Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-12-07 / 49. szám

zett érdemeit tárgyalta, dr. Both István zilahi főgimnáziumi tanár olvasta fel. Kusztos Gyula ördögkuti lelkész a bibliai női alakjairól olvasott fel; Nagy Zsigmond helybeli lelkész pedig gyülekezete történetét ismertette. A kör jövő évi értekezlete helyéül a zsibai egyházat tűzte ki. Templomavatás. A dunabogdányi ref. gyülekezet m. hó 23-án adta át újra szent rendeltetésének renovált ősi templomát. A felavató beszédet és imát Mády Lajos esperes mondotta. Dobos Ferencz kisoroszi lelkész tartotta az alkalmi egyházi beszédet; Kovács Géza helybeli lelkész pedig a templom és az egyház történetét ismertette. ISKOLA. Az új állami tanterv ós a fővárosi hitoktatás. Budapest főváros az általa fentartott elemi iskolákban az új állami tantervet az 1903/4. iskolai évben életbe lépteti. Ezt a határozatot a fővárosi tanács átiratilag közölte az összes egyházi hatóságokkal és pedig azért, mivel az új tanterv főelve az levén, hogy a pusztán elméleti tárgyak anyagát kevesbítsék és a gyakorlati tudnivalókat, valamint a testi nevelést szolgáló tárgyakat bővebben tanítsák, ez a reform az egyházi hatóságokat is érdekli, mert a pedagógusok véleménye szerint a hit-és erkölcstan is egyike azoknak a tárgyaknak, a mely nagy anyagánál és elvont tartalmánál fogva a túlterhelést okozta. Kijelenti az átirat, hogy távol áll ugyan a fővárostól, hogy beleavatkozzék az egyházi hatóságok jogkörébe, a mely szerint a hit- és erkölcstan tantervét mindenkor az egyházi hatóság szabja meg; de mivel a többi stúdiumok tantervét is a városi hatóság kezdésére változtatják meg az iskolákban, a teljes siker érdekében fölszólítja a tanács az egyházi hatóságokat is, hogy szintén revidiálják a népiskolai hit- és erkölcstan tantervét. Kéri pedig a tanács még külön a zsidó és görög-keleti felekezetet, hogy az ő hittani oktatásukkal járó héber és cziril betűk tanulását, ha csak lehet, hagyják a második osztályra, hogy így az első osztályban a gyermek zavartalanul tanulhassa meg a magyar ábéczét A fővárosi tanítók nyugdíja. A fővárosi tanítók mozgalmat indítottak a nyugdíj szabályzat módosítására. A tanítók ugyanis azt vitatják, hogy a főváros a tanító özvegyének nem adja meg azt a nyugdíjat, a melyre a népoktatási törvény minden iskolaföntartót kötelez. A vidéki szolgálatban eltöltött időt pedig csak akkor számítja be, ha a tanító a fővárosnál már tíz évet szolgált. A budapesti tanítótestület külön bizottságot küldött ki, hogy a tanítókra a népoktatási törvénynek megfelelően új nyugdíj szabályzatot dolgozzon ki, s a testület azt beterjeszti majd a fővároshoz. A tanítók fizetése. A mint hírlik, a tanítók fizetésének újabb tervezetét már egy héttel ezelőtt végleg megállapították. E szerint sem a kezdő, sem a végső fizetés nem változott, csupán a százkoronás korpótlékot kapják majd a tanítók, valamint az óvónők is rövidebb időközökben és pedig a mostani ötödéves és a tervezett negyedéves rendszer helyett háromévenkint. Az iskolaügyi személyzet fizetési rendszerének tervezete egész terjedelmében most a kultuszminiszter előtt van, a végső számítás végett. Az új fizetési tervben a középiskolai igazgatóknak csak egyféle pótlékuk van, mely a tizedik szolgálati év után sem nő. Belmissziói mozgalmak a debreczeni főiskolán. A Magyar Szó in. hó 18. és 19-diki száma igen érdekes dolgokat közöl a debreczeni főiskolán megindult belmissziói mozgalmakról. Azt írja a tudósítás, hogy a főgimnáziumi ifjúság körében S. Szabó József vallástanár, az őskeresztyén gyülekezetek mintájára egy ifjúsági gyülekezetet szervezett. A gyülekezetnek, a mely összejöveteleket rendez, vannak választott apostolai, a kik a tanításra ügyelnek fel, az az arra, hogy az összejövetelek alkalmával legyenek bibliaolvasók, esetleg magyarázók, vallásos tárgyú művek felolvasói, szavalók s imádkozok. Ezek előadása közben a gyülekezet egyetegyet énekel. Vannak továbbá a gyülekezetben presbiterek, a kik a jó rendre és az erkölcsi életre ügyelnek s minden roszról jelentést tesznek. Nemcsak a czégóres bűnökről pedig, hanem a haragtartásról, káromkodásról, szitkozódásról stb. is. Végül vannak a gyülekezetben diakónusok, a kik az alamizsnát szedik, a jótékonyság és áldozatkészség gyakorlására való hajlandóságot tartják folyton ébren. Az ifjúság nagy örömmel vesz részt, minden kényszerítés nélkül a gyülekezeti életben. Ezenkívül, mint már tavaly is történt, a vallástanár az adventi és a böjti időszakban az ünnepekre előkészítő vallásos gyakorlatokat tart, énekléssel, imádkozással, biblia-olvasással és magyarázással. S mindezekben tényleges részt nyernek magok az ifjak is. A hittanszaki önképzőkör pedig azt határozta el, hogy a vallásos élet föllendítése végett a tél folyamán havonként vallásos estélyt rendez; továbbá kérvényt intézett a presbitériumhoz az iránt is, hogy az egyház elemi iskoláiban, egyelőre kéthetenként, vasárnap este egyháztársadalmi összejöveteleket rendezzen, a melyeknek prograrnmja éneklés, imádkozás, bibliamagyarázás lenne. Nagy örömmel közöljük mi ezeket a híreket. A mellett tesznek ezek bizonyságot, hogy az ifjúság lelke megmozdult és munkát keres, mind a maga, mind mások erősítésére. Adja az Isten, hogy a felbuzdulás ne legyen szalmaláng; hanem, hogy erősödve, mélyülve, áldandóvá válva, áldásává legyen mind az ifjúságnak, mind a debreczeni gyülekezetnek! Középiskoláink miniszteri látogatói. A f. 1902/3. iskolai évre a közoktatásügyi miniszter megbízta: a budapesti ev. ref. főgimnáziumra Erödi Béla dr. főigazgatót, a nagy-kőrösi, kecskeméti és halasi főgimnáziumokra és a kun-szent-miklósi algimnáziumra Francsics Norbert főigazgatót, a gyönki algimnáziumra Spitko Lajos főigazgatót, a pápai főgimnáziumra Várossy Tivadar győri főigazgatót, a csurgói főgimnáziumra Spitko Lajos székesfehérvári főigazgatót, a miskolczi és kolozsvári ev.