Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1902-01-26 / 4. szám
369 ref., 1 unit. és 104 izraelita. Róm. kath. felsőbb leányiskolába járt 23 evang. és 42 református növendék. A tanárok és tanítónők száma 385 volt, s közöttük 137 volt férfi és 248 nő. A fentartási költségek 1 359,958 koronára rúgtak; 180.933 koronával többre, mint a megelőző évben. Az egy evang. intézet fentartása 24,329, a 3 ref. intézeté pedig 111.395 koronába került. Tisztán felekezeti forrásból állíttatott elő az evang. intézetnél 7607, a reformátusoknál 31,624 korona. A ref. intézeteknek az állam 6000 korona segítséget adott. Az ipari és kereskedelmi szakoktatást szolgáló intézetekről röviden a következőket jegyezzük fel: volt 1 iparművészeti, 3 felső ipari, 55 ipari szakiskola, 427 iparos-tanoncziskola; 1 tengerészeti, 1 keleti kereskedelmi akadémia, 37 felső kereskedelmi iskola, 14 női kereskedelmi tanfolyam és 85 kereskedő-tanoncz iskola. A tanítóképzés ügyét összesen 82 intézet szolgálta 1900-ban; négygyei több, mint a megelőző esztendőben, a mennyiben az eperjesi állami kisdedóvónő-képző tanítónőképzővé alakult át, ezenkívül pedig Debreczenben és Sopronban új r. kath. és ugyancsak Debreczenben egy ref. felekezeti tanítónő-képző intézet szerveztetett. A 81 tanítóképző intézet közt volt 49 férfi és 32 női tanítóképző; fokozat szerint pedig volt: felső nép és polgári iskolára képző 7, elemi iskolára képző 74. Jelleg szerint volt: állami 26, r. kath. 33, gör kath. 5, gör. kel. 5, evang. 6, ref. 4, izraelita 1 és nőegyleti 1. Tannyelv tekintetében oláh volt 6, német 1, szerb 2; a többiben magyar volt a tanítás. Gyakorló iskolával el volt látva 67 intézet; internátusa volt 58 intézetnek. A képezdei tanárok összes száma 759 volt, a növendékeké pedig 8057- A növendékek közt volt: magyar 72"32%, német 10'03%, oláh 8'60%, a többi megoszlott. Vallás tekintetében volt: r. kath. 4530 (56-22%), görög kath. 542 (6-73u /o), Sör. kel. 696 (8'640 /0 ), evang. 657 (8-15%), ref. 1095 (13-59%), unit. 85 (r065 /0 ): izr. 452 (5-62%). Abszolút többségben tehát a r. katholikusok vannak; örvendetes azonban, hogy a reformátusok évről-évre szaporodnak és számuk az utóbbi négy esztendő alatt megkétszereződött. A növendékek közt férfi 'volt 4568, nő 3489. A 81 tanítóképző intézetben összesen 2016 képesítő oklevelet adtak ki; 298-czal többet, mint az előző évben. Elemi iskolai tanítói oklevél volt 1799, felső nép-és polgári iskolai 217. A tanítóképző intézetekre, fentartási költségül 3.031,746 korona fordíttatott, amely összegből az evang. intézetekre 118,375, a ref. intézetekre pedig 118,354 korona esik. Állami segítséget egyetlen protestáns tanítóképző intézet sem kapott, míg ellenben a r. kath. intézetek 33,804, a gör. katholikusok 23,525, a gör. keletiek 9700 korona állami, illetve vallás-alapítványi segítségben részesültek. Esztendők óta sürgetjük már protestáns tanítóképezdéink állami támogatását; de mindezideig hiábavaló volt minden felterjesztésünk. A jog, törvény és az igazság hármas jelszava pedig azt kívánná, hogy ne maradjunk meghallgattatás nélkül. Zörgessünk azért mindaddig, a míg megnyittatik. A Horvát-Szlavón országok népoktatásügyét feltüntető adatok közül, mint fontosabbakat, feljegyezzük a következőket: kisdedóvó volt 25, óvónőképző intézet 1, népiskola 1407, népiskolai tanköteles 319,232, iskolába járt 63'98%, tanító volt 2584, tanítóképző 6, köztük 3 országos és 3 felekezeti; tanítóképezdei növendék volt 871, oklevelet nyert 223. Középiskoláink száma Magyarországon volt összesen 197. Számuk 1900-ban kettővel megszaporodott, a mennyiben a czeglédi