Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-10-12 / 41. szám

gett a gyűlés tagjai között; közülök azonban csak egy érdemel komolyabb figyelmet, a mely talán a valót mégis közelíti, s ez az, hogy most, a mikor több, az egyházra nézve életbevágó kérdés megoldása van küszöbön, s ezek megoldása csak az állam hozzájárulásával lehetséges, az egyetemes felügyelő ki akarta kerülni azt, hogy a megoldás az ő ismeretes, határozottan ellenzéki politikai megtartása miatt késedelmet, esetleg hajótörést szenvedjen. Egyháza iránt való igaz szeretetéből kifolyólag tehát Prónay inkább félre kivánt vonulni, semhogy az ő személye és politikai magatartása esetleg az egyház kárára történjék. Ha ez volt valóban lemondó szándékának igazi, vagy legalább is legerősebb indító oka: csak annál nagyobb elismeréssel hajolhatunk meg Prónay előtt, a ki hosszú évekre terjedő egyetemes felügyelősége alatt is folytonosan csak önzetlenségéről és egyháza rendíthetetlen szeretetéről tett tanúbizonyságot. Mostani visszavonuló szándéka ismét csak ezt dokumentálta. Az okt. 1-én megnyílt gyűlés azért legelső sorban is ezzel a fontos kérdéssel foglalkozott. Először Laszkáry Gyula dunáninneni főfelügyelő, majd utána 'Baltik Frigyes püspök biztosították Prónayt az egyetemes egyház bizalma és ragaszkodása felől és a gyűlés zugó éljenzése között kérték lemondó szándéka megmásítására. Prónay ezek után legelső sorban felügyelői hivatalos jelentéseit tette meg, híven beszámolva a mult évi gyűlés óta felmerült, vagy megbízás folytán elintézett fontosabb ügyekről; végül pedig kijelentette, hogy a bizalomnak és ragaszkodásnak kedvesen tapasztalt megnyilatkozásai megingatták erősen elhatározott szándékában, s épen azért válasza megadására egy napi gondolkozási időt kér. Prónay szavaira Szentiványi Árpád felelt, újból biztosítván az egyetemes felügyelőt az egész egyház bizalma és ragaszkodása .felől s kérve állásának továbbra is megtartását. Ezután fogott csak a gyűlés a napirend tárgyalásába. Tisza Kálmán és Győry Elek emlékének jegyzőkönyvi megörökítése után az egyetemes felügyelői jelentés került részletes tárgyalás alá, s ennek kapcsán elhatározták, hogy az 1848. XX. t.-cz. végrehajtása ügyében a ref. egyházzal egyetértőleg fognak kérelmezni és a szükséges felterjesztés megtételére felhatalmazták a két egyházat közösen érdeklő ügyek intézésére kiküldött bizottságot. Helyben hagyták a házvételi bizottságnak Sztehló Kornél által előterjesztett jelentését az ÜllŐi-út 24. sz. ház és telek megvételéről, s elfogadták a vételár fedezésére vonatkozó javaslatot. Evangélikus testvéreinknek lesz tehát egy házuk, a mely, a megfelelő átalakítások és kibővítések után, képes lesz központi hivatalaik befogadására és alkalmas helyiségekkel rendelkezik a gyűlések megtartására. Égető szükség volna erre nálunk reformátusoknál is, mert alkalmas helyiségek hiányában gyűléseinket alig tudjuk hol megtartani; konventi levéltárunk Debreczenben van, holott annak ott kellene lennie, a hol a konvent ülésezni szokott; a dunamelléki ref. egyházkerület levéltáráról és annak állapotáról pedig jobb nem is szólani! Ha evangélikus testvéreink szerezhettek egy központi, egyetemes helyiséget, — mi is szerezhetnénk, csak egy kissé több bátorságra és nagyobb konczepcziókra volnánk képesek, mint jelenlegi Stromp László a theol. akadémiai nagybizottság jelentését terjesztette elő, s ezzel kapcsolatban került elő a theol. tanári fizetések rendezésének kérdése. A pozsonyi tanárok a 20 év óta szolgáló tanároknak, ha