Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-31 / 35. szám

Ettőlfogva az Eötvös-alap-egyesület időt és fáradságot nem kiméivé fogott feladatának megoldásához Szervezeti tervet készített; gyűjtést indított. Azonban a pénzadományok sokkal lassabban folytak, mint azt az első lelkesedés után várni lehetett, úgy hogy 1893 elején mindössze csak kétezer frt volt, a mely körülmény az egyesületet ez évben a legerélyesebb tevékenységre sarkalta. Pósa Lajos lelkesítő költeményt írt. Dr. Gööz József elnöklete alatt a terv megvalósítására külön bizottság szervezkedett, mely elkészítette a ház tervét, a fővároshoz telekért folyamodott s a törvényhatóságokat 1800 frtos alapítványok tételére szólította fel. A terv a bécsi Rudolfinum mintájára készült: 50 ifjú számára lakóosztályok, felügyelő lakása, vendéglő, ülés-, könyvtárterem és cselédek helyiségeivel. Azonban a fővárostól igen alkalmatlan helyen felajánlott telket a bizottság nem fogadhatta el s az idevonatkozólag intézett újabb és újabb kórvényt a főváros elutasította. Nem volt szerencsésebb a bizottság a közokt. miniszterhez intézett ama kérelmével sem, hogy az állam által kiadott tankönyvek ára egy krajczárral emeltessék s az árkülönbözeti összeg a tanítók háza javára adassék. Gr. Gsáky Albin miniszter a kérelmet nem teljesítette, de az államsegélyt megígérte. Végül, a vármegyék közül csak öt jelentett be 1800 frtos alapítványt. Ennyi balsiker sem csüggesztette el az egyesületet, illetve a végrehajtó-bizottságot. 1894—1895-ben kétszeres erővel folytatta a gyűjtést mind a tanítóság körében, mind azon kivül. Ennek eredménye lett, hogy 1895. febr. l-ig 12,408 frt gvült be. Itt említsük meg, hogy ez idő alatt létesítette az egyesület a tanítóknak a fővárosban járó gyermekei számára az ú. n. szabad asztalokat. Az ide vonatkozó kérvényt a vendéglősök és szállodások egyesülete 1893-ban készséggel teljesítette, s rövid félesztendő alatt 20, másfél év múlva 37, a millennium évében 53, tavaly 137 élvezte ezt a kedvezményt, melyet szintén pályázat útján lehet elnyerni. Eljött az 1896-ki kongresszus ideje. Az Eötvös-alapegyesület, hogy a tanítók háza ügyét a kongresszus számára előkészítse, oly értekezlet egybehivását határozta el, a melyen az egyetemtől a kisdedóvóig a fővárosi összes iskolanemek képviselve legyenek. Ez az értekezlet 1896. ápr. 23-án tartatott meg báró Eötvös Loránd elnöklete alatt, melyen Péterfy Sándor hat nyomtatott ívnyi jelentós kapcsán a következő indítványt tette : 1. Dr. Wlassics Gyula közokt. miniszternek a „Tanítók Háza" eszméjének felkarolásáért az összes tanítóság nevében köszönet szavaztassék. 2. Szükségesnek tartja a „Magyarországi tanítók Ferencz József-házának" felépítése s fentartása érdekében olyan tanító- és tanáregyesületi országos szövetkezetnek a létrehozását, mely az ezen értekezletből kiküldendő „Tanítók házait létesítő, ideigl. igazgatótanács" által elkészítendő és a kongresszus által is elfogadandó alapszabályzatot magáévá teszi és kötele-: zőnek elismeri. 3. Ezen ideigl. igazgatótanács tagjaiul tekintendők a fővárosi és a Budapesten székelő összes országos tanító- ós tanáregyesületeknek, testületeknek az elnökei is. 4. Az alapszabályokban gondoskodás történjék arról, hogy a tanítók Ferencz József-házában felállítandó három országos intézet: „a Magyar tanítók kaszinója," a Tanító-egyesületek otthona és az „Eötvösintézet" egymást se a fejlődésben, se a működésben ne akadályozhassák. 