről. Több tudományos folyóiratnak szorgalmas munkatársa volt, — egyszóval irodalmi téren is híven forg atta az Úrtól nyert talentumokat. A héber prófétákból s az evangéliumból merített lelkesedése, mint prédikátort is előkelő helyre emelte. Erre nézve a „Scotsman'* cz. napilap így ír róla: A ki csak egyszer is hallotta őt prédikálni, tapasztalhatta, miként gyújtja lángra a szivet, s megérthette, hogy ily ember valóban tudja képezni tanítványainak értelmét, az Isten mélységes dolgainak tanulmányozására. * Az New-Collegeban ma az előadás helyett a gyászoló tanártársak s az ifjúság összegyűltek egy teremben, hol dr. Rainy. a kollégium igazgatója felnyitotta a Szentírást s felolvasta Ezsajás könyvéből a XL. fejezetet ... . „Megszárad a fű, elhull a virág, de Istenünk beszéde megmarad". Azután imádságban lelkeinket az Űr elé vezette. Hálákat adott az erőért, a lelki kincsekért. a gondviselésért, melylyel vezette az Úr a czélhoz ért földi vándort. És vigasztalást kért Istentől . . . Erre felolvasta a CIII. zsoltárt, s ismét imádkozott. Oly megható volt a részvétnek e keresztyén módon való megnyilatkozása! Őszinte részvétet keltett bennem a kedves professzor hirtelen halála, s bizonyára részvétre kél az emlékezet mindazok szivében, kik egykor látogatták a „United Free Church" kollégiumát s hallgatták dr. Davidsont. Áldott legyen emléke ! Edinburgh, 1902. január 27. Forgács Gyula. EGYHÁZ. Gondnok választás Budapesten. A budapesti ref. egyház második gondnokát, Ptiktj Gyula ny. kir. táblai elnököt a király Hajdúvármegye főispánjává nevezte ki, s ezért Puky lemondott a gondnokságról. Az egyházközség f. hó 2-án. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter, egyházi főgondnok és Sí ász Károly püspök, első lelkész elnöklete alatt közgyűlést tartott, hogy a gondnoki állást betöltse. A közgyűlésen jelen volt vagy s/.áz egyháztag, a kiket Hegedűs Sándor elnöklő főgondnok szívélyesen üdvözölt. Majd Farkas József kir. tanácsos, egyházközségi jegyző felolvasta Puky Gyula lemondó levelét, a melyben hálás köszönetét fejezte ki az egyházközségnek beléje helyezett bizalmáért; a közgyűlés pedig, Hegedűs Sándor indítványára, jegyzőkönyvileg örökítette meg Puky Gyulának rövid ideig tartó, de kiváló gondnoki érdemeit. Ezután, Mezei/ Albert kúriai bíró, egyháztanácsos indítványára, a közgyűlés közfelkiáltás útján egyhangúlag dr. Kovácsg Sándor ny. miniszteri tanácsost választotta gondnokává Kovácsy ez állásra rá termett, nagy munkaerő, a mit az Országos Protestáns Árvaegylet körül elért kiváló sikerei is bizonyítanak Isten áldását kívánjuk munkásságára! Lelkészválasztások. Az s.-szentkirályi ref. gyülekezet, meghívás útján Székely Sándor segédlelkészt, — a makiári ref. gyülekezet Makiáru Pap Ernő hódmezővásárhelyi segédlelkészt választotta meg lelkipásztorává. — Vén Mihály bikfalvi lelkész és esperes, a kit az ilyefalvi gyülekezet papjául meghívott, tekinttetel a bikfalvi gyülekezet bizalmára és marasztására, a meghívást nem fogadta el. Lelkészoeiktatás. A furtai ref. gyülekezet mult hó 26-án iktatta be ünnepélyesen új lelkipásztorát, Csernák Bélát. Egyházmegyei választások. A barsi evang. egyházmegye esperesévé újból Raab Károlyt, felügyelőjévé pedig újból Kosztolányi Sándort választotta meg A gyülekezetek köréből. A pozsonyi ev. egyház február 2-diki közgyűlése kimondotta, hogy az egyház 300 éves fennállása emlékére hatalmas új diakonissza intézetet, szegényházat, árvaházat és kórházat emel, és tervbe vette egy új leány-népiskola ós egy felsőbb leányiskola építését is. Ez aztán az életképes egyház! Felekezetnélküliek Budapesten aránylag nem sokan, sőt mondhatni kevesen vannak. A székesfővárosi tanács statisztikai kimutatást készített arról, hogy 1896 óta hány ember lépett a felekezeten kivül élők közé. E kimutatás szerint 1896-ban 58, 1897-ben 47, 1898-ban 67, 1899-ben 46,1900-ban 42, 1901-ben pedig 36 budapesti lakos hagyta el az egyházát. A kimutatásnak nyilvánosságra jutott adataiból nem tudjuk meg, hogy az előző években kilépettek közül ki milyen egyháztól szakadt el; de azt igen, hogy az 1901-ben felekezetnélkülivé lett 36 budapesti magyar milyen egyházat hagyott cserben. Felekezetnélkülivé lett 22 római katholikus, 6 lutheránus, 2 kálvinista és 6 zsidó. — E jelentésben két megnyugtató van. Egyik, hogy a felekezetnélküliség, a mely a mi szemünkben a vallástalansággal egyre megy, nem növekedik, sőt inkább apad. Másik, hogy a protestánsok közül aránylag nem sokan tagadták meg hitöket. Zsinati előmunkálatok a Dunamelléken. A dunamelléki ref. egyházkerület mult évi közgyűlése elmulasztotta intézkedni az iránt, hogy a kerületnek a zsinati tárgyakat és a törvénykönyv-reviziót illető véleménye kidolgoztassék. Hogy azonban a kerület véleménye mégse hiányozzék a többi kerületekéi közül, az elnökség mult hó 3l-re bizalmas értekezletre hívta össze Budapestre az espereseket, tanácsbirákat, kerületi tisztvise-