Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-09-21 / 38. szám

IRODALOM. ** Kossuth Lajos Iratainak új kötete jelent meg az országos Kossuth-tinnepek küszöbén. A IX-ik, mely a halhatatlan férfiúnak 1874. és 1882. között írt leveleit, továbbá egy nagyobb tanulmányt foglal magában. Ez az új, hatalmas kötet minden szónoklatánál ékesebben hirdeti Kossuth Lajos lángelméjét, halhatatlan dicsőségét. Az olvasó döbbenettel csodálja az új Magyarország e megteremtőjének a korral nem csökkenő élés látását, látó-körének szélességét, ötleteinek frisseségét, nyelvének ragyogását és felüdítő zamatját. Mennyi bölcseség, mily linóm tapintat, a politikai gondolkodásnak milyen mélysége nyilatkozik meg a levelekben, melyeket a messze idegenből ír magyar embereknek magyar viszonyokról. Olykor szinte hietetlennek tetszik, hogy messziről nézi azt, a mit lát, a mihez hozzá szól, olyan még a gondosan vizsgáló szem elől is elrejtőző árnyalatokat vesz észre. Akár a boszniai okupáczióról, akár Szeged újraépítéséről, akár valamely felmerülő országos, vagy valláspolitikai kérdésről nyilatkozik, mindig megtalálja azt a szempontot, melyből egészen új világításban tünteti fel a problémát, melyből legkönnyebben háríthatók el a nehézségek és legkönnyebben közelíthető meg az ösvény, mely sikerhez vezet. Csodálatos emlékezőtehetségével mindig megtalálja azokat a kapcsokat, melyek a multakat a jelennel összekötik. Ezért félelmetes bírálója minden politikai inkonzekvencziának ós erkölcstelenségnek, de épen oly szelíd szavú tanácsadója a helyes utat keresőknek. Szelíd szavú, aranykedólyű tanácsadója és vigasztalója, a kit hallgatni [gyönyörűség ós megkönnyebbülés. Vajha sokan, sokan halgatnák, őt magát, a mint írásaiban megszólal. Több volna akkor ez országban az ideálokért hevülő, az eszményekért lelkesülő. Ezért nem volna szabad Kossuth iratainak egyetlen magyar család asztaláról sem hiányozni, egyetlen kaszinóból és iskolából sem. Mert az iratok nevelők és gyönyörködtetők. Mintha maga jönne el, hogy a sok beszélő közt ő is szóljon, Ő, kinél szebben, zengzetesebben nem ejtette még senki a magyar szót, Az új kötet, melyet szintén Kossuth Ferencz látott el magyarázó jegyzetekkel, az Athenaeum kiadásában jelent meg. Ára 10 kor. ** Tanulók Zsebkönyve. A Gross Testvérek, győri könyvkiadó czég kiadásában, ily czím alatt öt év óta megjelenő jó nevű és közkedveltségnek örvendő zsebnaptár, immár hatodik évfolyamába lépett. A zsebnaptárt az idén is Benedek Vincze és Gróf Endre, győri tanítók, ismert nevű tankönyvszerzők szerkesztették. A rendes naptár részen, valamint a jegyzéknaplón ós jegyzetekre szánt üres lapokon kivül, az ifjúság erkölcsi ós hazafias érzékét ápoló s több hasznos tudnivalót tartalmazó szöveget is hoz a könyvecske. A könyvecske csinosan kötve ós tetszetős alakban kiállítva,; 6 ívre terjed. Ára papirtáblába kötve 20 fill., vászonba kötve, aranynyomással 25 fill. Nagyobb megrendelésnél a kiadó árkedvezményt nyújt. EGYHÁZ. A dunamelléki egyházkerület közgyűlését október 18-ra hívta össze az elnökség. Előzőleg, október 14. és 15-én lelkészképesítő vizsgálatok, 16. és 17-ón bizottsági ülések tartatnak. 19-én lelkészavatás, 20-án d. u. egyházkerületi egyházi értekezlet lesz. Lelkészválasztás. A lajiha-ujfalusi ev. gyülekezet Pröhle Károly ó-budai hitoktató-segédlelkészt választotta meg lelkipásztorává. Egyházi aranykönyv. Márffy Béla és neje Lyka Katinka a hencsei ref. egyháznak egy 400 korona értékű harmóniumot ajándékoztak. Az ajándékozást érdekessé és kiválóan becsessé teszi az a körülmény, hogy Márffy Béla római-, neje pedig görög katholikus. Lelkészi jubileum. Az orbai ref. egyházmegye lelkészi kara f. hó 17-én jubilálta, lelkószkedése 40. évének betöltése alkalmából a szörcsei ref. egyház érdemes lelkipásztorát és az egyházmegye esperesét, Péter Károlyt, Tisztelői egy arany bibliával lepték meg a jubilánst; a gyűjtésből fenmaradt 100 koronából pedig a szörcsei egyház részére egy Péter Károly-alapitványt tettek, azzal a rendeltetéssel, hogy annak évi kamatai a szörcsei érdemes tanuló gyermekek jutalmazására fordíttassanak. Templom és orgona-avatás. A garamlöki, ref. gyülekezet a mult hónap végén avatta fel megújított templomát és abba beállított orgonáját. A felavató ünnepélyen Juhász Sándor esperes mondta a megnyitó beszédet; az istentiszteleten Varannay Sándor oroszi lelkész imádkozott, Kiss Gyula ládányi lelkész templom- és orgona-avatási beszédet tartott, Sebestyén helybeli lelkész az adakozók névsorát olvasta fel, végül pedig Akucs Lajos bajkai lelkész az úrvacsorát osztotta ki. A vértesaljai ref. egyházmegye f. hó 12-én Kápolnás-Nyéken tartotta meg közgyűlését, Koncz Imre és Vásárhelyi Géza tanácsbiró elnöklete alatt. A megelőző napon a lelkészi értekezlet folyt le, a melyen sok fontos és aktuális kérdés került tárgyalás alá. A végzett dolgokat nem részletezzük most, remélve, hogy azokról kimerítő tudósítást fogunk kapni. A kükülloi ref. egyházmegye f. hó 16-án tartotta meg közgyűlését Dicső-Szentmártonban. A gyűlést megelőző istentiszteleten Pásztóhy m.-bogátl lelkész mondott egyházi beszédet. A gyűlés fontosabb tárgyait az esperesi és főjegyzői jelentés, a költségvetés, a tanügyi, számvevői és pénztárosi jelentések, az igazgatótanács javaslatainak tárgyalása s az új hivatalnokok felesketése képezte. A bánsági evang. egyházmegye aug. 26. és 27. napjain tartotta meg közgyűlését Temesvárott. Megelőzőleg a gyámintézet tartotta meg közgyűlését, a melyen a világi elnöki széket Ujházy Dénes kir. erdőtanácsossal töltötték be és az évi jelentéseket hallgatták meg. Az egyházmegyei közgyűlésen báró Ambrózy Béla felügyelő