Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-02-02 / 5. szám

alkalmával, némi stiláris módosítások után elfogadták a javaslat 8 első szakaszát. A 28-diki ülésben a javaslat 9. és 1Ü. pontja került tárgyalás alá, a melyeknek elseje a püspökök és káplánok kezén levő alapítványokra nézve a szerzett jogokat akarja biztosítani, másodika pedig a kegyúri viszonyokat a mai állapotban kívánja meghagyni. Stiláris módosításokkal ezeket a pontokat is elfogadta a kongresszus, s tovább a tárgyalásban nem is haladt, miután a tagok nem voltak határozatképes számban. A huszonkilenczedik ülésben letárgyalták a javaslatot annak 20-dik pontjáig, kivéve a 11. és 12. §-t, a melyeknek tárgyalását a hatáskörről szóló rész tárgyalására halasztották. A 20. ponthoz Sághy Gyula nyújtott be módosítást, a melyben az egyházmegyei tanácson kívül egyházmegyei gyűlések szervezését sürgeti. E módosítás felett a 30-diki gyűlésben határozott a kongresszus, a mely február 17-ig elnapoltatott. ISKOLA. A kecskeméti ev. ref. jogakadémián a beiratások a második félévre február hó 1—8-ig tartatnak; február 8—15-ig folyamodás útján a tanári kar, márczius 15-ig nyomós okból a jogakadémia igazgató-tanácsa adhat az utólagos felvételre engedélyt. Beiktatási díj 25 korona. Félévi tandíj 30 korona. Az alapvizsgálatok február 1—15-ig tartatnak. Alapvizsgálati díj 24 korona. A tanintézettel kapcsolatos tápintézetben a joghallgatók havonként 15 koronáért kaphatnak ellátást. Az állami tanítók fizetésrendezése. Az állami tanítók egy régi vágyát késziil megvalósítani Wlassícs miniszter: befogadja őket az állami fizetési fokozatok keretébe. Az 1893. évi IV. törvényczikk a legkisebb hivatalnokot is fölvette a fizetési fokozatokba, csak a tanítók maradtak ki belőle. Most azt halljuk, hogy a pénzügyminiszter egész határozottan kijelentette, hogy az állami elemi iskolai tanítók fizetését a többi állami tisztviselő fizetésrendezésével együtt fogja szabályozni és így az állami tanítók is belekerülnek a tisztviselők fizetési rangfokozataiba. A tanítónöképezdék ügyében a kultuszminiszter rendeletet bocsátott ki, a melyben, ama tapasztalat alapján, hogy a növendékekkel kézimunkákkal töltetik el az időt és tankönyvek helyett jegyzetek alapján folyik a tanítás, megtiltja a jegyzetek használatát s elrendeli, hogy női kézimunkából csak annyit szabad a növendékekkel dolgoztatni, a mennyit a kézimunkatanítási órán elvégezhetnek. Az országos tanítói és tanári nyugdíjalapok állapota. Wlassics Gyula kultuszminiszter a minap terjesztette be az országgyűléshez az országos tanítói nyugdíjalap 1900-ik évi állapotáról szóló jelentést. A jelentés különös figyelmet érdemel azért, mert az 1875. évben alapított és az 1891-ik évben újra rendezett tanítói nyugdíjalapot ez évben a kormány ismét rendezi és e czélból legközelebb törvényjavaslatot nyújt be az országgyűléshez. A jelentésből kitűnik, hogy a nyugdíjalap vagyona évenkint körülbelül millió koronával emelkedik. Hogy évről-évre elérték a millió koronányi szaporulatot, ez jóformán csakis a tanítók és az iskolafentartók nagy hozzájárulásának köszönhető és annak a körülménynek, hogy még az iskoláztató szülőket is megadóztatták. Ennek megszüntetését a miniszter remélni engedi jelentésében. 1900-ban az iskolakötelesek 30 filléres hozzájárulásából nem kevesebb, mint 764,963 koronát vettek be, a mi a vagyonszaporodásnak majdnem háromnegyedét teszi. Erről jegyzi meg a miniszter, hogy ezeknek a járulékoknak behajtása rendkívül nagy nehézségekbe ütközik, mert kivált az ország szegényebb vidékein, érzékeny terhet ró a szülőkre. A járulékokat a készülő új törvényjavaslatban más bevételi forrással fogja a miniszter pótolni. A nyugalmazott tanítók száma nem mutat valami nagy növekedést, bár 1875 óta már szinte eltelt az első emberöltő. 1896-ban volt 2322. 1897-ben 2590, 1898-ban 2610 és 1900-ban 3123, nyugalmazott tanító és polgári iskolai tanár. Ez utóbbiaknak 1900-ban kifizettek 1.649,928 koronát. A segített özvegyek száma még ennél is csekélyebb mértékben növekszik: 1896-ban volt 2228, 1900-ban 2784 özvegy 833,833 korona segítséggel. Az ellátott árvák száma nemcsak hogy nem nő, sőt fogy: 1896-ban volt 2373, 1900-ban 1643 segített árva 112,432 korona költséggel Az új tanítói árvaházak megnyitása következtében örvendetesen szaporodik azoknak a száma, a kiket, mint egész vagy fél árvákat árvaházakban lehet elhelyezni A tanítói állásoknak 30.000-et megközelítő számából a díjakat csak 22,554 állás után fizették és ebből a számból is csak 21,130 tanítónak biztosítja az alap a nyugdíjra való jogosultságát. A tanítók egy csekélyebb részének, mint a fővárosi tanítóknak is, más alapból fizetik a nyugdíjat, a többi hiányzó egynéhány ezer a nyugdíj kötelékébe még be nem állott ideiglenes fiatal tanítók közül való. A nyugdíjra jogosult tanítók száma volt 1896-ban 18,606, 1898-ban 19,794 és 1900-ban 21,130. Egyidejűleg benyújtotta a miniszter a felekezeti, törvényhatósági, stb. középiskolák, jogakadémiák és tanítóképzők tanárainak nyugdíjalapjáról való jelentését. Nyolczvannyoícz tanintézet 802 rendszeresített állással szerepel az alap számadásában és összesen 674 tanárnak biztosítja nyugdíjra való jogosultságát. Ennek a 1894-ben alapított intézetnek évi szükséglete 274,978 korona volt. Az alap vagyona 2.677,593 korona, az- előbbi évvel szemben 352,459 korona gyarapodással. Nyugdíjat kap 82 tanár, özvegyi segítséget 39 tanár özvegye, tíz árva pedig ellátásban részesül. Ünnepelt tanító. Nagykörös városi képviselőtestülete rendkívüli közgyűlésén elismerést és köszönetet szavazott Vargha István ev. ref. tanítónak, a ki 52 évi buzgó tanítói működés után nyugalomba vonult. Üdvözölte őt ez alkalommal Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter is. Fi ló Lajos lelkész a ref. egyházközségi és