Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-06-01 / 22. szám

hát a népek és nemzetek lelkiismereti és politikai szabadsága a pápás uralom műve a földön. Egy XIY. Lajos udvarának ledérsége, s a franczia és egyéb forradalmak annak a protestantizmusnak a gyümölcsei, a mely az erkölcsi rend megzavarásának nyitott utat és ajtót. Mi több: a mit mi Angliában, az éjszak-amerikai államokban és Németországban lelkiismereti szabadságnak és népjognak vallunk, azt mind a pápaságnak s az ő vértanúinak köszönhetjük. Végül még az encyklika Istennek örök kegyelem határozatát látja abban, hogy a hitetlenek ebben a világban nem akarják elismerni Krisztusnak az egyház csudás műveiben nyilvánuló glóriáját, s hogy „a sötétség fiai" még tovább sem szűnnek meg vádolni ez egyházat! — íme igy ír Róma magáról! Csakhogy a történetet, mint világítéletet nem lehet ám ámító kathedra-szózatokkal elhallgattatni! A német erkölcsnemesítő egyesület ugyancsak serényen folytatja áldásos munkásságát. Segítségére van főleg a német fővárosban a belmissziói egyesület. Lelkészek és világiak, nők ós férfiak vetekednek egymással az erkölcsnemesítő eszmék fölvetésében és lehető megvalósításában. Főleg az ú. n. „Frauenbund" az, mely igen nagy súlyt fektet az erkölcsnemesítő eszméknek az egyetemi és akad. ifjúság s a népélet körében való terjedésére. Az erkölcsnemesítés szent ügyének Németországban külön könyvkiadóvállalata s már is igen elismerésre és olvasásra méltó irodalma van. Ez évi országos kongresszusát Lipcsében tartotta. Ujabb irataiból megemlítjük a következőket : „A német férfi és az erkölcsiség"^ Sohm lipcsei tanártól ós ismert nevű egyházjogásztól, s „Mire tanítanak a jelenkori bűnügyi pörök" Stöeker udvari lelkésztől. Az erkölcsnemesítés ügyét az egyház kezdettől fogva melegen karolta fel. Csak mi nálunk nem tudott meghonosodni és meggyökeresedni. Hiányzott annak evangéliumi sava és íze Irányi D. tiszteletreméltó buzgólkodásában. Schleiermachernek, az újabb theológia reformátorának emléket emelnek Berlinben, a háromság temploma előtti téren, a mire a felhívást Németország legkiválóbb főpapjai és tudós theologusai, bölcselői és történetírói írták alá. A tragikus esetéről ismert greifswaldi Baumgarten már 1862-ben sürgette az emléknek Goethe és Schiller melletti felállítását, a mi azonban akkor nem volt megvalósítható. Mi annak idején e hazában is méltóképen megemlékeztünk e nagy férfiú születésének évszázados fordulójáról több vezérczikkben s főleg Stromp László tartalmas monográfiájában. E hó elsején alakult meg Berlinben egy bizottság az eszmék megvalósítására, hogy emléket emeljen Schleiermachernek azon a helyen, a hol egy negyedszázadon át, igen válságos időkben oly nagy áldással működött. A bizottság elnöke, Lahnsen lelkész igen helyesen utalt Schleiermacher univerzális jelentőségére, a mely szerint „minden theol. pártárnyalat hivatkozhatik reá s egyetlenegy párthoz sem tartozott." Példa rá Kahnis Lipcsében, az egyházias gondolkozású luth., és Schweizer Zürichben, a nagyhírű liberális theologus. Schleiermacher, az unió lelkes híve, mégis protestált minden állami hitkényszer ellen, s mindvégig erélyes ellentállást fejtett ki a porosz ágendának állami törvényes elrendelésével szemben. Továbbá az a férfi, a ki a „megváltásról" szóló hatalmas beszédeivel megnyerte a theológia s az egyház elhagyott szent csarnokainak a vallást megvető művelteket és nagy tömegeket, minden mély vallásossága mellett theológiájának főczéljául a hit és a tudomány összeegyeztetését látta, s hatalmas egyénisége egész erejével küzdött az ellen, mintha a hitnek együtt kellene járnia a barbársággal, s a hitetlenségnek a tudománynyal. Majd Seeberg tanár pár markáns vonással rajzolta meg Schleiermacher személyiségét és annak különböző fejlődési fokozatait, mi mellett főleg az ő „beszédeit", a „monológokats az ő klasszikus „hittanát" ismertette behatóbban. — Végül Dryander generalsup. lelkes felhívást intézett a bizottsághoz az emlékalap létesítése tekintetében. Az emlék felállítására legalább is 15 ezer márkára volna szükség. Illenék, ha ahhoz az alaphoz valamivel mi magyar protestánsok is hozzájárulnánk. Részünkről is megérdemli e kegyeletet! Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. ** Van Oosterzee — dr. Antal Géza: A heidelbergi káté 52 egyházi beszédben cz. munka már sajtó alatt van s az ősz folyamán jelenik meg. A munka kiadási jogát László Albert és Társa könyvkereskedése czég Debreczenben szerezte meg, s a jelentkezések ezentúl ő hozzá intézendők. A két kötetes 45—50 ívnyi munkának előfizetési ára 8 korona, bolti ára 10 korona lesz. Az előzetes megrendelések egészen a munka megjelenéséig 8 koronával fogadtatnak el. ** Értesítés és kérelem. „Isten Országa" czímű I—III. kötetben három angol és egy holland forrásból 1888-ban és 1895-ben lehetőleg átdolgozott iJ megjelenés idején az egyházi szak- és más lapok ou. latai, valamint egyeseknek is nagyobb részint közzétett nyilatkozataik szerint kedvezően fogadott műveimnek még meglevő példányait László Albert debreczeni könyvkereskedő és könyvkiadó úr tőlem készpénzen átvévén: tudatom a mű iránt tisztelt érdeklődőkkel és a nagyközönséggel, hogy az I—HI. kötet a maga egészében, eredeti áron, csakis nevezett könyvkiadó úrnál kapható. Ellenben, kiknek a Il-ik és még inkább a Ill-ik kötetből kiegészítő példányra volna szükségük: még a csekély készlet tart, előfizetési áron és bérmentve (II. köt, 1 frt 20 kr., III. köt. 1 frt) alólirottnál is kapható. — Egyúttal pedig azon számos tudakozódókat, kik már régebb idő óta részint nyilvánosan, részint magán úton többféleképen ösztönöztek egy újabb füzetnek kiadására : tisztelettel értesítem, hogy, ha Isten éltet, a jövő évben valószínűleg testet ölt részemről ama biztatások szerinti