polgári iskola gimnáziummá alakult át, Budapesten pedig a V. kerületi állami főgimnáziumnak a VI. ker. Lovag-utczában elhelyezett alsóbb osztályaiból önálló gimnázium fejlődött. A középiskolák között volt 112 főgimnázium, 53 nem teljes gimnázium és 32 reáliskola, a mely utóbbiak, 7 kivételével már teljesek. A tannyelvet tekintve a gimnáziumok közül 151-ben, a reáliskolák közül 29-ben volt magyar az oktatási nyelv ; a többiek között volt 9 német, 5 oláh, 1 szerb tannyelvű s 1 olyan, a melyben a magyar mellett oláh és 1, a melyben a magyar mellett olasz tannyelvet. is használtak. Az intézetek jellegét tekintve: az állam közvetlen rendelkezése vagy vezetése alatt állott 72 főgimnázium, 38 nem teljes •gimnázium és 28 reáliskola; ezek között volt állami gimnázium 35, kir. kath. 15, községi 7, benczés 6, cziszterczita 4, kegyesrendi 20, premontrei 5, érseki és püspöki 3, az erdélyi r. kath. státus által fentartott 7, görög kath. 2, alapítványi 1, magán 5 és 24 állami, 3 községi és 1 felekezeti reáliskola. Autonom felekezeti gimn. volt: teljes gimn. 40, nem teljes 15, összesen 55, és 4 nem teljes reáliskola. Az autonom felekezeti gimnáziumok közt volt gör kel. 3, egyesült prot. 1, ágostai evang. 22, ev. ref. 27, unitárius 2 ; a reáliskolák között: gör. kel. 1, ág. evang. 2, izraelita 1. A középiskolai tanárok száma összesen 3673 volt, státusuk tehát 1900-ban 117-tel szaporodott. Rendes tanár volt köztük 2006, helyettes 388, hitoktató 770, óraadó és más jellegű 509. Gimnáziumi tanár volt 2959, reáliskolai 714. Állami gimn. tanár 679, kir. kath. 296, községi 118, benczés 94, cziszterczita 82, kegyesrendi 339, premontrei 89, érseki és püspöki 59, erdélyi róm. kath. státusi 110, gör. kath. 41, alapítványi 19, magánjellegű 108, gör. keleti 41, ág. evang. 358, egyesült prot. 18, ev. ref. 475, unitárius 33; reáliskolai tanár 576, községi 73, görög keleti 13. ágost. evang. 44. izraelita 8. A rendes tárgyat (a vallástantól eltekintve) tanító tanárok közt okleveles volt a gimnáziumoknál: világi 1186, egyházi 378, nem okleveles világi 284, egyházi 178; a reáliskoláknál: okleveles világi 403, egyházi 2; nem okleveles világi 45. Vallástant tanított, az intézetben alkalmazva, a gimnáziumokban 99, a reáliskolákban 5 tanár; mint bejáró óraadó pedig, a gimnáziumokban 459, a reáliskolákban 138. Külön tekintve protestáns középiskoláinkat, az 1 egyesült protestáns gimnáziumban rendes tárgyat (a vallástant kivéve) tanító okleveles tanár volt 11, nem okleveles 1, csakis vallást tanító 4; az evang. gimnáziumoknál okleveles 204, nem okleveles 40, csakis vallást tanító 11, bejáró vallástanító 52; a ref. gimnáziumoknál okleveles 222, nem okleveles 104, csakis vallást tanító 17, bejáró vallástanító 75; az unitárius gimnáziumoknál okleveles 13, nem okleveles 8, csakis vallást tanító 4, bejáró vallástanító 4. A 3 evang. reáliskolánál okleveles 24, nem okleveles 14, csakis vallást tanító 2, bejáró vallástanító 1. Az összes középiskolai tanárok közül tökéletesen tudott magyarul 2409, nem tökéletesen 54, egyáltalában nem 22. Nem tudott tökéletesen 1 állami, 1 alapítványi, 9 görög keleti, 40 evangélikus tanár; egyáltalában nem tudott magyarul 2 gör kath., 2 alapítványi, 8 gör. keleti és 10 evang. gimn. tanár. A magyarul keveset vagy épen semmit sem tudó evangélikus tanárokra nézve azonban meg kell jegyeznünk, hogy azok kizárólag az erdélyi szász egyházkerület iskoláiban működnek, szomorú bizonyságául az egyházi és iskolai tekintetben fényesen dotált szász egyházkerület hazafiasságának. Valóban különös és elszomorító, hogy ennek a kerületnek a középiskoláiban 7*
