Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-06-22 / 25. szám

udvar) Gödöllőre reggel 7 óra 50 perez, Gödöllőről kocsin Szadára; a viteldíj oda és vissza 4 személynek 6 korona. A marosi ref. egyházmegye f. hó 16-án tartotta meg közgyűlését Marosvásárhelyt. A gyűlés az egyházmegyék új kikerekítésére és a püspöki vizitáczió alatt álló gyülekezeteknek az egyházmegyékbe beolvasztására vonatkozó javaslatot tárgyalta. Az egyházmegyék új kikerekítése javaslatát elfogadták, de a püspöki vizitáczió alatt álló egyházak jogait nem kívánják érinteni. Lelkészbeiktatások. A medgyesi ref. gyülekezet új lelkipásztora, Gsiky József f. hó 15-én foglalta el lelkészi hivatalát. — A hatvani új ev. ref. egyház e hó 15-ikén iktatta be elsőrendű lelkészét és Tokay Istvánt. A beiktatást Mády Lajos esperes végezte. Erdélyi József veresegyházi és Bárdy Pál héviz-györki lelkészek segédkezésével. A templomi ünnepély után dr. Adler Vilmos az izr. hitközség nevében, Farkas Dezső főjegyző a politikai község nevében, Bárdy Pál és a héviz-györki gondnok egyházuk nevében üdvözölték az új lelkészt. Az udvarhelymegyei ref. egyházi értekezlet etédi fiókköre a mult hónap 28-án tartotta meg évi rendes közgyűlését Siklódon. Az istentiszteleten Pál Balázs körispataki lelkész imádkozott, az egyházi beszédet pedig Büjthe Sándor szolokmai lelkész tartotta. Üsia Kálmán elnök megnyitó beszédében egyházi közéletünk helyzetével és orvoslandó bajaival foglalkozott, kitartó ós fokozott építő munkára buzdítva lelkésztársait. Ugyanezzel foglalkozott szép szabad előadásban Márton Árpád küsmödi lelkész is, különösen a kálvinista öntudat fejlesztését és a családi életnek a régi evangéliumi vallásos alapokra visszavitelét hangsúlyozva. Bozsonday István etédi kántor Arany: Koldus énekét szavalta el; végül pedig Orbán József siklódi lelkész ismertette egyháza történetét. Az értekezlet után a jelenvolt lelkészek, tanítók és az érdeklődő közönség a község főterén felállított millennáris emlékoszlophoz vonultak, hogy azt felavassák. A felavató beszédet Simó Lőrincz ref. kántor mondotta, a ref. egyházi dalkar pedig hazafias énekeket énekelt. A baranya-sellyei ref. egyházi értekezlet f. hó ll-én tartotta meg évi rendes közgyűlését. Ének és Bosznay Sándor alelnök imádsága után Morvay Ferencz olvasta fel nagy alapossággal készült elnöki megnyitóját, a melyben egyházi életünk fontos kérdéseivel foglalkozott, különösen hangoztatván, hogy a zsinati képviselők megválasztásában ne arra legyenek tekintettel a gyülekezetek, kinek milyen nagy a neve, hanem arra, hogy olyanok kerüljenek be a legfőbb törvénykező testületbe, a kik, mindenféle egyéb tekintetek félretételével, egyedül az egyház javát és boldogulását óhajtják munkálni. Beszéde végén bejelentette az elnökségről való visszavonhatatlan lemondását, a melyet az értekezlet, indokainál fogva, sajnálattal kénytelen volt tudomásul venni. Morvay Ferencz érdemeit jegyzőkönyvében örökítvén meg, azonnal meg is választotta az értekezlet az új elnököt, Bosznay Sándor sellyei lelkész személyében; ennek helyébe pedig az alelnöki székbe Barsi Miklós vejtii lelkészt emelte. A tárgysorozat rendjén Barsi Miklós az orsz. belmissziói egyesület alapszabályait ismertette, s végül az értekezlet által is elfogadott határozati javaslatot terjesztett be, a mely szerint az értekezlet a belmiszsziói munkásságot üdvösnek ismeri el; annak megindítását, fejlesztését, viszonyainkhoz alkalmazva kötelességének ismeri, s óhajtja, hogy egy magyar evangéliumi belmiszsziói egyesület létesüljön, úgy azonban, hogy annak tagjai csupán reformátusok legyenek és az egyesület ne megszabott tagdijakból, hanem önkéntes adományokból tartsa fenn magát. Fejes Lajos kántortanító, többek segédletével, a próba énekeskönyv új dallamait mutatta be; majd pedig Bosznay Sándor új elnök értekezett az 1848 : XX. t.-cz. végrehajtásának módozatairól. Ugyancsak Bosznay Sándor indítványt terjesztett elő az iránt, hogy mivel újabb időben igen elharapódzott az a szokás, hogy a papválasztó gyülekezetek titkon leakarnak alkudni a lelkészi fizetésből, s fájdalom, akadnak olyan jelöltek is, a kik ebbe belemennek: terjeszszen az értekezlet oly indítványt az egyházmegye elé, hogy alapos gyanú esetén az egyházmegyei elnökség indítson szigorú vizsgálatot, s ha ez erdményre nem vezetne, vegyen esküt a gyanúba vett paptól, hogy népével előleges alkut nem kötött. Az értekezlet az indítványt ebben a formájában nem fogadta ugyan el, de kívánatosnak jelentette ki az új zsinati törvényekbe oly §-ok beiktatását, a melyben kimondatnék, hogy simonia esetén nemcsak a választók emelhessenek panaszt, hanem bárki is; hogy a panasz 10 éven belől beadható legyen; és végül, hogy a bebizonyított simonia feltétlen hivatalvesztéssel, illetve a lelkészi jellegtől megfosztással büntettessék. Örömmel vette tudomásul az értekezlet, hogy az általa kiadott Morvay-féle Református Kis Káté oly elterjedést nyert, hogy a befektetett tőkét már visszafizette. A miért el is határozták, hogy indokolt kérelem esetén ezentúl ingyen példányokat is adnak belőle. Végül köszönetet és bizalmat szavaztak a Magyar Szónak. A tartalmas értekezletet közebéd fejezte be. A veszprémi evang. egyházmegye f. hó 10-én tartotta meg lelkészi értekezletét, ll-én pedig közgyűlését Veszprémben. Az értekezleten, Szalay Ferencz esperes lelkes elnöki megnyitó beszéde után Mohácsy Lajost az új gergelvi lelkészt választották meg jegyzőjévé; majd pedig mikor a reformáczió emlékünnepélyének mikor leendő megtartása kérdését vették tárgyalás alá. Kiss Lajos előadó az ünnepélynek október 31-én megtartása mellett foglaltállást; többek hozzászólása után azonban, Mohácsy Lajos közvetítő indítványára azt mondta ki az értekezletet, hogy a gyülekezeti ünneplés maradjon meg továbbra is a legközelebbi vasárnapon, okt. 31-én pedig a templomban gyermek-istentisztelet tartassók, oltár előtti pródikáczióval. Ha ily módon majd belenevelődik a közönség a reformáczió emlékünnepélyének az évfordulón való megtartásába, akkor lehet aztán a gyülekezeti ünneplést is okt. 31-re áttenni. Az 1848: XX. t.-cz. végrehajtását továbbra is szorgalmazandónak jelentették ki. Az egyházi ének és zene fejlesztése szem-