Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-06-29 / 26. szám

így sántikál a Homola úr statisztikája is, a legközelebbi számban. Előadja, hogy 1900-ban „két felekezeten kivüli vőlegény kötött házasságot, ág. h. ev. menyasszonynyal, megegyezés nélkül." Nincs rá semmi megjegyzése. Azt is mondja, hogy „a felekezetenkivüliektől sem a pro­testáns, sem a r. kath. egyház nem tudott egy esetben sem a maga részére (megegyezést) biztosítani." Erre sincs mondanivalója. Hanem, mikor arról szól, hogy „6 ev. ref. menyasszony kötött házasságot felekezeten­kivüli vőlegénynyel, a gyermekek vallására vonatkozó megegyezés nélkül", nem elégszik meg, mint a két előbbi esetben, a puszta tény felsorolásával, de bölcsel­kedésbe fog, ilyenképen: „jeléül annak, hogy az ev. ref. fél sokkal gyengébb volt, semhogy a felekezeten­kivüli házasfólt saját hitfelekezete javára tudta volna hódítani". Ugyan úgy-e? Hát az ág. h. ev. és a r. kath. illető felek nem voltak épen olyan gyengék, csak a kál­vinisták? Ha már a gyengeségről beszél H. úr, vessük csak össze a végeredményt. Az 1.288,942 ágost. hitv. evangélikusnak 1900 évi vesztesége 440; a majdnem kétannyi (2.441,142) ev. reformátusnak vesztesége pedig csak 47-tel több, vagyis 487. Ugyan elmélkedjék egy kissé H. úr, hogy melyik félnek az erősségét és melyik­nek a gyengeségét bizonyítja ez ? Végezetre azt is meg­sugjuk H. úrnak, hogy, ha keresztyén (vagy izraelita) és felekezetnélküli házas felek nem egyeznek is meg a gyermekek vallásos neveltetése tárgyában, születendő gyermekeik mégis valamelyik keresztyén (vagy izraelita) vallásban, illetőleg, a keresztyén (vagy izr.) fél vallá­sában neveltetnek. (1895: XLIII. t.-czik'k 26. ós 27. §.) — Antistatisztikus. * Bocskay István szobra Erdélyben. A vallás­szabadság nagy hősének emlékét az erdélyi részben is felelevenítették. A székelyek szobrot akarnak emelni dicső fejedelmük emlékére s e czélból július 5-én nagy­szabású hangversenyt rendeznek Nyárád-Szeredán, a szobor felállítási helyén. A nemes ügy élén Sándor János főispán, Ravasz János ev. ref. esperes és Deák Lajos tanfelügyelő állanak. * Intő példák. A Religió híradása szerint Pécsett egy kanonok nevelő-otthont alapít szegényebb sorsú leá­nyok számára; Szombathelyen pedig a r. kath. nők leány­otthont terveznek a munkásosztályhoz tartozó hajadonok gondozására. íme újra két intézet a pápás egyház szol­gálatában, a női lelkek gondozására és meghódítására. Intő példák lehetnének ezek reánk nézve, hogy mi is vegyük kezünkbe teljes erővel az ifjúság, különösen pedig a nők lelki gondozását. Fájdalom azonban, hogy e tekintetben rettenetes lassan haladunk! * A német pápisták térfoglaló törekvése. Nem­csak Magyarországon, hanem Németországban is állandó panasz tárgya a klerikális sajtóban az, hogy a felsőbb életpályákon a protestánsok és a zsidók leszorítják a római katholikusokat. A mi kedves néppártunk, tudjuk, jelszóként adta ki, hogy a községi, megyei és az orsz. képviselőválasztásokon csak római katholikusra kell és szabad szavazni. Hasonlót akarnak, csakhogy a felsőbb életpályákat illetőleg, a német klerikálisok is. Hermann elbersrothi plébános indítványára ugyanis mindenfelé megindították az akczíót az iránt, hogy minél több róm. kath. ifjút tereljenek a főiskolai képesítést igénylő világi pályákra; sőt Münchenben már meg is alakult az Albertus Magnus egyesület, a mely egészen azt a czélt szolgálja. Jó lenne erre a térre nekünk is kiterjeszteni figyelmün­ket, mert az utóbbi években jelentékenyen megcsökkent a protestáns főiskolai tanulók száma, s a milyen szívós és tervszerű a jezsuitizmus a maga munkájában, félő, hogy elveszíthetjük még a szellemi téren is azt a tisz­teletre méltó pozicziót, a melyet eddigelé elfoglaltunk. Felelős szerkesztő: Szó'ts Farkas. Főmunkatárs: Hamar István. Pályázati hirdetmény. A kecskeméti ev. ref. jogakadémián a jog- és állam­tudományi bevezetés, a magyar közjog, a tételes európai nemzetközi jog és a politika tanszéke megüresedvén, e tanszékre ezennel pályázat hirdettetik. A tanszék javadalmazása, a mennyiben rendes tanárral töltetik be, a dunamelléki ref. egyházkerület pénztárából fizetett 3200 kor. törzsíizetés, 600 korona lakbér s a 6-ik szolgálati évtől a 20-ik szolgálati évig terjedőleg a törzsfizetés 5%-át, a 21-ik szolgálati évtől a 30-ik szolgálati évig bezárólag a törzsfizetés 10%-át képező ötödéves korpótlék, valamint a szabályszerű tandíj- és vizsgadíjosztalék. A mennyiben rendkívül tanár választatik meg, ennek javadalmazása 2400 korona törzsfizetés és a sza­bályszerű tandíj- és vizsgadíjosztalék. A rendes tanár nyugdíj-jogosultságát és fizetési kötelezettségét az 1894: XXXVII. t.-cz. szabályozza. Rendes tanárokul csak oly protestáns vallású pá­lyázók választhatók meg, a kik a tanszék valamelyik főtárgyából (közjog vagy politika) egyetemi magán tanári képesítettséggel bírnak. Rendkívüli tanárokul alkalmazhatók oly protestáns vallású pályázók, a kik államtudori vagy az 1883. évi szigorlati rendtartás alapján megszerzett jogtudori okle­véllel birnak. Ezek azonban kötelesek magukat két év alatt habilitáltatni. A megüresedett tanszéket a dunamelléki ref. egy­házkerület f. évi októberi rendes közgyűlése választás útján tölti be. A megválasztott, tanár tanszékét 1903. február hó 1-én lesz köteles elfoglalni, s ez időtől kezdve lép a tanszéket megillető javadalmak élvezetébe. Pályázni kívánók eddigi tanulmányaikat, minősíté­süket, esetleg hivatali alkalmaztatásukat, katonai szol­gálatra kötelezettségüket, vagy az alóli mentességüket és rövid életrajzukat feltüntető pályázati kérvényüket, és pedig ha közszolgálatban állanak, közvetlen felettes hatóságuk útján, f. évi szeptember hó l-ig alólirotthoz, mint a jogakadémiai igazgató tanács elnökéhez nyújt­sák be. Kecskemét, 1902. június hó 15-en. Dr. Szeless József s. k., 1—2 aug. 10. a jogakad. igazgató-tanács elnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom