Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-31 / 35. szám

kával előirányozzák az adót, a papság kis egyh. tanácsával átvizsgáltatják s beküldik a nagy egyháztanácshoz. Ilyen formán megy vagy mehetne a dolog. Az eredmény azonban nem elégíthet ki bennünket. Puky Gyula, a pesti egyház volt nagyérdemű gondnoka felvetette nálunk, hogy a polgári hatóságot vennők itt igénybe, s akkor az eredmény mindenesetre más lenne. Ugyan így nyilatkozik Szinay is. Ezt azonban csak a Felség által szentesített Zsinati Törvények alapján lehetne reménylenünk, mert máskép Budapest nem hajlandó reá. Ha nagy városoknak törvényhozásilag kötelességükké tétetnék a gyülekezetek felkérése esetén, az adószedés : akkor az adóhivatal vetné ki adóforint után (?) az egyházi adót a reform, hívekre. Hogy milyen lenne e dolog hatása, nem tudom. így egyelőre jónak látszik s anyagi eredményekkel kecsegtet. Morális hatásáról még egyelőre nem nyilatkozhatunk, A gyülekezet tagjainak az összeírása és folytonos nyilvántartása miatt azonban a mostani pénzszedők, minden papság területén, mint összeírok, megmaradnának. Ez a nagy egyház aztán elég élénk testület lenne vagy legalább annak kellene lennie. Papságai saját hatáskörükben nagy tevékenységet fejthetnének ki, s mert a külső hatóságokkal csak a nagy egyház első lelkésze, esperese (nevezzük így), s gondnoka által érintkezhetnének, egészen az egyházi beléletet kellene művelniök, s ez tenné működésüket igazán becsessé. Csakhogy ehhez erős szervező elme s a teendőket nemcsak megértő, de át is érző tagokból álló egyháztanács kell. És ilyen fajta ember van itt Pesten elég. Csak tudjuk felkeresni s ne nézzük mindig a csillagokat, mert a gödörbe esünk. Legyünk az egyházi ^életben mentül nagyobb tekintettel az egyesekre s mentül kevesebbel arra, hogy az egyházi élet lépcsőül is szolgálhat a polgári pályán való emelkedésre. Iparkodjunk, hogy az egyház ne adminisztráló gép legyen, de a hivek élő szövetsége. A nagy egyházak dolga tehát, mondjuk csak újra, nem a jogok arányos megosztásában álló jogegyenlőség kérdése s az egész ügy nagyon kicsinyes dologgá zsugorodik össze, hacsak abból áll, hogy a nagy egyházak az egyházmegyék alatt állanak-e vagy nem ? Az egyházi élet itt a fö s e tekintetben kell mindent megtennünk s ezért kell szervezkednünk, míg nem késő, hogy egyes hamis irányok egyházszervezetünket alá ne ássák s más oldalról a baptisták karjaiba ne hajtsák a népet s puseytákká ne tegyék az esztetikai részletek iránt fogékony női nemet. Ha tehát a nagy egyházak ügyének rendezése végett értekezlettartásra kerül a sor, ajánlom e tárgyra vonatkozólag a következő pontokat. , 1. A nagy egyházak az egyházmegyék hatósága alól vétessenek ki, s ruháztassanak fel oly jogokkal, mint a milyenekkel az egyházmegyék élnek. 2. A nagy egyházak minden polgári és más egyházi hatósággal szemben egységes testületet képezzenek ós espereseik s gondnokaik által képviseltessék magukat. 3. A nagy egyházak a vallásos élet sikeresebb vezethetése szempontjából a szükség szerint papságokra oszoljanak. 4. A nagy egyházak az egyházkerületre adandó szavazatoknál úgy szavazzanak, hogy minden ötszáz családra jusson egy-egy szavazat. Mindenik papság egyháztanácsa külön szavazzon s szavazatát a nagy egyház esperesi hivatalához küldje be, a honnan e szavazatok, mint az egyház szavazatai küldessenek be az egyházkerületre. 5. A nagy egyházak a szükség szerint az államsegélyből is támogatandók. 6. A püspöktartás költségei teljesen a kerületeket, vagy esetleg az egyetemes egyházat terheljék. Ez általánosabb természetű pontok után menjünk át a részletekre. r

." 7. A nagy egyházzá alakulás módja. Az oly egyházak, melyek népességök, földrajzi helyzetük, a keblükben kifejlett vallásos élet, vagy az általok fentartott intézetek fontosságánál fogva azt hiszik, hogy feladataik sikeres megoldása szempontjából az önállóság nagyobb mértékére van szükségük, körülményeik fontos kifejtése mellett kérvényt adnak be az egyházmegyére, melynek addig kötelékébe tartoztak, s folyamodnak állopotuk gyökeres megvizsgáltatásáért. Az egyházmegye a vizsgálat után határoz s véleményét a folyamodó egyház kérvényével együtt mindenesetre felterjeszti az egyházkerületre. Az egyházkerületi gyűlés a szükség szerint új vizsgálatot rendel el s a határozathozatal után az egész ügyet elöntés végett a konventre terjeszti fel. Az egyházmegye vagy az egyházkerület maga is kezdeményezheti egyes gyülekezetek nagyobb egyházzá nyilvánítását. 8. A nagy egyházak belső szervezetét az illető egyházak maguk készítik el s ez a szervezet annyiféle lehet, a hányféle az egyház. A szervezetet az egyházkerületi gyűlés hagyja jóvá. 9. A nagy egyházak, a hány ezer családfő