Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-11-09 / 45. szám

tanizmus erősen kiaknázza, s az 1895. egyházpolitikai törvény csak elősegíti annak aggressziv föllépését. Ez ultramontán veszedelemmel szemben az evangélikusok hithüsége helyenként fölemelő. Végül a szónok a német hittestvérek áldozatkészségére appellált. Igaz, hogy a beszédnek erős német nemzetiségi íze van. Mintha ezek az urak nem is laknának Magyarországon! Pedig nálunk épen nincs okuk a szász atyafiaknak a panaszra, — mi több, maholnap, mert tétlenül nézzük a dolgot, külföldi ösztöndíjainkból is kiszorítanak bennünket. A közös szeretetadomány felől Jacobi weimári generálsup. tett jelentést. Ez adományra a plantiórei, lothringiai, a villachi karinthiai s a wildai poseni egyházközség ajánltatott, s mindegyikről részletes felvilágosítással szolgált Jacobi. Az ellenség mindenütt — csak más viszonyok között — egy és ugyanaz, s az ki lehetne más, mint a türelmetlen ultramontanizmus s a különféle álarczban megjelenő pápás propaganda. A szavazás a villachi egyházközség javára döntött, mely 21,980, a másik 6627, s a harmadik 6742 márka segélyben részesült. A jövő évi közgyűlésre Bróker hamburgi lelkész hívta meg a városi tanácscsal egyetértőleg az egyesületet, a melynek szép kasseli közgyűlése Pank elnöki zárószavával és Werner generálsuperintendens imájával véget ért. Ez alkalommal is ismételten hangsúlyozom, hogy a két magyar prot egyházat a Gusztáv Adolf-egyesület és az evang. Bund nagygyűlésén évről-évre kellene egy ahhoz értő embernek képviselnie. Jó hatása volna ennek egyházi és irodalmi viszonyainknak a német külföldön való ismertetésére. Gondolkozzunk felőle komolyan ! 2. A Luther-jubileumi évben, ugyancsak Weimárban megalakult német általános ev. prot. missziói egyesület szept. 23—24. napján tartotta 18-ik évi nagygyűlését. Az ünnepi istentiszteletet I. Kor. 4, 1—2. verse fölött Graue berlini lelkész tartotta. Mindkét napon esti gyűlések is tartattak. Azokon Spinner weimári generálsup. és Schmiedel eisenachi tanár, volt külmisszionáriusok „Herder és a misszióról", illetve ,,A japáni keresztyénségről és a buddhizmusról" tartottak előadást. Ugyancsak az esti gyűlések egyikén Arper weimári lelkész „A misszió áldásairól", Burggraf brémai lelkész „Goethe és a misszióról", s Christlieb lelkész, volt japáni misszionárius „A külmisszió nyelvi nehézségeiről" értekezett. A nagygyűlés első napján a központi választmányba újból megválasztattak: Kind, Kirms, Lehmkuhl, Schönholzer lelkészek és Spinner udvari főpap. A nagygyűlés a császárhoz és a weimárijiagyherczeghez küldött üdvözlő táviratot. A vöröskeresztegylet két nővérét Tsingtauba küldték a német és svájczi betegek ápolására. A nagygyűlésen Kind berlini lelkész elnökölt, ki elnöki megnyitójában főleg az egyesületnek az államkormányhoz, Weimár városához, a fejedelmi házhoz ós a jénai egyetemhez való benső viszonyát fejtegette. Hisz, Lipsius jénai tanár és ismert nevű rendszeres theológus egyik alapítója volt az egyesületnek, s a weimári nagyherezeg máig is protektora annak. A gyűlésen Paulina nagyherczegnő is megjelent s figyelemmel hallgatta Hilgenfeld jénai tanár üdvözlő beszédét és Grimm hamburgi lelkész „Az antik, buddhista és ker. morálról" szóló előadását. Az évi jelentésből közöljük a következőket : az egyesület sikerrel missziónál Khinában. Egyházközségek és iskolák fejlődőben vannak. A Faber-hospitális 100 beteget tud elhelyezni. Egyik fiókja Kamniban van. Különösen virágzik a tsingtaui német ev. gyülekezet s az iskola. Lelkes misszionáriusa Krausz lelkész, kinek főleg a misszió irodalma körül vannak érdemei. De Japánban is örvendetesen halad a külmisszió ügye. Az egyesület 1901. évi bevétele 81,380, kiadása 111.068, egyik legátuma 10 ezer márka. A bevételekhez az egyes egyháztartományok Németországban kisebb-nagyobb összeggel járultak. Magánosak gyűjtöttek 2374, különleges ezélokra adományoztak 3889, hagyományokban kapott az egylet 11,401 márkát, Tokióban befolyt 1293, Kyotóban 682 s Tsingtauban 9528 márka. Az évi deficit törlesztése és fedezése sok gondot okoz az egyesületnek. íme két német prot, nagygyűlés képe és csendes, zajtalan, de annál intenzivebb munkásságának hű rajza. Mennyivel zajosabbak évről-évre a pápás nagygyűlések Németországban, Ausztriában s legújabban nálunk Magyarországon, a hol e nagygyűléseknek még német czentrumpárti, osztrák klerikális és pápás bécsi néppárti ízök és jellegük is van! Úgy beszélnek azokon, mintha nem is a mai világban, hanem a középkorban élnénk, s szinte kifüstölik a modern eszme világot s annak elutasíthatatlan követelményeit templomaikban ós összejöveteleiken. Pedig tömjénfüsttel, szentelt vízzel és sekrestyés politikával nem lehet az idők kerekeit visszafelé fordítani, még ha főpapi fejedelmek tolják is azokat! Azért azonban, s ez nekünk szól, videant consules ! ! Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. ** Új vármegyei térképek. A Lampel-Wodianer udv. könyvkereskedés kiadásában érdekes új megyei térképek jelentek meg. A térképeket — Zemplén vármegye, Zala vármegye, Pozsony vármegye és Nógrád vármegye — a nemrég elhunyt Hátsek Ignácz kir. térképész rajzolta. Jelentős újítása e térképeknek az, s e szempontból egyedül állanak, hogy a vármegye fontos és részletes térképét, mely a járásokat külön sziliekkel tünteti ki, a megye főbb városainak színes képe, s gazdasági és ipari életének jellemző termékei veszik körül. Zemplén vármegye térképe 60 fillér, Zala 60 fillér, Pozsony 60 fill., Nógrád 40 fillér. Minden lap külön is megrendelhető a kiadó czégnél.