Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-11-09 / 45. szám

PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII., Csepreghy-utcsa 4. szám, a hővé a kéziratok, az előfizetési pénzek, hirdetési díjak stb. intézendők. * Felelős szerkesztő és laptulajdonos: SZŐTS FARKAS. Kiadja: SZŐTS FARKAS. Megjelenik minden vasárnap. Előfizetési ára : Félérre: 9 kor., egész évre: 18 korona. Egyes szám ára 40 fillér. TARTALOM. Vezérczikk: Molnár Albert indítványa. Szabó Aladár. — Az ultramontán erkölcsiségről. Raffay Sándor. — Iskolaügy: A vallástanítás rendezéséről a budapesti egyházban. Haypál Benő. — Könyvismertetés : Theologiai Szaklap. Hamar István. — Belföld : Vegyesházassági statisztika. Homola István. — Énekügyünkhöz. Lénárd István — Külföld : Két német prot. nagygyűlés. Dr. Szlávik Mátyás. — Irodalom. — Egyház. - Iskola. — Egyesület. — Gyászrovat. — Különfélék. — Hirdetések. Molnár Albert indítványa. Molnár Albert fóthi ref. lelkész a dunamelléki ref. egyházkerületi értekezleten indítványt tett a konfirmálás helyesebb végzése czóljából s ez indítványát alapos ós lelkes felolvasással okolta meg. Az indítványt már az értekezlet lefejezte, vagyis főfontosságú részét elvetette; a kerületi közgyűlés pedig a megmaradt részeket letette az egyházmegyei értekezletekhez. Az indítvány bizonyára ezen az úton is sok jót fog tenni. Hiszen bizonyára minden egyházmegyei értekezleten akad majd bátor, a jövőbe látó s az Isten igéje igazságát valló lélek, a ki az indítvány első pontját magáévá teszi, s kimutatván, hogy Magyarország is az Úr Isten igazgatása alá tartozó ország s így erre nézve is áll, hogy »az Istennél mindenek lehetségeseket (Máté ev. XIV, 26), tehát az is lehetséges, hogy a gyermekek oly korban konfirmáltassanak és konfirmáljanak, a melyben legalább a valószínűsége van meg annak, hogy öntudatos és élő hit keletkezzék bennök, a mely nélkül protestáns keresztyén senki nem lehet. Másfelől azt hiszem, hogy az egyháznak csak javára válik, ha e fontos és igazán a szeget fején találó indítványt az egyházi sajtó is tárgyalja s így ösztönzést ad arra, hogy az indítvány a dunamelléki egyházkerületen kivül is megfontolás és tanácskozás tárgyát képezze. Az indítvány főbb gondolatai, mint ismeretes, a következők. A első az, hogy a gyermekek ne 12, hanem 15 éves korukban konfirmáltassanak. A második, hogy a konfirmácziói oktatás hosszabb ideig tartson. A harmadik, a melyet sok helyen már úgy külsőleg meg is valósítottak, hogy a gyermek konfirmácziói fogadástétele alkalmával egy újtestamentumot kapjon emlékül s ünnepélyes fogadástétellel fogadja a hitéhez ós egyházához való hűséget. A mi most már az indítvány első pontját illeti, arra nézve erős meggyőződésem, hogy annak keresztülvitele valóságos életkérdés egyházunkra nézve, s az indítvány annyira helyes, h^gy minden, a konfirmáczióra vonatkozó reformok kiindulási pontját kell, hogy tegye. Erre a felelet ez volt a kerületi értekezleten s bizonyára, míg az eszme győzni fog, mert győznie kell, sok helyen ez lesz még, hogy nem lehet a 12 évet betöltött gyermekeket konfirmácziói oktatásra összegyűjteni, különösen faluhelyen, hol a mezei munkára szétoszolnak. E feleletre azonban újra sok mindent lehet kérdezni. Pl. azt, hogy hát a fóthi ref. lelkész micsoda tapasztalatra építve tette indítványát ? Hiszen a fóthi hívek is földmívesek ! Azután meg azt lehet kérdezni, hogy micsoda nagy földmíves munka vár november 1-től márczius végéig, a mi a 12—15 éves gyermekek összegyűjtését teljesen lehetetlenné tenné? Azután meg azt, hogy országos törvény szerint 12—15 évig ismétlő iskolába levén kötelesek járni a gyermekek, vájjon ezekben nem lehetne alapos s érdekes egyháztörténeti előadásokkal élénkített konfirmácziói oktatást adni? Azután még azt lehet kérdeni, hogy ha a földmívelésügyi miniszter nem tartja lehetetlennek földmívelési iskolák tartását a nagyobb gyermekek számára, az egyháznak kevesebb hite van-e, hogy a Krisztus országa egész dicsőségével se bírja elérni a 12—15 éves gyermekeket? Talán több kérdést nem is kell tennem! Kimondhatom, hogy a Molnár Albert indítványának a fogóvége ez az első pont. Ezt meg kell valósítani erőfeszítéssel is.