Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-09-07 / 36. szám

Kérő szózat. A krasznaszentmiklósi ev. ref. egyház a XIV. század idején épült s már romlásnak indult templomát most készült újjáépíteni. A szegény gyülekezet kérő-levelet küldött szét, a melyben a kegyes jóltevők támogatását kéri a nagy ós magasztos munkához. A kérelmet mi is melegen ajánljuk lapunk jószívű olvasóink figyelmébe. A románlakta vidéken valóságos nemzeti missziót teljesítő kisded magyar gyülekezet megérdemli a támogatást. Adományokat hálával fogad Csighy István ref. lelkész Kraszna-Szent-Miklóson (u. p. Nagy-Majtény, Szatmármegye). A f.-zemplén! ev. ref. egyházmegye őszi közgyűlése. A f.-zempléni egyházmegye a jelen alkalommal B.-Újlakon tartotta meg közgyűlését Bernáth Elemér gondnok és Hutka József esperes kettős elnöklete alatt. A tagok, sőt az érdeklődő közönség is igen szép számmal vett részt e közgyűlésen, melyről máskülönben elmondható, hogy igen kevés tárgya volt. A gondnok üdvözlő szavai után Sütő Kálmán migléczi lelkész megválasztott papi aljegyző tette le a hivatalos esküt. Majd az esperes olvasta fel évi jelentését, mely az egyházmegye lassú, de fokozatos fejlődéséről tesz tanúbizonyságot, Elparentálta egyházmegyénk két elhunyt világi tagját: Bernáth Lászlót, a ki a m.-jesztrebi és Stépán Gábort, a ki a málczai egyháznak volt főgondnoka. Különböző vérmérsékletű, de egy czélra, az egyházak felvirágoztatására törekvő egyének voltak. Az első csöndes természetű, patriarchiális szokásokkal, de egyházat szive mélyéig szerető. A másik harczos tagja egyházunknak a gilis, tevékeny, áldozatkész férfi. Mindkettő emlékezete jegyzőkönyvben örökíttetett meg. Elismerésre méltónak találtatott a m.-izsépi és m.-jesztrebi lelkészek és hívek buzgalma, a kik úgyszólván semmiből, mert az egyháznak semmi pénzalapja nem volt, templomukat díszesen kijavíttatták. Egyáltalában a lelkészek a legtöbb egyházban erősen munkálkodnak és csak így érhetnek el sikereket, mert bizony egyházmegyénk a legszegényebbek közül való, ezenkivül erősen be van ékelve, a más felekezetek és tótok közé. Jelentés tétetett több lelkész ós tanító változásáról. Péter Mihály gálszécsi, Soltész Gyula kisazari, Jankó Károly homonnai, Séra János hardigai hivatalukba iktatattak be. A' tanügy is fejlődő állapotban van. Erős lökést adott a fejlődésnek a most már izmosodni készülő tanító-egyesület. A tanügyet azonban nagyon hátráltatják a rosz nyelvezetű vallástani kézikönyvek. A megye felírt a kerületre, hogy ezek helyett czélszerűbbet alkosson. A beadványok leginkább oly ügyeket öleltek fel, melyek a nyilvánosságot nem nagyon érdeklik. Apró-cseprő bajokról szólnak, melyek nagy részben orvosoltattak. Délben közebéd volt, melyet a szíves egyház adott. Számos felköszöntő éltette Dókus Ernőt, a gondnokot, az esperest, tanító-egyesület elnökeit stb. Péter Mihály, főjegyző. ISKOLA. Új tanárok. A pápai főgimnáziumban az I., V. és Yl-ik osztályban párhuzamosítása folytán a most beálló, 1902—1903-ik tanévre szaporítani kellett a tanári létszámot hárommal. A magyar-német szakon megmarad Nagy Lajos, eddigi h. tanár, ki ámult iskolai esztendőben a tanári szakvizsgálatot is letette s paedagogiai vizsgára jelentkezett; a természettan-számtan szakra Rácz Dezső alapvizsgálatot tett és szakvizsgálatra jelentkezett tanárjelölt alkalmaztatott; a magyar-latin szakra 13 pályázó közül dr. Kosztolányi Zoltán okleveles tanárt, a budapesti tanárképző intézet gyakorló főgimnáziumának ösztöndíjas r. tagját alkalmazta püspök úr és főiskolai gondnok úr oly hozzáadással, hogy tekintettel kitűnő képesítésére, oklevelére, fizetését 1600 korona helyett 2000 koronában kérik megállapíttatni. Dr. Kosztolányi különben Pápán végezte középiskolai tanulmányait jeles eredménynyel. A rajztanárral — Losonczi Jenővel — együtt így négy, illetőleg három új tanára lesz a pápai főgimnáziumnak. Isten áldja őket munkásságukban! A hajdúnánási ev. ref. gimnázium kiegészítése. A hajdúnánási ev. ref. gimnázium történetében, mint örömmel értesülünk, korszakalkotó fordulat állott be. Az iskolafentartók ugyanis oly értelmű szerződésre léptek az állammal, mely szerint az utóbbi a főgimnáziumnak 85,156 koronát kitévő évi szükségletéhez évi 32,000 koronát s egy újonnan emelendő, a mai kor igényeinek is teljesen megfelelő főgimnáziumi épület előállítási költségeihez 120,000 kor. egyszer s mindenkorra szóló beruházási segélyt biztosít. A szerződést, mely az intézet ev. ref. jellegét nem érinti, a kormány már jóváhagyta s így remélhető, hogy az intézet, mely eddig hat osztályú volt, a jövő esztendőben megnyithatja a VII. osztályt s 1904-ben már érettségi vizsgálatokat is tarthat. Protestáns körökben bizonyára örömmel veszik az intézet fejlődésének hírét s oly szülők, kiknek gimnáziumba kerülő gyermekeik vannak, jól tennék, ha a tősgyökeres magyar vidéken, jó kezekben levő intézetbe küldenék fiaikat. Nem ártana, ha szakítanának azzal a téves iránynyal, mely kizárólag a fővárosban véli feltalálni gyermekeik testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének feltételeit, holott épen ellenkezőleg: e feltótelek kisebb vidéki városokban — a hol az egyes osztályok nincsenek túlzsúfolva, a levegő jobb és az erkölcsrontó utczai élet nem mételyezi a fiatal lelkeket — sokkal inkább vannak meg. A hajdúböszörményi ev. ref., eddig hatosztályú gimnázium az egyliáztanács határozata folytán ez iskolai évben a VII., a következő évben a VIII. osztályt megnyitja. Lelkészek és tanítók figyelmébe. A közeledő iskolaév alkalmából bátorkodom immár 30 év óta fennálló protestáns irányú könyvkereskedésemet becses figyelmébe ajánlani. IJzletemben minden tankönyv, — a fővárosi és vidéki iskolák számára — kapható. A prot. egyházi 74*