nem is rendszeresített korpótlékban, de legalább is működési pótlékban részesítését kérték. A gyűlés azonban, a nagybizottság véleménye alapján, fedezet hiányában, nem teljesítette a kérést, s a működési pótlék megadását csak azon esetre helyezte kilátásba, ha az egyház államsegélye oly mértékben emeltetnék, hogy erre az új kiadásra is fedezetet nyújtana. Az első nap fontosabb tárgyát még a tanügyi bizottságnak Gobi Imre által előterjesztett jelentése képezte, a melynek alapján elhatározta a gyűlés, hogy a gimnáziumokra vonatkozólag előterjesztett új rendtartási szabály-javaslatot, véleményezés végett leteszi a kerületekhez ; a konfirmácziói oktatásra nézve pedig az 1889. évi jegyzőkönyv 28. pontja alatt foglalt javaslat emeltetik határozattá. A bibliai olvasókönyv szerkesztése dolgában az egyetemes gyűlés szabad versenyt engedélyezett. A második napi gyűlés feszült érdeklődéssel várta Prónay nyilatkozatát, és nagy megelégedéssel vette tudomásul, hogy engedve a közbizalomnak és közóhajnak, az egyetemes főfelügyelő elállott lemondó szándékától, és egyelőre még megtartja felügyelői állását. Ez örvendetes elhatározásáért Laszkáry Gyula fejezte ki a közgyűlés köszönetét; Baltik püspök indítványára pedig ezt a köszönetet jegyzőkönyvbe is foglalták. Ezután az egyetemes gyűlés tisztikarát és a különböző bizottságokat alakították meg. Jegyzők maradtak : Zsigmondy Jenő, Poszvék Sándor, Győry István, Lehóczky Antal, Hándei Vilmos és Glauf Pál; főügyész maradt Sztehló Kornél; főellenőrré Zsigmondy Jenő, levéltárnokká Góbi Imre lett. A két egyházat közösen érdeklő ügyek tárgyalására kiküldött bizottságba elnökül Prónay Dezsőt, tagokul Fabinyi Teofilt, Laszkáry Gyulát, Szentiványi Árpádot, Ihász Lajost, Baltik Frigyest, Sárkány Sámuelt, Zelenka Pált, Gyurátz Ferenczet, Zsilinszky Mihályt, báró Podmaniczky Gézát, Kubinyi Gézát, Horváth Sándort és Sztehló Kornélt választották meg. A számvizsgáló-bizottság és a számvevőszék jelentése kapcsán az 1903. évi költségelőirányzatot a következőleg állapították meg: Szükséglet: 1. Tiszti díjak 2505 kor. 96 fii., 2. Napidijak és útiköltségek 2000 kor. 3. Rendes évi segélyek 756 kor. 4. Házbér a levéltári helyiségért 400 kor. 5. Nyomtatványokra 1000 kor. 6. Vegyesekre 744 kor. 7. Előre nem látott kiadásokra 393 kor 64 fii. Összesen 7799 kor. 60 fii. — Fedezet: 1. Kamatokból 4700 kor. 2. A négy kerület járulékaiból 2000 kor. 2. A Hrabovszky-alapítvány kezeléséért 700 korona. 4. A Zelenay, Szinovitz, Lissovényi-alapok kezeléséért 399 kor. 60 fii. Összesen 7799 kor. 60 fii. Majd a pénzügyi bizottság referált a közalap 1902. évi bevételeiről és tett előterjesztést a segélyezésekre nézve. A gyűlés a javaslatokat változatlanul elfogadta, s azok értelmében a kerületeknek, iskoláknak, nyugdíjintézetnek, Luther-társaságnak, szegény egyházaknak, misszióknak stb. összesen 145,556 koronát utalványozott ki. A Luther-társaság évi jelentésének és módosított alapszabályainak helybenhagyása után Zsigmondy Jenő tett jelentést a közalapi járulékok összeírása felől. A gyűlés a közalapi illetékek kivetését illetőleg a bizottság javaslatait fogadta el. A harmadik napon aláírták a házvétel dolgában a szerződést; majd pedig Glauf Pál nyugdíjintézeti ügyvivő jelentését hallgatták meg és hagyták jóvá. Nagyobb vitát keltett ezután a pozsonyi theol. tanároknak nyugdíjügyük rendezésére vonatkozó kérvénye. Ebben arra kérték az egyet, közgyűlést, hogy miként a reformátu soknak már kilátásba helyeztetett, az evang. theol. taná-