Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-11-23 / 47. szám

remley Béla főgimn., Barcsa János tanitóképzőintézeti és dr. Jászi Viktor jogakadémiai tanárok e hó 15-én foglalták el szakszerű értekezések tartásával tanszékeiket. Ez alkalommal a főiskola dísztermét a nagyszámú érdeklődő közönség, a tanárkar és a főiskolai ifjúság teljesen megtöltötte. Az új tanárokat Kiss Áron püspök mutatta be s hívta fel értekezéseik megtartására. Dr. Szeremley Béla az ó-görögök vendégbarátságáról, Barcsa János a protestáns kor irodalomtörténetéről, dr. Jászi Viktor pedig az osztrák házi törvényről tartott értekezést. Azután az igazgatók üdvözölték s fogadták az új kartársakat: Dr. Szeremleyt Sinka Sándor, dr. Jászit dr. Kérészy Zoltán, Barcsa Jánost Kovács Lajos. Este a kollégiumi tanárok közös vacsorát rendeztek. Egyházjogi pályázat. Dr. Nagy Dezső egyházkerületi tanácsbiró úr 100 korona pályadíjat tűzött ki a következő kérdésre: „A püspöki hivatal kialakulása, történeti fejlődése a magyar református egyház alkotmányában, a 16. század közepétől a jelen korig, okmányok alapján kidolgozva; s helyzete, jellege és hatásköre az ev. ref. egyház mai alkotmányában". A pályázatban résztvehetnek a budapesti theologiai akadémia növendékei, a tanfolyamot ezen intézetben bevégzett lelkészjelöltek és a dunamelléki egyházkerületben működő segédlelkészek. A pályamunkát 1908. évi június l-ig, idegen kézzel leírva és zárt jeligés levélkével ellátva a budapesti ref. theol. akadémia igazgatójához kell beküldeni. A bírálatot a budapesti theologiai tanári kar és dr. Nagy Dezső úr fogják eszközölni. A theologiai tanári kar a munka megkönnyítése érdekében a következő tájékozást kívánja nyújtani: Az író ne készítsen semmi bevezetést a róm. kath. korból, hanem kezdje mindjárt a 16-ik század közepén. Itt az első kialakulást, a meglevő zsinati végzések és egyéb történeti okmányok alapján feltüntetvén, emelje ki a 17-ik században, s különösen I. Rákóczi György idejében az erdélyi püspöknek kiváló állását, és külön a többiét. Azután az erdélyi püspök helyzetében történt változást a Habsburg uralom kezdetével. Azután a bodrogkeresztúri konvent és az utolsó két zsinat hatását. E mellett párhuzamosan tüntesse fel az utolsó 150 évben az erdélyi helyzetet, különösen Antal János szereplését. Megjegyeztetik, hogy a tanári kar ezen tájékozása az írót semmiben se kötelezi; hanem a pályakérdést ettől függetlenül, mindenki szabadon és önállóan foghatja fel. Azt azonban ismételve hangsúlyozzuk, hogy a dolgozatban minden szónak jogi és történeti okmányokon kell nyugodni. A dolgozat terjedelme semmi korlátnak nincs alávetve. Az író dolgozatának szabad tulajdonosa marad. Budapest, 1902. november 18. — Szabó Aladár, igazgató. EGYESÜLET. A Bethlen Gábor kör estélye. Folyó hó 15-én tartotta meg a Bethlen-kör Vl-dik irodalmi estélyét az evang. főgimnázium dísztermében. Az estély műsora a következő volt: I. „Zászló-dal". A „Bethlen Gábor-kör" számára írta: Lévay József; szavalta: Mihály Lajos. II. Schubert: Impromtatu (G-dur); zongorán előadta: Nagy Géza. III. „Fellah". Irta és felolvasta : Bresztovszky Ernő. IV. „Pekriné bitófája". Irta és felolvasta: dr.Lamperth Géza. V. Hegedült Supka Géza. VI. Víg szavalatot tartott: Rácz Sándor. VII. Alkan C.: Concert-ótude ; előadta: Nagy Géza. — Az estély nagy és előkelő közönséget vonzott, s a szép sikerrel a kör ismét bizony-, ságát adta életrevalóságának. Bethlen-kör Kolozsvárt. Két hétig tartó buzgólkodásnak és lelkes agitálásnak eredményeképen e hó 16-án megalakult Kolozsvárt a „Bethlen Gábor"-kör. A mily örömmel üdvözölték az ifjak ez eszmét, ép oly ellenállásra talált az egyetemi tanárok részéről. Protestáns vallású tanár is akadt, a ki a leghatározottabban küzdött ellene s ki hallgatóinak a belépést is meg akarta tiltani. De számosabban voltak azok a férfiak, a kik átlátva azt, hogy ha az ellenfél küzdelemre készül, mi sem maradhatunk tétlen, meggyőződve arról, hogy nem felekezeti, de nemzeti érdek is egy ily kör létesülése — állást foglaltak az ifjúság mellett. Nov. 16-án mintegy 300 ifjú gyűlt össze a ref. kollégium nagytermében alakulásra. Á budapesti Bethlen-kör elnöke, Miklós Elemér is jelen volt s szép szavakban adta át üdvözletét a fővárosi testvér körnek; egyúttal lendületes beszédben ismertette a kör czélját és működését. Az általános tetszéssel fogadott beszéd után megtörtént a szervezkedés. Elnökké egyhangúlag gróf Bethlen Pál, egy komoly, vallásos, buzgó ifjú; alelnöknek Haller János, Megyaszai Mihály, Csohányi János és ifj. Bartók György; főpénztárossá Görög F., főjegyzővé Szántó Vitus választattak meg. A beiratkozottak száma eddig megközelíti az 500-t. Örömmel regisztráljuk e tényt, a mely bizonyítja, hogy nem fajult el a székely vér! Az Eperjesi Magyar Társaság f. hó 30-án tartja 75 éves jubileumát. Ennek a főgimnáziumi önképzőkörnek dicső múltja van, melynek kezdete abba az időbe esik, a melyben a felbuzdult nemzeti érzület kezdte szárnyait bontogatni. Alig, hogy Széchenyi István gróf kimondja az 1825-iki országgyűlésen egy magyar tudós társaság megalapításának szükségét s ahhoz tettleg is hozzájárul, már 1827-ben megalakult az eperjesi kollégium kebelében a „Magyar Társaság", mely előbb mint olvasó-egyesület, majd mint- önképző-kör tűzi maga elé a magyar nyelv ápolását. Gyorsan virágzásnak indul, s nemzeti irodalmunk fellendülése meghozza az ő fénykorát is. Férfiak, mint Greguss Mihály, Vandrák András, Herfurth József vezetik, s olyanok lesznek tagjaivá mint: Sárosy Gyula, Vachott Imre, Vachott Sándor, Szakái Lajos, Kerényi Frigyes, Lisznyai Kálmán, Greguss Ágost, Székács József, Haán Lajos, Máday Károly, Bánó Miklós, Hunfalvy János, Irányi Dániel, Péchy Tamás, Vécsey Tamás; sőt oly neves költők, mint Petőfi és Tompa is