Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-10-19 / 42. szám

\ BELFÖLD. A javított Énekeskönyvről. — Az Énekügybizotttág jegyzőkönyve. — A ref. egyház egyetemes énekügyi bizottsága f. é. április hó 26—28. napjain Budapesten tartott ülései jegyzőkönyvét kinyomatta s hozzánk is beküldötte, és pedig a végből, hogy a bizottság határozatai Lapunk útján is tudomására jussanak a reform, egyház nagyközönségének, különösen pedig azoknak, a kik az Enekeskönyv revíziója munkájában, akár mint szerzők vagy átdolgozok, akár mint bírálók részt vettek. A jegyzőkönyv főbb pontjait a következőkben közöljük. A gyűléseken, Fejes István elnöklete alatt jelen voltak: A Dunamellékről: Kovács Albert; Dunántúlról: Antal Gábor, Czike Lajos, Somogyi Antal; Erdélyből: Bartók György, Deák Gerő, Váró Ferencz: Tiszáninnenről: Lévay József, Zombory Gedő, Sz. Nagy József; Tiszántúlról : Id. Kiss Áron, Balogh Ferencz, Kálmán Farkas, Szabó János, Szügyi József, Nagy Zoltán. A jegyzőkönyvet Radácsi György vezette. Az első napi ülésen, április 26-án elnök kimerítően tájékoztatta a bizottságot az 1900. évi márcziusi gyűléskezés óta az énekeskönyv ügyében kifejtett buzgólkodásának és a kiküldött albizottságok munkálkodásának eredményei felől. A bizottság az elnök tájékoztató jelentését és fáradalmait elismerő nyilatkozataival méltányolván, hoszszabb eszmecsere után kimondta, hogy az énekeskönyv ügyét kellőképen előkészítettnek tartja arra, hogy a további munkához jó reménységgel hozzá foghasson; miért is a kinyomatott Próba-énekeskönyvet a leendő énekeskönyv alapja gyanánt elfogadja s a felett a részletes tárgyalást az eszmecsere közben kifejtett irányelvek szerint legott megkezdi. Az általános eszmecsere közben irányelvül állíttatván fel, hogy csak a dallamok kiválogatása és azok ritmusának meghatározása után lehet az énekszövegek sorsa felett biztosabban s megnyugtatóbban határozni, a bizottság első sorban a Próba-énekeskönyvbe felvett új és kevésbbó ismeretes, majd az eddig is általában használt zsoltár- és dicséret-dallamokat vette tüzetesebb vizsgálat alá, s azok értékét harmónium és hegedű-kíséret mellett is mórlegelvén, kimondta, hogy a dallamok olyan ritmizálását, a mint az a Próba-énekeskönyvben található, általában helyesli, majd pedig a bemutatott régi és új dallamokra következőleg határozott: 1. Megtartandók a Próba-Énekeskönyvbe felvett zsoltár-dallamok közül a: 3, 5, 6, 8, 16, 19, 23, 24, 25, 26, 28, 30, 32, 33, 34, 35, 38, 42, 46, 47, 50, 61, 65, 66, 77, 80, 81, 84, 89, 90, 92, 102, 103, 105, 116, 119, 122, 128, 134, 135, 137, 138, 140, 143, 146, 148. 150 zsoltár dallamai. 2. A magyarországi dicséretek dallamai közül: A 4-ik köznap reggeli kezdő ének dallama; továbbá az 5, 37, 43, 63, 64, 65, 70, 74, 75, 137, 140, 144, 146, 153, 162, 163, 173, 179- Az erdélyi Énekeskönyv dallamaiból : a 4, 13, 30, 34, 35, 66, 101. énekek dallamai. 3. Mellőzendő dallamok a Próba-Énekes 1—96 dbjai közül: Az 5. számú (15. zsoltár.), a 8. sz. (21. zsoltár), a 21. sz. (43. zsoltár), a 74. sz. (Erdélyi Énekes 35.). a 79. számú (Régi Énekes 272.), a 80. számú (Régi Énekes 287.), a 81. sz. (Régi Énekes 299.). Az új dallamok közül szintén mellőzendő a 89. sz., a mely nem templomi, hanem halotti énekeskönyvbe való s e czélra a bizottság egészen alkalmatosnak véli; és a 90; 91, 93. számú. 