Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1902-08-24 / 34. szám
Elnöke lenne az első lelkész és főgondnok; helyettes elnökei a többi lelkészek és gondnokok választási sorrend szerint. Házaskörébe utaltatnának: a költségvetés készítése, tárgyalása, megszavazása. Az egyházi adókulcs megállapítása, az adó kirovása. A papságok költségvetéseinek megállapítása s azok számára a költségadomány megfelelő alkalmas módozatok melletti folyósítása. Az egyházi tisztviselők, tanítók, énekvezérek, orgonisták, ügyészek, adóhivatalnokok, házgondnokok választása. Minden anyagi ügy. Alapítványok, pénztárak, segélyek stb. kezelése. Építkezések stb. Az egész egyházközségre kiterjedő hatás körű jótékony ref. intézetek feletti felügyelet. A népiskolai ref. vallástan tanítási tervének megállapítása. A népiskolainál magasabb intézetek vallástanítása. Középfokú fiú- s leányiskolák igazgatása és felügyelete, költségvetése. Az isteni tiszteletek s azok rendje feletti intézkedés. Megalakulása úgy történnék, hogy az egyháztanács és a gazdasági gyűlés tagjait választaná — mint most — az egész egyházközség, ,de redukált számmal, mert ha a számot nem redukáljuk, egyháztanácsunk s méginkább a gazdasági gyűlés ősgyűléssé válnék. Épen úgy, mint most, mikor a soktagú egyháztanácsot már is egy elnökségi értekezlet vezeti nem nagy dicsőségére az autonomia elvének. Elég tehát félannyi mindegyikből, mint most. De új elemül vétetnék fel bele a papságok minden rendes vagy helyettes papja s gondnoka, az egész egyház területére kiterjedő hatáskörrel bíró jót. egyesületek ügyvivő elnöke s az ilyen egyesület által fentartott árvaházak s efféle intézetek igazgatója. A nagy egyháztanács szabályszerű időben gyűléseket tartana, az év végén azonban oly gyűlést is kellene tartania, melyen csak a papságok, missziók, jótékony intézetek ügyei tétetnének tanácskozás tárgyává. E gyűlésre a papságok, egyesületek, missziók elkészítenék a maguk jelentéseiket, ezek a jelentések eleve kinyomatnának s a tagok közt kiosztatván tanakodás alá kerülnének. E gyűlés mindig megelőzné a költségvetés tárgyalását. Dr. Kiss Aron. (Vége köv.) ISKOLAÜGY. Az Eötvös-alap és a tanitók-házai. II. Egy új korszak nvilt meg az Eötvös-alap tovább fejlesztésére nézve, midőn 1899-ben új alapszabályok szerint szervezkedett s a Tanítók Háza intézményét és másfél évvel azután, 1901-ben a Wlassics-árvaalapot létesítette. További ismertetésünk rendjén eme három mozzanatra terjeszkedünk ki. Az új alapszabály is azon elven sarkallik, hogy az Eötvös-alap csak tagjait támogatja. De tartsunk sorrendet s lássuk mindenekelőtt a kitűzött czélt. 1. Az Eötvös-alap czélja; az ezen alappal összekapcsolt összes alapítványoknak gyarapítása, kezelése; a tulajdonát képező ingatlanok helyes felhasználása; a budapesti és kolozsvári „Tanítók Házai "-ban a kisdedóvók, nevelők, tanítók, tanítónők, hitoktatók és tanárok gyermekei számára a közokt. minisztérium által megerősítendő szabályzatoknak megfelelőleg szervezendő internátusokat, „Tanuló otthon"-okat tartson fenn Továbbá: gondoskodik az egyesület, hogy a rendes tagok jó erkölcsű és szorgalmasan tanuló gyermekei számára ösztöndíjak, özvegyeik, kiskorú árváik és esetleg keresetre képtelen nyomorék nagykorú utódaik részére segélyösszegek nyújtassanak ; az elaggott vagy elbetegesedett és e miatt csekély nyugdíjban részesülő szegényscrsú rendes tagok segélyeztessenek, valamint támogattassanak azoknak az elhalálozott rendes tagoknak a szegénysorsú szülei is, a kik sem özvegyet, sem árvát nem hagynak maguk után; a gyógyíthatatlan bajokban szenvedő vagy magukkal jó tehetetlenekké vált rendes tagok számára alkalmas helyeken menedékházak, otthonok állíttassanak fel. Gondoskodik, hogy a rendkívüli tagok javára olyan pénzalap létesüljön, a melynek évi jövedelme kizárólag a rendkívüli tagok ama gyermekeinek a támogatására fordítandó, kiket az egyesület a budapesti és koloz-vári „Tanítók Házaiban" elhelyezendő „Tanuló-otthonok"-ba felvesz. Végül: utakat-módokat keres, hogy az egyesület rendes és rendkívüli tagjainak a budapesti és kolozsvári egyetemeken és a magasabb fokú szakiskolákban jó sikerrel tanuló, példás magaviseletű gyermekei az ingyen vagy mérsékelt, áron való étkezhetés jótéteményében részesülhessenek. 2. Az Eötvös-alap vagyona. A rendes tagok javára szolgáló egyesületi vagyonhoz tartozik: az eddigi törzsvagyon ; az évenként befizetendő rendes tagsági díjak és a névre szóló ama 50 koronás részesjegyek jövedelme, melyek a rendes tagok birtokába kerülnek, a rendes tagok által ezek javára gyűjtés útján szerzendő pénzösszegek, adományok; a pártoló és alapító tagok által kizárólag a rendes tagok javára beszolgáltatandó minden adomány és alapítvány és ugyancsak az ezek javára adományozandó államsegély; a báró Eötvös József műveiből szerződésileg biztosított évi jövedelemnek kétharmad része, s ugyancsak kétharmada annak az adománynak, alapítványnak és más egyéb jövedelemnek, a melynek rendeltetése közelebbről nincs meghatározva. A rendkívüli tagok javára szolgáló egyesületi vagyonnak a forrásai: a névre szóló ama 20 koronás részesjegyek jövedelme, melyek a rendkívüli tagok birtokába kerülnek; a rendkívüli tagok által ezek javára gyűjtés útján megszerzendő pénzösszegek, adományok; a pártoló és alapító tagok által kizárólag a rendkívüli tagok javára beszolgáltatandó minden adomány és alapítvány és ugyancsak az ezek javára adományozandó államsegély; a báró Eötvös