Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-02-02 / 5. szám

alkalmával, némi stiláris módosítások után elfogadták a javaslat 8 első szakaszát. A 28-diki ülésben a javaslat 9. és 1Ü. pontja került tárgyalás alá, a melyeknek elseje a püspökök és káplánok kezén levő alapítványokra nézve a szerzett jogokat akarja biztosítani, másodika pedig a kegyúri viszonyokat a mai állapotban kívánja meghagyni. Stiláris módosításokkal ezeket a pontokat is elfogadta a kongresszus, s tovább a tárgyalásban nem is haladt, miután a tagok nem voltak határozatképes számban. A huszonkilenczedik ülésben letárgyalták a javaslatot annak 20-dik pontjáig, kivéve a 11. és 12. §-t, a melyeknek tárgyalását a hatáskörről szóló rész tár­gyalására halasztották. A 20. ponthoz Sághy Gyula nyújtott be módosítást, a melyben az egyházmegyei tanácson kívül egyházmegyei gyűlések szervezését sür­geti. E módosítás felett a 30-diki gyűlésben határozott a kongresszus, a mely február 17-ig elnapoltatott. ISKOLA. A kecskeméti ev. ref. jogakadémián a beiratások a második félévre február hó 1—8-ig tartatnak; február 8—15-ig folyamodás útján a tanári kar, márczius 15-ig nyomós okból a jogakadémia igazgató-tanácsa adhat az utólagos felvételre engedélyt. Beiktatási díj 25 korona. Félévi tandíj 30 korona. Az alapvizsgálatok február 1—15-ig tartatnak. Alapvizsgálati díj 24 korona. A tan­intézettel kapcsolatos tápintézetben a joghallgatók havon­ként 15 koronáért kaphatnak ellátást. Az állami tanítók fizetésrendezése. Az állami tanítók egy régi vágyát késziil megvalósítani Wlassícs miniszter: befogadja őket az állami fizetési fokozatok keretébe. Az 1893. évi IV. törvényczikk a legkisebb hivatalnokot is fölvette a fizetési fokozatokba, csak a tanítók maradtak ki belőle. Most azt halljuk, hogy a pénzügyminiszter egész határozottan kijelentette, hogy az állami elemi iskolai tanítók fizetését a többi állami tisztviselő fizetésrendezésével együtt fogja szabályozni és így az állami tanítók is belekerülnek a tisztviselők fizetési rangfokozataiba. A tanítónöképezdék ügyében a kultuszminiszter rendeletet bocsátott ki, a melyben, ama tapasztalat alapján, hogy a növendékekkel kézimunkákkal töltetik el az időt és tankönyvek helyett jegyzetek alapján folyik a tanítás, megtiltja a jegyzetek használatát s elrendeli, hogy női kézimunkából csak annyit szabad a növen­dékekkel dolgoztatni, a mennyit a kézimunkatanítási órán elvégezhetnek. Az országos tanítói és tanári nyugdíjalapok állapota. Wlassics Gyula kultuszminiszter a minap ter­jesztette be az országgyűléshez az országos tanítói nyugdíjalap 1900-ik évi állapotáról szóló jelentést. A jelentés különös figyelmet érdemel azért, mert az 1875. évben alapított és az 1891-ik évben újra rendezett taní­tói nyugdíjalapot ez évben a kormány ismét rendezi és e czélból legközelebb törvényjavaslatot nyújt be az or­szággyűléshez. A jelentésből kitűnik, hogy a nyugdíj­alap vagyona évenkint körülbelül millió koronával emel­kedik. Hogy évről-évre elérték a millió koronányi szaporulatot, ez jóformán csakis a tanítók és az iskola­fentartók nagy hozzájárulásának köszönhető és annak a körülménynek, hogy még az iskoláztató szülőket is megadóztatták. Ennek megszüntetését a miniszter remélni engedi jelentésében. 1900-ban az iskolakötelesek 30 fillé­res hozzájárulásából nem kevesebb, mint 764,963 koro­nát vettek be, a mi a vagyonszaporodásnak majdnem háromnegyedét teszi. Erről jegyzi meg a miniszter, hogy ezeknek a járulékoknak behajtása rendkívül nagy nehéz­ségekbe ütközik, mert kivált az ország szegényebb vidé­kein, érzékeny terhet ró a szülőkre. A járulékokat a készülő új törvényjavaslatban más bevételi forrással fogja a miniszter pótolni. A nyugalmazott tanítók száma nem mutat valami nagy növekedést, bár 1875 óta már szinte eltelt az első emberöltő. 1896-ban volt 2322. 1897-ben 2590, 1898-ban 2610 és 1900-ban 3123, nyugalmazott tanító és polgári iskolai tanár. Ez utób­biaknak 1900-ban kifizettek 1.649,928 koronát. A segí­tett özvegyek száma még ennél is csekélyebb mér­tékben növekszik: 1896-ban volt 2228, 1900-ban 2784 özvegy 833,833 korona segítséggel. Az ellátott árvák száma nemcsak hogy nem nő, sőt fogy: 1896-ban volt 2373, 1900-ban 1643 segített árva 112,432 korona költséggel Az új tanítói árvaházak megnyitása követ­keztében örvendetesen szaporodik azoknak a száma, a kiket, mint egész vagy fél árvákat árvaházakban lehet elhelyezni A tanítói állásoknak 30.000-et megközelítő számából a díjakat csak 22,554 állás után fizették és ebből a számból is csak 21,130 tanítónak biztosítja az alap a nyugdíjra való jogosultságát. A tanítók egy cse­kélyebb részének, mint a fővárosi tanítóknak is, más alapból fizetik a nyugdíjat, a többi hiányzó egynéhány ezer a nyugdíj kötelékébe még be nem állott ideiglenes fiatal tanítók közül való. A nyugdíjra jogosult tanítók száma volt 1896-ban 18,606, 1898-ban 19,794 és 1900-ban 21,130. Egyidejűleg benyújtotta a miniszter a felekezeti, törvényhatósági, stb. középiskolák, jogakadémiák és tanító­képzők tanárainak nyugdíjalapjáról való jelentését. Nyolcz­vannyoícz tanintézet 802 rendszeresített állással szere­pel az alap számadásában és összesen 674 tanárnak biztosítja nyugdíjra való jogosultságát. Ennek a 1894-ben alapított intézetnek évi szükséglete 274,978 korona volt. Az alap vagyona 2.677,593 korona, az- előbbi évvel szemben 352,459 korona gyarapodással. Nyugdíjat kap 82 tanár, özvegyi segítséget 39 tanár özvegye, tíz árva pedig ellátásban részesül. Ünnepelt tanító. Nagykörös városi képviselőtes­tülete rendkívüli közgyűlésén elismerést és köszönetet szavazott Vargha István ev. ref. tanítónak, a ki 52 évi buzgó tanítói működés után nyugalomba vonult. Üdvö­zölte őt ez alkalommal Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter is. Fi ló Lajos lelkész a ref. egyházközségi és

Next

/
Oldalképek
Tartalom