Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-06-15 / 24. szám

tévely kiirtása és Luther könyveinek megégetése ügyében kiadott rendelete, s ennek következtében az október hóban megtartott vizsgálat, Kristóf ferenczrendű szerzetes egyházi beszédei, a lutheránus könyvek és bojt ügyében (158—171. 11.) Vájjon a lélektani összefüggés, mely ezen vizsgálat s Lajosnak november 16-diki azon rendelete közt van, melyben javadalmaik elvesztésének terhe alatt megparancsolta a soproni papoknak, hogy ágyasaikat elbocsássák (181. 1.), nem azt mondja-e, hogy ott jó talaja volt a reformácziónak. Hiszen II. Lajosnak 1525. január 12-diki rendeletéből kitűnik, hogy maga a soproni plébános vádolta az ottani ferenczrendű hitszónokot lntheranizmussal (187. 1.), s ezen királyi rendelet egyszersmind megadja a választ a városi tanácsnak a feljelentő felől való kérdezősködésre (172. 1.) Az 1525. évből már még több gátló rendeletről és értesítésről olvashatunk a kötetben. Január 16-án megparancsolta Lajos király a sárosvármegyei nemességnek, hogy azokat, a kik Luther tévelyét vallják, azt nyilvánosan terjesztik, s ekként a népet Krisztus igaz vallásától eltántorítják, azonnal nyomozzák ki, fogják el, és vizsgálat s büntetés végett küldjék Egerbe a püspöki helyetteshez (188. 1.). Január 28-án a soproni tanácsnak hagyja meg, hogy azon Pál nevű kereskedőt, a kit a pénteki böjt megszegése miatt megbüntettek, tovább ne sanyargassák (189. 1.). Február 3-án már Bártfa város tanácsához küld szigorú parancsot a király. Nagy visszatetszéssel értesült, úgymond, hogy bizonyos bártfai születésű krakkói „magister", s mások is többen, a lutheránus tévelygést Bártfán, királyi tilalma ellenére nyíltan vallják, s a városi hatóság ez ellen semmit sem tett. Meghagyja azért nekik, fej- és jószágvesztés büntetése alatt, hogy az illetőket azonnal nyomozzák ki, s azokat, ha világiak, a kínzásnak minden nemével büntessék,,ha pedig egyháziak, küldjék az egri püspöki helyettes elé (189. 1). Burgio Antal pápai nunczius febr. 8-ról azt írja Sadoletus Jakabnak, hogy Mária királyné az ő németjeivel kijelentette, hogyha a pápa a császár ellen van, ők lutheránusokká lesznek. De ezzel nem kell törődni. Baj, hogy most mind a három Brandenburgi Budán van;

kik a császári követtel együtt mind lutheránusok (192. 1.). Később ugyanannak azt írta, hogy az esztergomi érsek arról értesíti, miszerint Mária királyné egyetért Lutherrel (264. 1.). Hogy tényleg voltak terjesztői és követői a lutherizmusnak, igazolja Szalkay László esztergomi érseknek 1525. május 21-rŐl a beszterczebányai plébánoshoz írt levele, melyben felhívja, hogy az ennek terjesztésével vádolt és fogva levő Cordatus Konrád és Creslyngh János ügyében a szükséges iratokkal együtt hozzá siessen, mivel „inter alios autem secte Lutherane professores significaveras nobis quosdam Conradum presbytetum et Johannem Cryslyngh plebanum sancti Georgii Budensis istic esse, qui concionibus suis pravis et hereticis populum Dei a vera Dei religione averterent. Hij nunc ex dispositione divina hic Bude casu deprehensi, sunt sub custodia" (203. 1.) Vizsgálati fogságuk azonban úgylátszik sokáig tartott, mert a beszterczebányaiak deczember 29-én kelt kérvényükben ezért esedeznek Szalkay prímásnál, hogy az elfogott két körmöczi papot, Cordatus Konrádot ós Cryslyng Jánost bocsássa szabadon. (228. 1.) Ha a szerkesztők mindezt semmibe sem akarják venni, akkor mondják meg, hogy kik ellen iktatta törvénybe az 1525. május havában tartott rákosi országgyűlés: „Lutherani comburantur" (204. L), melyet a hatvani országgyűlés a szerkesztők által nem közölt ezen toldással bővített: v

Et hona eorum fisco regis, dominisque terrestribus, ubi reperti fuerint, applicentur", melynek alkalmazásba vételét később sürgették. Hogy az alkotott szigorú törvények és az említett rendeletek, melyek az eretnekek büntetését a városi tanácsoknak kötelességévé tették, nem tudták megakadályozni a reformáczió terjedését, igazolható azon tényekkel, a melyekkel a terjesztőket fenyítették és büntették. Ott van 1525. június 18-ról Campeggio kardinalisnak Székesfehérvárról kelt jelentése, melyben felemlíti, hogy két lutherizáló papot elfogtak, kiket Szalkay László érsek Esztergomba vitetett, hol érdemük szerint fog elbánni velük (207. 1.) Burgio Antal nunczius aug. 9-ről jelenti, hogy a budai birok egy lutheránust halálra Ítéltek (210. 1.), a kiről aug. 30-diki jelentésében még azt írja, hogy a halálra itélt lutheránus kínpadra vonatván, sok budai német polgárt és kereskedőt nevezett meg, kik szintén lutheránusok; a többi között Szerencsés Imrét és a királyné egy kamara grófját is (212—213. 11.). Nov. 7-én a lengyel királyt is értesíti, mennyire terjed a lutheranizmus Budán (221. 1.) A szebeni káptalan Medgyesi János papot, Ijuther tanainak terjesztéséért s egyéb vétségeiért ezen évi okt. 17-re maga elé idézte (215. 1.); a megtartott tanúkihallgatás (219. 1.) a vádat igazolván, börtönbe vetették, s csak Pemfflinger Márk gróf, Rápolt János polgármester és más előkelő polgárok kórelmére mentették fel (223. 1.) Maga a pápai nunczius, Burgio, auguszt. 9-diki jelentésében a vallásos buzgóság nagy hanyatlását látja abban, hogy míg huszonöt évvel ezelőtt százhúsz ezer forint folyt be a jubileumi pénztár ládákba, most mikor azokat a király parancsára felnyitották, nagyon csekély összeget találtak bennük: a budaiban háromszáz, az esztergomiban száz és egynéhány forintot, s a becsukott ládákban üveg és rézdarabok, hamis pénzek és gúnyiratok is voltak (209. 1.). Thury Etele. BELFÖLD. Az 1900. évi reverzálisok statisztikája. A vegyes házasságoknál figyelmet érdemelnek a felek között, születendő gyermekeik vallására nézve kötött megegyezések. Az ily megegyezések száma az 1900. évben Magyarországon 3,545 volt, mely szám az előző évi megegyezéseket 230-czal multa felül s az összes vegyes házasságok 2r33%-ának felel meg. Ha azonban a fönti számból levonjuk a római és gör. katholikusok között kötött 2,368 vegyes házasságot, mint a mely