Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-07-20 / 29. szám

növendékek, a kik vagy a városi polgári leányiskola vagy a róm. kath. tanítónoképző-intézet osztályait mint nyilvános tanulók végezni akarják vagy a női kereskedelmi tanfolyamra iratkoznak be. Az ellátási díj a tiszántúli ev. ref. egyházkerület területén lakó lelkészek és tanítók gyermekei részére 300 korona, a más egyházkerületbeli ev. ref. és ág. ev. lelkészek és tanítók valamint más társadalmi állású szülék gyermekei 400 kor, és a nem protestáns vallású leányok 500 kor. mellett helyeztetnek el. Ezenkívül minden növendék orvosi és butorhasználati díj czímén évi 14 koronát fizet; míg a mosatás, táncz- és zenetanítás a szülék külön számláján bent az intézetben történik. Az ellátási díj évnegyedes részletekben előre fizetendő. Megjegyeztetik, hogy az intézet a felügyelő igazgatónőn kivül egy német tanítónőt is alkalmaz, hogy a növendékek a német társalgási nyelvet az intézetben elsajátíthassák. Megkeresésekre a fentebb említett lelkészi hivatal felvilágosítással szívesen szolgál. Debreczenben 33 évvel ezelőtt érettségizettek találkozója. Budapesten lakó volt tanulótársainak nevében is baráti bizalommal hívom meg mindazokat, kik Debreczenben, 1869. július végén tettünk érettségi vizsgálatot, folyó évi szeptember 21-én reggeli 8 órakor a főiskolában leendő 38 éves találkozóra. Kérem, hogy a kik e meghívást már most tudomásul veszik és elfogadják, a további utánjárás kikerülhetése czéljából legyenek szívesek e körülményt velem egy levelező-lapon tudatni. Debreczen, 1902. július 10. Gsíky Lajos theol. akad. tanár. Igazgató-választás. A rimaszombati egyesült protestáns főgimnázium tanácsa és tanári kara Loysch Ödön rendes tanárt választotta meg a következő hat évre az intézet igazgatójának. Az orsz. református tanáregyesület még debreczeni alakuló gyűlésén elhatározta, hogy egységes középiskolai olvasókönyveket ad ki a magyar irodalmi oktatás segítségére. Az első munkálatok kereteit már a közgyűlésen meg is állapította a mennyiben megbízta fa központi igazgatóságot, hogy az öt egyházkerület egyegy képviselőjéből Vágó Ferencz n.-enyedi tanár elnöklete mellett szerkesztő bizottságot válaszszon. E bizottságot most alakította meg az igazgatóság Erdélyi Lajos (budapesti), Kapossy Luczián (pápai), Gulyás István (debreczeni) és iíj. Mitrovics Gyula (sárospataki) tanárokból. A bizottság az aratási szünetek idejében fogja a szerkesztés elveit megállapítani; valamint azt is, hogy az oktatás melyik fokán indítsa meg a vállalatot. Az igazgatóság ugyanazon az ülésén, melyen a fenti bizottságot összeállította, vette tudomásul azokat a véleményeket is, melyeket a választmány egyes tagjaitól a zsinati előkészítő munkálatok tárgyában bekért volt. EGYESÜLET. A budapesti református ifjúsági egyesület „Ébresztő" czimű havonként (július és augusztus kivételével) megjelenő közlönyét és magát az egyesületet is melegen ajánljuk olvasóink munkás szeretetébe. Ez egyesület az evangélium alapján igyekszik maga köré gyűjteni a fővárosban tanuló magyar ifjúságot, hogy lelküket komoly irányban fejlesztve, egyházunknak később öntudatos és buzgó tagjai legyenek. Az „Ébresztő" előfizetési ára egy évre 2 korona. Az előfizetések Csűrös István gimn. tanár czímére (Budapest, IX., Kálvin-tér 7. sz.) küldendők. GYÁSZROVAT. Elek Dániel az eőri ev. ref. (felső-szabolcsi egyházmegye) egyház lelkésze 67 éves korában meghalt. Az elhunyt egyike volt a régebbi idők közszeretetben és tiszteletben álló pátriárkáiig alakjainak. Béke hamvaira I Nagy István bissei (Baranyam.) reform, lelkész hosszas szenvedés után f. hó 2-án elhunyt. Hivatását kedvelő s azért áldozni kész lelkipásztor volt. Budapesti thelogiai akadémiánknak buzgó pártfogója, a ki a konviktusra és az egyházi szónoklat előmozdítására alapítványokat is tett. Áldás emlékére, béke hamvaira! KÜLÖNFÉLÉK. * Miért beteg az angol király? Erre a kérdésre ad feleletet az „Alkotmány" cz. napilap 151. számában Z. A. Gr. tárczaíró. — Azért, mert a czikkíró szerint a történelem azt mondja: balszerencse és enyészet a sorsa s legtöbb családnak, a mely kivonta magát a Szentatya üdvös gyámkooása alól, vagyis azért beteg VII. Eduárd angol király, mert nem áll a pápa hatalma alatt 1 . . . Vájjon nem olyan felfogás-e ez, melyben a bornirtság nyer kifejezést ? Bizony olyan, hiszen még ezt is mondja Z. A. G-. úr: „a protestáns uralkodó családok nélkülözik a Szent Atya gondosan őrködő szemeit és egymásután fenyegeti őket a kihalás veszedelme." Csak az elfogultság, az alantjáró gondolkozás, a nemtelen érzés beszélhet így, a mely az angol királyi család „családi átkát" (a rákbetegséget) azért tartja jelentkezőnek, mert a pápa „O Szentségének" nem hódol a család. Nevetséges, kaczagásra való dolog, de egyúttal szomorú is, hogy ilyen aberráczió is van ott a túlsó táborban. — (Sárosp. Lapok,) * Lutheránus konferenczia. A szigorú konfesszionalizmus alapján álló német lutheránusok körében mozgalom indult meg, hogy az összes országok lutheránusait magában foglaló s a luth. egyház egységét kidomborító szövetség létesüljön. Erre hívja fel a figyelmét Resch. jénai egyh. tanácsos „Das Luterische Einigungswerk" czímü müvében. Ily szövetség orgánumául ajánlja az 1867-ben alakult „Általános Lutheránus Konferencziá"-t, mint állandó választmányt, mely időszakonként más-más országokba hívná meg a konfesszionális lutheránusokat egy-egy „Luther-Tag"-ra. Minálunk az „Evang. Egyh.