Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-06-08 / 23. szám

beszédet mond: Samu János tanár, tornaverseny intéző : Halász Zsigmond tanár, az ifjúsági énekkar vezetője: Krausz Gusztáv tanár. Vallástanárok értekezlete. Az evangélikus vallástanárok f. évi július hó 3-án értekezletet tartanak Budapesten az evangélikus főgimnázium dísztermében. Az értekezletre Hetvényi Lajos titkár nemcsak a szoros értelemben vett vallástanárokat hívja meg, hanem mindazon tanférfiakat és lelkészeket is, a kik az elemi, polgári s középiskolákban és tanítóképző-intézetekben vallásoktatással foglalkoznak és az új vallástanítási terv ügye iránt érdeklődnek. Az értekezletre megjelenők a ref. theologia lakószobáiban ingyen szállást nyernek. Az értekezlet fő feladata az lesz, hogy a vallástanítás tervére vonatkozólag az evang. egyház köztudatát úgy általánosságban, mint részleteiben kifejezésre juttassa. Ezenkívül szakszerű kérdések is kitüzethetnek tárgyalásra, ha azok a titkárral előzetesen közöltetnek. A megjelenést, valamint az esetleg tartani kívánt felolvasásokat illető jelentkezések Hetvényi Lajos evang. főgimnáziumi tanárhoz, mint az értekezlet titkárához küldendők be. Kormányképviselő változás. A szászvárosi ref. főgimnázium érettségi vizsgálatára, a lemondott dr. Ballagi Aladár helyébe a kultuszminiszter Hamar István budapesti theol. tanárt küldötte ki kormányképviselőnek. Értesítés. A pápai ev. ref. nönevelő intézet igazgatósága lapunk útján is értesíti az érdekelt szülőket ós gyámokat, hogy az intézetbe felvétel végett június hó 25 ig kell az igazgatóságnál jelentkezni. Az intézetben, az internátussal kapcsolatban, a jövő iskolai évtől kezdve négyosztályú polgári leányiskola és elemi tanítónöképezde lesz szervezve, mely utóbbinak a folyó év őszén az első évfolyama nyilik meg. Az internátusba felvételért az igazgatóságnál kell jelentkezni, a mennyiben a felvétetni akarók polgári iskolai növendékek s kedvezményre igényt nem tartanak; a kik pedig a tanítónőképezdébe vagy pedig kedvezményes ellátási díj mellett az internátusba óhajtanak felvétetni, ez iránti kérelmükkel a főiskolai igazgatótanácshoz forduljanak. A kérvényekhez keresztlevél és iskolai bizonyítvány, s kedvezménykérés esetében szegénységi bizonyítvány melléklendő, s azok Pápára, az intézet igazgatóságához küldendők, a mely készséggel nyújt a hozzá fordulóknak részletes tájékozást minden, az intézetet és az abba felvételt illető dologra vonatkozólag. A szaktanítás csődje. A főváros két év előtt az elemi iskolai szaktanítással próbált szerencsét. A szaktanítás behozásával akarta redukálni az iskolaügyi kiadásokat. Több iskolában meg is próbálkoztak az új renddel, de nem igen sikerült. A hivatalos tanítótestület pedagógiai szempontból tárgyalta a dolgot, s megszavaztatta a főváros valamennyi tanítóját. — A testület ezerháromszáz tagja közül csak kettő szavazott a szaktanítás mellett, a többi ellene. A tanítótestület erre elhatározta, hogy memorandumban kéri meg a fővárost, hogy a szaktanítást mellőzze. Az iskolaszékek új utasítása. A kultuszminiszter a községi iskolaszékek számára új utasítást adott ki s az 1876. évit ezzel hatályon kívül helyezte. Az új utasítás a régitől abban különbözik, hogy az iskolaszék tagjai a tanulmányi ügyekben nem lesznek szakértők; a tanító számára legkisebb fizetés gyanánt a 800 koronát és lakást, vagy 150 korona lakáspénzt és a 100 korona ötödéves pótlékot biztosítja. Segédtanítót csak magyarul nem tudó öreg tanító mellé alkalmazhatnak. Nem lehet községi tanító, a kinek olyan oklevele van, melyet 1882. után olyan képzőből nyert, a hol a tanítás nyelve nem magyar és az oklevélről a kir. tanfelügyelő aláírása hiányzik. Ha a község a magyarul nem tudó tanító mellé nem alkalmaz segédtanítót, zt község terhére a tanfelügyelő nevezi ki, s ez esetben a község pénztárából 400 korona fizetést kap. Iskolaszéki tag nem lehet, a. ki magyarul nem tud; de ha a községben nem beszélnek magyarul, ott ezt a szakaszt felfüggesztik. A tanító, mikor a hivatalát elfoglalja, esküt tenni köteles. GYÁSZROVAT. Karsay Sándor. 1814—1902. Kar.-;ay Sándor győri ág. h. evang. lelkész, a dunántúli egyházkerület kiérdemült püspöke, folyó hó 4-én, életének 89-dik évében, rövid betegeskedés után Győrött csöndesen elhunyt. Az Úrnak kiváló derék szolgája volt. Hitbuzgóságban példás, tudományban kimagasló, igehirdetésben ékesenszóló, egyházkormányzásban tapintatos, modorban nyájas és szeretetre méltó. Harmincz évre terjedt püspöki működése különösen a népoktatás fejlesztésében, a lelkészi özvegyek és árvák sorsának javításában s az egyetemes gyámintézet felvirágoztatásában mutatott fel maradandó eredményeket. Az 1891. évi budapesti zsinatnak és az egyetemes gyűléseknek lelkészi elnöke volt. Életrajzi adatai a következők: Született 1814-ben márczius 15-én Győrött. Iskoláit 1834-ben Sopronban, külföldi tanulmányait 1835-ben Bécsben végezte. Két évig gróf Zay Károly gyermekei mellett nevelősködött. 1838-ban Mencshely, 1839-ben Teés gyülekezeteiben lelkipásztorkodott. 1858-ban a győri egyházmegye esperessé;

1862-ben a dunántúli egyházkerület főjegyzővé, 1866-ban pedig püspökké választotta, s ez állást 1895 júliusáig viselte. 1867 óta haláláig győri lelkész volt. Irodalmilag is működött; egyházi beszédeket adott ki, agendát, szerkesztett (ezt Czékus Istvánnal), megírta Beliczay Jónás életrajzát és számos vallásos költeményt fordított. A reábízottakban hűséges, a munkában lelkiismeretes, a hitben és kegyességben szilárd volt mind halálig. Áldás emlékére, béke hamvaira! Szabó Károly nagykereki ref. lelkész, a bihari egyházmegye esperese, egyházlátogató körútja alatt, Fugyiban, szívszélhűdés következtében hirtelen elhunyt. „Halnak, halnak, egyre halnak, szine, java a magyarnak !" Áldott legyen „emlékezete!