Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-24 / 34. szám

Elnöke lenne az első lelkész és főgondnok; helyettes elnökei a többi lelkészek és gondnokok választási sorrend szerint. Házaskörébe utaltatnának: a költségvetés készítése, tárgyalása, megszavazása. Az egyházi adókulcs megállapítása, az adó kirovása. A papságok költségvetéseinek megállapítása s azok számára a költségadomány megfelelő alkalmas módozatok melletti folyósítása. Az egyházi tisztviselők, tanítók, énekvezérek, orgonisták, ügyészek, adóhivatalnokok, házgond­nokok választása. Minden anyagi ügy. Alapítványok, pénztárak, segélyek stb. kezelése. Építkezések stb. Az egész egyházközségre kiterjedő hatás körű jótékony ref. intézetek feletti felügyelet. A népiskolai ref. vallástan tanítási tervének megállapítása. A népiskolainál magasabb intézetek vallás­tanítása. Középfokú fiú- s leányiskolák igazgatása és felügyelete, költségvetése. Az isteni tiszteletek s azok rendje feletti intézkedés. Megalakulása úgy történnék, hogy az egyház­tanács és a gazdasági gyűlés tagjait választaná — mint most — az egész egyházközség, ,de redukált számmal, mert ha a számot nem redu­káljuk, egyháztanácsunk s méginkább a gazda­sági gyűlés ősgyűléssé válnék. Épen úgy, mint most, mikor a soktagú egyháztanácsot már is egy elnökségi értekezlet vezeti nem nagy dicső­ségére az autonomia elvének. Elég tehát fél­annyi mindegyikből, mint most. De új elemül vétetnék fel bele a papságok minden rendes vagy helyettes papja s gondnoka, az egész egyház területére kiterjedő hatáskörrel bíró jót. egyesületek ügyvivő elnöke s az ilyen egyesület által fentartott árvaházak s efféle in­tézetek igazgatója. A nagy egyháztanács szabályszerű időben gyűléseket tartana, az év végén azonban oly gyűlést is kellene tartania, melyen csak a pap­ságok, missziók, jótékony intézetek ügyei tétet­nének tanácskozás tárgyává. E gyűlésre a pap­ságok, egyesületek, missziók elkészítenék a maguk jelentéseiket, ezek a jelentések eleve kinyomat­nának s a tagok közt kiosztatván tanakodás alá kerülnének. E gyűlés mindig megelőzné a költ­ségvetés tárgyalását. Dr. Kiss Aron. (Vége köv.) ISKOLAÜGY. Az Eötvös-alap és a tanitók-házai. II. Egy új korszak nvilt meg az Eötvös-alap tovább fejlesztésére nézve, midőn 1899-ben új alapszabályok szerint szervezkedett s a Tanítók Háza intézményét és másfél évvel azután, 1901-ben a Wlassics-árvaalapot létesítette. További ismertetésünk rendjén eme három mozzanatra terjeszkedünk ki. Az új alapszabály is azon elven sarkallik, hogy az Eötvös-alap csak tagjait támogatja. De tartsunk sor­rendet s lássuk mindenekelőtt a kitűzött czélt. 1. Az Eötvös-alap czélja; az ezen alappal össze­kapcsolt összes alapítványoknak gyarapítása, kezelése; a tulajdonát képező ingatlanok helyes felhasználása; a budapesti és kolozsvári „Tanítók Házai "-ban a kisdedóvók, nevelők, tanítók, tanítónők, hitoktatók és tanárok gyer­mekei számára a közokt. minisztérium által megerősí­tendő szabályzatoknak megfelelőleg szervezendő inter­nátusokat, „Tanuló otthon"-okat tartson fenn Továbbá: gondoskodik az egyesület, hogy a rendes tagok jó erkölcsű és szorgalmasan tanuló gyermekei számára ösztöndíjak, özvegyeik, kiskorú árváik és esetleg keresetre képtelen nyomorék nagykorú utódaik részére segélyösszegek nyúj­tassanak ; az elaggott vagy elbetegesedett és e miatt csekély nyugdíjban részesülő szegényscrsú rendes tagok segélyez­tessenek, valamint támogattassanak azoknak az elhalálozott rendes tagoknak a szegénysorsú szülei is, a kik sem özvegyet, sem árvát nem hagynak maguk után; a gyógyíthatatlan bajokban szenvedő vagy magukkal jó tehetetlenekké vált rendes tagok számára alkalmas helye­ken menedékházak, otthonok állíttassanak fel. Gondos­kodik, hogy a rendkívüli tagok javára olyan pénzalap létesüljön, a melynek évi jövedelme kizárólag a rend­kívüli tagok ama gyermekeinek a támogatására fordí­tandó, kiket az egyesület a budapesti és koloz-vári „Tanítók Házaiban" elhelyezendő „Tanuló-otthonok"-ba felvesz. Végül: utakat-módokat keres, hogy az egyesület rendes és rendkívüli tagjainak a budapesti és kolozsvári egye­temeken és a magasabb fokú szakiskolákban jó sikerrel tanuló, példás magaviseletű gyermekei az ingyen vagy mérsékelt, áron való étkezhetés jótéteményében részesül­hessenek. 2. Az Eötvös-alap vagyona. A rendes tagok javára szolgáló egyesületi vagyonhoz tartozik: az eddigi törzs­vagyon ; az évenként befizetendő rendes tagsági díjak és a névre szóló ama 50 koronás részesjegyek jövedelme, melyek a rendes tagok birtokába kerülnek, a rendes tagok által ezek javára gyűjtés útján szerzendő pénz­összegek, adományok; a pártoló és alapító tagok által kizárólag a rendes tagok javára beszolgáltatandó minden adomány és alapítvány és ugyancsak az ezek javára adományozandó államsegély; a báró Eötvös József művei­ből szerződésileg biztosított évi jövedelemnek kéthar­mad része, s ugyancsak kétharmada annak az adománynak, alapítványnak és más egyéb jövedelemnek, a melynek rendeltetése közelebbről nincs meghatározva. A rend­kívüli tagok javára szolgáló egyesületi vagyonnak a forrásai: a névre szóló ama 20 koronás részesjegyek jövedelme, melyek a rendkívüli tagok birtokába kerülnek; a rendkívüli tagok által ezek javára gyűjtés útján meg­szerzendő pénzösszegek, adományok; a pártoló és alapító tagok által kizárólag a rendkívüli tagok javára beszolgál­tatandó minden adomány és alapítvány és ugyancsak az ezek javára adományozandó államsegély; a báró Eötvös

Next

/
Oldalképek
Tartalom