5. Hasson az igazg. tanács oda, hogy egy engedélyezendő sorsjegy kibocsátás által a felépítéshez ós berendezéshez a megkívántató pénzalap előteremtessék. — Az értekezlet az indítványokat elforgadta. Az ideigl. igazgatótanács májusban megalakult, Elnöke báró Eötvös Loránd, intéző elnöke dr. Gööz József lett, s ez utóbbinak elnöklete alatt a tanítók háza szervezetének és a tanügyi kongresszus elé terjesztendő határozati javaslat kidolgozására egy szűkebb körű bizottság küldetett ki, a mely feladatának derekasan megfelelt. A kongresszuson az indítvány előadója dr. Gööz József volt, ki azt egy oly remek beszéd kíséretében terjesztette elő, metyet a Tanítók Háza apotheosisának is lehetne nevezni. A kongresszus által elfogadott indítvány röviden összevonva ez volt: 1. A közokt. miniszter úr felkérendő, hogy a legfelsőbb engedélyt kieszközölni kegyeskedjék arra nézve, hogy a tanítók háza „Magyarországi tanítók Ferencz József háza" czimet viselhesse. 2. Megbizatik az Eötvös-egyesület az eszme további gondozásával, a szervezeti szabályzat elkészítésével s az előmunkálatok teljesítésével. 3. Kérelemmel fordul a törvényhozáshoz egy sorsjáték engedélyezéséért. 4. Megkéri a magas kormányt, hogy úgy az orsz. tanítói nyugdíjalap, valamint a tanári nyugdíjtörvény revíziója alkalmával a tanulók otthona számára a lehető legnagyobb kedvezményt biztosította. Az Országos Eötvös-alap, mely ekkor, tehát 1896. július 6-án, a tanítók háza czóljára már 34 ezer forinttal rendelkezett," ereje teljes felhasználásával mindent megtett, hogy a fennebbi határozat értelmében a Tanítók Háza létesüljön. Es létesült! Azaz: létesültek. 1899. nov. 19-én vált testté az ige, mikor W/assics miniszter lelkes beszéddel megnyitotta Budapesten, a VIII. ker., Szenkirályi-utcza 47-ik szám alatt az Eötvösalap tulajdonául megszerzett „Ferencz József Tanítók Házát". Ettől az időponttól veszi kezdetét a tovább fejlesztés munkája. Wlassics miniszter jóakaratú támogatásával az országgyűlés egy millió koronát vett föl öt évi részletben az 1900-ik évi költségvetésben a Budapesten és Kolozsvárt építendő „Tanítók Mázaira" s illetőleg a Budapesten már meglevő háznak a kormány részéről leendő megvásárlására, a mi 1890. decz. 1-én meg is történt, a mikor t. i. a kincstári jogügyi igazgatóság által elkészített adás-vevési szerződést az Eötvös-alap azon kikötéssel írta alá, hogy a kincstár birtokába vett épület vagy annak értéke mindig csak a „Tanítók Háza" czéljára szolgálhat. Meg kell itt említenünk az Eötvösalap ama nevezetes tényét, hogy Péterfy Sándor indítványára 1900. nov. 15-én egy küldöttség járult király O Felsége elébe, hogy megköszönje az egy millió koronáról szóló törvényjavaslat szentesítését, s hogy fényes nevét a „Tanítók Háza" viselheti. A hódoló feliratot magával vivő küldöttség vezetője Laláts Vendel, tagjai: Józsa Mihály, Hajós Mihály, Kapy Rezső és Schmidt Albin voltak. Míg a kolozsvári „Tanítók Házának" felépítése a felfelmerülő, egyik-másik helyi akadály miatt évről-évre késik, azalatt a budapestinek berendezése és belső-külső fejlődése annál rohamosabb léptekben halad előre. Ugyanis az Eötvös-alap-egyesületnek 1901. júl. 15-én tartott rendkiviili közgyűlése egyhangúlag elfogadta Péterfy Sándor amaz indítványát, mely felhalalmazta az elnökséget arra, hogy hosszú törlesztésre, jutányos áron alkalmas házat vehessen s abban a „Tanítók Háza" fiókinternátusát elhelyezhesse, a házvételhez az alaptőke egy részét az alapszabályok 11. §-a szerint befektethesse, kikötvén, hogy e fiókinternátus első évi berendezésére és fentartására az Eötvös-alap és a „Tanítók Háza" vagyonából legfölebb 20°/ 0

fordítható, a minek pótlására a felügyelőbizottság felhatalmaztatott, hogy ezen üókinternátusba a fővárosi viszonyoknak megfelelő fizetés ellenében eset-