Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-02-02 / 5. szám

van Spanyolországnak 21,500 templom, 2500 kolostora, 2000 remetesége, 100 alapítv. temploma, 62 kathedrálisa, s 33papi szemináriuma; ezenfelül4 bibornoka, 9 érseke, 51 püspöke, 543 egyházi méltósága, 1239 kanonokja, 692 papja szabad s 172 papja fél ellátással a káptalan asztalánál, 20 előénekese, 16,931 önálló egyházzal biró papja, 23,698 papi alapítv. tulajdonosa, 5471 káplánja, 10,876 egyházszolgája, 5532 miseszolgája, 13,224 papi segédje, 5774 alsóbb rendű papja, 37,363 szerzetese, 2290 noviziusa, 7802 laikus testvére, 151 kongregácziói papja, 20,550 apáczája, 1005 novizius-nővére, s 1130 nővére, vagyis mindössze 154,517 egyházi szolgája. S míg Francziaországban 40 millió lakosra esik 17 érsek, 67 püspök, 625 kanonok s 184 generálvikárius s 21

/2 millióba kerül, addig Spanyolországban 18 millió lakos mellett a papság 5Va millióba keriil az államnak, a mi valóban horribilis összeg. A minisztérium költségvetése egyházi és iskolai czélokra 41 millióra rúg, mi mellett azonban minden egyes minisztériumnak vannak még külön jelentékeny tételei a kultusz, egyház és szerzetek számára. így a külminiszteriumban, 3.466,702, az igazságügyiben 50,025,000, a pénzügyibenl.970.000, a belügyiben 25,000, a hadügyiben 1.200,000, az elnökiben 300,000 s a közigazgatásiban 7.800,000 vagyis mindössze : 66.786,702 peseta, mely rengeteg összegből a pápa 100 ezer peseta „szubvenczióban" részesül. Nem csudálkozhatunk tehát azon, hogy Spanyolország saját katholiczizmusán ment tönkre. A rendkívüli segélyeket is beleértve Spanyolország kultuszbudget-je meghaladja a 70 millió pesetát, a mivel szemben a jogügyi tárczára csak 12, s a közoktatásügyire ugyancsak 12 millió kerül. Az egyházi czélokat szolgáló kötelezettségeket pontosan teljesíti az állam, de már a néptanítók 1897 óta várják 10 milliót meghaladó évi járadékukat. Azt hiszszük, hogy ez adatokhoz minden további kommentár teljesen felesleges! — A belgiumi statisztika szerint a szerzetesség a század II. felében állandóan emelkedik. A „La Chronique" cz. brüsseli liberális lap közlései szerint 1846. okt. 15. volt Belgiumnak 779 kolostora s 11,968 lakója (barátok és apáczák), 1900. ápr. 15-ikén ellenben már 2221 kolostora s 37,684 lakója (ebből idegen 6913). A rendek.fekvőségének értéke volt 1900-an 1.035,346,000 frank. A pápás egyház rendjei tehát bizonyos borzalommal kisérik a franczia Waldek-Rousseau-féle törvényt a rendi kongregáczíókkal szemben, a kiknek legtöbbje Belgiumban keres menedéket. Egy csomó régi várat vettek már is a franczia szerzetesek Mons, Brüssel, Lüttich Ramur és más városokban. A belga püspökök ezeket a szerzetesi jövevényeket tanítással és kollektálással bízták meg. Az utolsó hónapokban a kamarai ülésben szóba is került a klerikálizmus ügye. így egy klerikális képviselő a pápa világi szuverenitásának helyreállítása mellett szónokolt oly alakban, hogy a Vatikánnál lévő belga követség részére szóló 500 ezer koronát csak 65 szóval szavazta meg a kamara 55 szavazattal szemben. A közoktatásügyi tárcza tárgyalásakor pedig a klerikálisok ugyancsak mennydörögtek az általánosan kötelező felekezetközi iskolaügy ellen, a melyet a liberális és szocziáldemokrata képviselők követeltek. Pedig a klerikálisokra valóban megszégyenítők a következő adatok : 1.053,854 (6—14 éves) gyermek közül Belgiumban 160 ezer nem jár iskolába; az ujonczok 20% analfabéta; 4884 óta a klerikális kormány 14 állami tanítóképző intézetet szüntetett meg 27-ből és 25 magán klerikális intézetet létesített, mely ugyanannyiba kerül az államnak, mint az államiak; az államiakban 504, a klerikális szemináriumokban 1791 tanító-oklevelet állítottak ki, s végül az államiaknak csak 210 ösztöndíjasuk van, a klerikálisoknak ellenben 2060. így hát Belgium közoktatásügye teljesen a klerikalizálás lejtőjére jutott. A közoktatásügy klerikális minisztere ezt úgy okolta meg, hogy nem tehet arról, hogy a szülők jobban szeretik ifjaik számára a kath. szemináriumokat." „Igen ám — mondotta Hymann, a belga kamara egyetlen prot, képviselője, — „mert az állami szemináriumokból kikerült tanítók állást nem kaphatnak". Csak szirup tornaként említjük meg, hogy a „Journal de Bruxelles", egyike a legnagyobb kath. lapoknak, a minap egy hosszabb vezető czikkében a biblia szorgalmas olvasását ajánlotta a maga olvasóinak ! — íme ilyenek az állapotok a klerikális Spanyolországban és Belgiumban. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. ** A keresztyénség lényege czlm alatt külön füzetben megjelent Kenessey Béla kolozsvári theologiai igazgató tanárnak az a hat felolvasása, a melyeket novemberben és deczemberben a protestáns estélyeken tartott. A 72 lapnyi szép kiállítású füzet ára 80 fillér, kapható Stein János kereskedésében Kolozsvárit. A felolvasások czínie: I. A keresztyénség lényege. II. A bűn és kegyelem. III. Krisztus személye. IV. Krisztus váltság-munkája. V. A hit által való megigazulás VI. A keresztyén munkásság. Gyönyörű szép dolgok ezek a felolvasások. A theologiai tudás és a keresztyén hit pompás összhangba olvadva és ízléses irodalmi formába öntve tárul az olvasó elé. Nem tudós fejtegetések, még kevésbé száraz theologiai értekezések, hanem élénk és világos, nemesen népszerű s azért tudományos színvonalon álló rövid essayk, a melyeket megért bármely művelt ember s a melyekből okul és épül a szakember is. „A keresztyénség a maga egész teljességében magában a Krisztusban van, a ki tanainak a megtestesülése volt", mondja igen helyesen a szerző. Ezért a keresztyénség jelentősége nem annyira Jézus tanításában van. mint inkább abban, hogy minden tanítása mögött Jézus maga áll; azt tanította. a mit maga átélt és életével megbizonyított. „A keresztyénség lényege Krisztus maga; tanításai pedig a keresztyénség tartalma". „Az örök szeretetnek a bűnös iu