Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1902-06-29 / 26. szám
így sántikál a Homola úr statisztikája is, a legközelebbi számban. Előadja, hogy 1900-ban „két felekezeten kivüli vőlegény kötött házasságot, ág. h. ev. menyasszonynyal, megegyezés nélkül." Nincs rá semmi megjegyzése. Azt is mondja, hogy „a felekezetenkivüliektől sem a protestáns, sem a r. kath. egyház nem tudott egy esetben sem a maga részére (megegyezést) biztosítani." Erre sincs mondanivalója. Hanem, mikor arról szól, hogy „6 ev. ref. menyasszony kötött házasságot felekezetenkivüli vőlegénynyel, a gyermekek vallására vonatkozó megegyezés nélkül", nem elégszik meg, mint a két előbbi esetben, a puszta tény felsorolásával, de bölcselkedésbe fog, ilyenképen: „jeléül annak, hogy az ev. ref. fél sokkal gyengébb volt, semhogy a felekezetenkivüli házasfólt saját hitfelekezete javára tudta volna hódítani". Ugyan úgy-e? Hát az ág. h. ev. és a r. kath. illető felek nem voltak épen olyan gyengék, csak a kálvinisták? Ha már a gyengeségről beszél H. úr, vessük csak össze a végeredményt. Az 1.288,942 ágost. hitv. evangélikusnak 1900 évi vesztesége 440; a majdnem kétannyi (2.441,142) ev. reformátusnak vesztesége pedig csak 47-tel több, vagyis 487. Ugyan elmélkedjék egy kissé H. úr, hogy melyik félnek az erősségét és melyiknek a gyengeségét bizonyítja ez ? Végezetre azt is megsugjuk H. úrnak, hogy, ha keresztyén (vagy izraelita) és felekezetnélküli házas felek nem egyeznek is meg a gyermekek vallásos neveltetése tárgyában, születendő gyermekeik mégis valamelyik keresztyén (vagy izraelita) vallásban, illetőleg, a keresztyén (vagy izr.) fél vallásában neveltetnek. (1895: XLIII. t.-czik'k 26. ós 27. §.) — Antistatisztikus. * Bocskay István szobra Erdélyben. A vallásszabadság nagy hősének emlékét az erdélyi részben is felelevenítették. A székelyek szobrot akarnak emelni dicső fejedelmük emlékére s e czélból július 5-én nagyszabású hangversenyt rendeznek Nyárád-Szeredán, a szobor felállítási helyén. A nemes ügy élén Sándor János főispán, Ravasz János ev. ref. esperes és Deák Lajos tanfelügyelő állanak. * Intő példák. A Religió híradása szerint Pécsett egy kanonok nevelő-otthont alapít szegényebb sorsú leányok számára; Szombathelyen pedig a r. kath. nők leányotthont terveznek a munkásosztályhoz tartozó hajadonok gondozására. íme újra két intézet a pápás egyház szolgálatában, a női lelkek gondozására és meghódítására. Intő példák lehetnének ezek reánk nézve, hogy mi is vegyük kezünkbe teljes erővel az ifjúság, különösen pedig a nők lelki gondozását. Fájdalom azonban, hogy e tekintetben rettenetes lassan haladunk! * A német pápisták térfoglaló törekvése. Nemcsak Magyarországon, hanem Németországban is állandó panasz tárgya a klerikális sajtóban az, hogy a felsőbb életpályákon a protestánsok és a zsidók leszorítják a római katholikusokat. A mi kedves néppártunk, tudjuk, jelszóként adta ki, hogy a községi, megyei és az orsz. képviselőválasztásokon csak római katholikusra kell és szabad szavazni. Hasonlót akarnak, csakhogy a felsőbb életpályákat illetőleg, a német klerikálisok is. Hermann elbersrothi plébános indítványára ugyanis mindenfelé megindították az akczíót az iránt, hogy minél több róm. kath. ifjút tereljenek a főiskolai képesítést igénylő világi pályákra; sőt Münchenben már meg is alakult az Albertus Magnus egyesület, a mely egészen azt a czélt szolgálja. Jó lenne erre a térre nekünk is kiterjeszteni figyelmünket, mert az utóbbi években jelentékenyen megcsökkent a protestáns főiskolai tanulók száma, s a milyen szívós és tervszerű a jezsuitizmus a maga munkájában, félő, hogy elveszíthetjük még a szellemi téren is azt a tiszteletre méltó pozicziót, a melyet eddigelé elfoglaltunk. Felelős szerkesztő: Szó'ts Farkas. Főmunkatárs: Hamar István. Pályázati hirdetmény. A kecskeméti ev. ref. jogakadémián a jog- és államtudományi bevezetés, a magyar közjog, a tételes európai nemzetközi jog és a politika tanszéke megüresedvén, e tanszékre ezennel pályázat hirdettetik. A tanszék javadalmazása, a mennyiben rendes tanárral töltetik be, a dunamelléki ref. egyházkerület pénztárából fizetett 3200 kor. törzsíizetés, 600 korona lakbér s a 6-ik szolgálati évtől a 20-ik szolgálati évig terjedőleg a törzsfizetés 5%-át, a 21-ik szolgálati évtől a 30-ik szolgálati évig bezárólag a törzsfizetés 10%-át képező ötödéves korpótlék, valamint a szabályszerű tandíj- és vizsgadíjosztalék. A mennyiben rendkívül tanár választatik meg, ennek javadalmazása 2400 korona törzsfizetés és a szabályszerű tandíj- és vizsgadíjosztalék. A rendes tanár nyugdíj-jogosultságát és fizetési kötelezettségét az 1894: XXXVII. t.-cz. szabályozza. Rendes tanárokul csak oly protestáns vallású pályázók választhatók meg, a kik a tanszék valamelyik főtárgyából (közjog vagy politika) egyetemi magán tanári képesítettséggel bírnak. Rendkívüli tanárokul alkalmazhatók oly protestáns vallású pályázók, a kik államtudori vagy az 1883. évi szigorlati rendtartás alapján megszerzett jogtudori oklevéllel birnak. Ezek azonban kötelesek magukat két év alatt habilitáltatni. A megüresedett tanszéket a dunamelléki ref. egyházkerület f. évi októberi rendes közgyűlése választás útján tölti be. A megválasztott, tanár tanszékét 1903. február hó 1-én lesz köteles elfoglalni, s ez időtől kezdve lép a tanszéket megillető javadalmak élvezetébe. Pályázni kívánók eddigi tanulmányaikat, minősítésüket, esetleg hivatali alkalmaztatásukat, katonai szolgálatra kötelezettségüket, vagy az alóli mentességüket és rövid életrajzukat feltüntető pályázati kérvényüket, és pedig ha közszolgálatban állanak, közvetlen felettes hatóságuk útján, f. évi szeptember hó l-ig alólirotthoz, mint a jogakadémiai igazgató tanács elnökéhez nyújtsák be. Kecskemét, 1902. június hó 15-en. Dr. Szeless József s. k., 1—2 aug. 10. a jogakad. igazgató-tanács elnöke.