Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-11-09 / 45. szám

gatóság, adóhivatal protestáns tagjai s a városi közönség impozáns számban vettek részt. Az értekezletet az esperes imája nyitotta meg, utána pedig Biró István, az érte­kezlet világi elnöke tartott lelkes beszédet, tömörülésre, összetartásra liiván fel minden kálvinistát a romanizmus által teljes erővel megindított rekatholizálással szemben; mert a kálvinista egyház sebe a nemzet sebe : ügyünk a magyar haza, a nemzet ügye. Egy szavalat után Barabás Samu magyarláposi lelkész olvasott fel „Üres padok" czímen, melyben korunk vallási közönyösségét mutatta fel és ezzel szemben az ősök buzgóságának és hithűségének követésére kérte a hallgatóságot. Az érte­kezletet, a mely lelkesítő hatást gyakorolt a résztvevőkre, Vásárhelyi Boldizsár deési lelkész, az értekezlet lelkész­elnöke rekesztette be szép beszéddel. A reformáczió emléknapját kegyelettel ünnepelték meg a két prot. egyház hívei országszerte. A gyüleke­zetekben igen sok helyen alkalmi istentisztelet keretében folyt le az ünneplés; iskoláink között pedig nem akadt egy sem, a mely ünnepélyek tartása által ne igyekezett volna protestáns növendékei lelkében felkelteni e nagy napon az Isten iránt való hálát és a megtisztított egy­házhoz való ragaszkodást. Budapesten a középiskolai és a népiskolák felső osztályaiba járó növendékek részére a Deák-téri evang. és a Kálvin-téri ref. templomokban voltak ifjúsági istentiszteletek délelőtt 10 órakor. Ugyan­csak ebben az időben tartott szépen sikerült emlék­ünnepélyt a ref. főgimnáziumi konfirmált ifjak egyesülete az iskola dísztermében; délelőtt 11 órakor pedig a theol. akad. ifjúsága tartott a Kálvin-téri templomban hálaadó istentiszteletet, a melyen Tóth Pál IV. éves növendék tartott alkalmi egyházi beszédet. Budán a Fazekas-téri ref. templomban délután 3 órakor volt ünnepi isten­tisztelet. A kormány jelentése az egyházi és hitéletről. A kormány elnöke a mult hónap 22-én terjesztette be jelentését a képviselőházhoz a minisztériumok mult évi működéséről és az ország közállapotairól. A jelentésnek az egyházi és a hitéletre vonatkozó adatai, a mint már megszokhattuk, de a miből a tanulságokat csak nem akarjuk még mindig elvonni, ránk nézve most sem ked­vezőek, sőt elszomorítóak. A felekezeti arányszám csak a római katholikusoknál és a zsidóknál növekedett, a protestánsok arányszáma pedig folyton hanyatlik. Elszo­morítóak a vegyesházassági reverzálisokra és a kitérésekre vonatkozó adatok is. Az elmúlt évben a protestánsok és a római katholikusok között kötött 2845 vegyesbázasság­nál a megegyezések 1880 esetben, tehát a házasságok kétharmad részében, a r. kath. egyház javára történtek. A felekezetekből kilépettek száma 1672 volt. A kilépés 374 esetben a terhes egyházi adó miatt történt és pedig a legnagyobb arányban az evangélikus egyházból. Egyik egyházból a másikba áttért 6164 egyén, s a leg­nagyobb nyeresége ezen a réven is a r. kath. egyháznak volt. — íme tehát, hasztalan jelentik az esperesi jelen­tések egész stereotip módon, hogy az egyházi és hitélet terén nincs baj, vagy legalább is nincs visszaesés. A hivatalos és hiteles statisztikai adatok meghazudtolják az önámító egyházi jelentéseket és elszomorítóan azt iga­zolják, hogy bizony igen nagy a baj és égető a vesze­delem egyházunkban. A hivatalos és hiteles statisztika minden évben reá czáfol egyházi hivatalos jelentéseinkre; valóban csodálatos tehát, hogy még mindig képesek vagyunk önmagunkat ámítani. Ébredjünk fel már egy­szer Önáltatásunk vészes álmából Nyissuk fel szemeinket a látásra. S látván a szomorú valóságot, fogjunk hozzá a rendszeres védekezés és belső önerősítés munkájához! A kolozs-kalotai egyházmegye a mult hó 29-én Darócz-Bogártelkén tartotta meg értekezletét. A meg­előző istentiszteleten, a melyen az egész gyülekezet részt vett, Biró András helybeli lelkész, az értekezlet lelkész­elnöke imádkozott, Régeni Ferencz magyar-bikali lelkész pedig az egyházi beszédet tartotta. Az értekezlet elnöki megnyitója az egyházépítés munkájának fokozását han­goztatta. Szavai azonban csak pusztában elhangzó sza­vakként tűntek fel, a mennyiben az értekezleten épen azok voltak jelen a legcsekélyebb számban, a kiknek legelső sorban ott kellene lenniök, a hol az egyházépítés dolgáról esik szó: az egyházmegye lelkészei. Ilyen ér­deklődós és buzgóság mellett aligha erősödik meg anya­szentegyházunk. Pedig a kolozskalotai egyházmegye lel­készei is láthatnák, ha látni akarnák, hogy Erdélyben is milyen tervszerű munka folyik a rekatholizálás érde­kében. S ebből azt is megtanulhatnák, hogy nagyon nagy ideje volna az egyetértésnek és az egyöntetű véde­kezésnek 1 Az értekezleten különben Paulay Viktor m.-gyerő-monostori lelkész olvasta fel Gyarmathy Zsigánó­nak Vasváry Pálról szóló értekezését; Bácsy Gyula mérai lelkész pedig a családról, mint a valláserkölcsi élet melegágyáról olvasott fel. Október 31-ike a Bácskában. A sombori reformá­tusoknak egy igazán lélekemelő s egyszerűségében meg­kapó ünnepélyéről van alkalmam értesíteni e Lap olvasóit. A Bácska székvárosában élő hitsorsosainknak, mintegy 100 család, javarésze összegyülekezett a nagy emlék­napon, október 31-én d. e. 10 órakor a kisméretű, de ízléses templomocskába, mely különben közös az ág. ev. testvéreinkkel, hogy lélekben igaz áhítattal adjon hálát Istennek. Igazán, ily helyen, a görög-keleti vallású szer­bek nagy tömegében, fejlődik ki hatalmas erővel az összetartozandóság erős érzése, s a reformátusoknak e népes, nagy városban elenyészően csekély számú csoportja mintha egy szív, egy lélek lett volna a kis templomban, mely — fájdalom, úgyis csak ilyen — és sátoros ünne­peken nyilhatik meg csak előtte, nem lévén anyagi ereje papot fizetni! Az istentisztelet a „Szent Isten noha né­ked" éneklésével kezdődött, mely után a gyülekezet harmónium kísérete mellett „A Sionnak hegyén Úr Isten" kezdetű éneket énekelte. Majd Szénái Lajos pacséri lelkész imádkozott igazi bensőséggel, szívhez szóló me­legséggel, s tartott egyházi beszédét Máté ev. V. rész 15—16. versei felett. Kiváló szónoki erővel fejtegette a

Next

/
Oldalképek
Tartalom