4. A 77. számú dallam (Erdélyi Énekes 164 db.) megmarad ugyan, de csak kezdő énekszöveggel, esetleg ugyanazzal, a mely e dallamra az Erdélyi Énekesben található (219. lap, köznap reggeli kezdő ének). 5. A korábban mellőzésre ítélt dallamok közül felvétetnek : a) A zsoltár-dallamok közül: A 73-dik zsoltár dallama, a melynek szövege azonban átalakítandó ; a 75-ik; a 79-dik, különösebben a szövegéért; a 96-ik zsoltár dallama, részben saját érdekessége, részben az ehhez készített szöveg érdeme miatt ; a 144. zsoltáré a szöveg kedvéért. b) A magyarországi dicséretek dallamai közül: A 17-dik dicséreté., a 76-dik dicséreté, de javított szöveggel, a 157-dik dicséreté; a 177-ik dicséreté (Simeon éneke) kedvelt szövege miatt. 6. Felvétetik a nemzeti himnusz dallama, — évtizedek óta tapasztalható hatásáért s különösen pedig szövegéért. Az újra felvett dallamokra nézve kimondta a bizottság, hogy azok még a jelen gyülésezés folyama alatt ritmizálandók, s e végből azokat a dallambiráló bizottsághoz utasította, felkérvén nevezett bizottságot, hogy az eredménynyel még a jelen gyülésezés alatt szíveskedjék beszámolni. A második napi ülés (1902. április 27.) kezdetén ismételten felhívta elnök a bizottság ügyeimét a már végig birált és minden oldalról megrostált dallamokra, s kérte, hogy a munka teljességéért netaláni észrevételeit ki-ki tegye meg, mielőtt áttérne a bizottság a Próbaénekeskönyv szövegeinek tárgyalására. Megjegyzések hiányában elnök a másodnapi ülés feladatául a Próba-énekeskönyv énekszövegeinek feliílbirálatát tűzte ki. Az énekszövegek egyenkénti felvétele és az azok felett támadt több oldalú eszmecsere után, azokra nézve a következőleg határozott a bizottság: a) A zsoltárok közül — több-kevesebb utólagos javítás s illetőleg átdolgozás mellett — felvétetnek s illetőleg meghagyandók: Az 1, 3, 5, 6, 8 (ebből a két szöveg közül az első), 9, 16, 17, 19, 20 (ez azonban a himnusz dallamára átirott szövegében az alkalmi énekek közé soroztatik), 22 a 74. zsoltár dallamához idomított szöveggel, 23 az első szövegben (I), 24, 25, 26, 27, 28, 30, 31, 32, 33 az első szövegben (I), 34, 35, 37, 38-ból a két szöveg közül az első (I), 39, 42, 46-ból a két szöveg közül az első (I), 47, 50, 51, 61-ből az első (I), 62, 63, 65, 66, 67, 71, 72-ből az első számú (I), 75, (de a saját dallamára átjavítja), 77-ből az első számú (I), 80, 81, 84-ből a harmadik számú (III), 86, 89-ből az első számú (I), 90, 91, 92, 95, 96 a II. számú szöveggel, 98, 100 (a 134. zsolt. dallamára), 102-ből az I. sz. szöveg, 103, a melynek régi 8-ik verse utólagosan a javított szövegbe illesztendő, 104, 105, 108, 111, 112, 116, 118 (a Próba-énekeskönyvben hibásan 117. számú), a melv templomszentelési alkalomra használható, 119, 122, 125, 126, 128, 130-ból a Il-ik szöveg, 134, 135, 136, 137, 138-ból az I-ső szöveg, de utolsó verse a Il-ik szövegből átjavítva, 139, 140, 141, 143, 146, 148, 150. b) Mellőzendők a Próba-énekeskönyvbe felvett zsoltárak közül a: 15, 21, 43, 57, 59, 99,113, különösén miután dallamaik is mellőzésre ítéltettek.