Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-06-01 / 22. szám

Az istentisztelet végeztével a templomban tartott disziilést gróf Kuun Géza, az értekezlet világi elnöke nyitotta meg, mélyen járó, eszmékben és igazságokban gazdag beszéddel, a melyért dr. Bartók György püspök mondott köszönetet. Ezután Nagy Károly értekezleti titkár tartotta meg köztetszésben részesült emlékbeszédét néhai Molnár Albert és Sylvester Domokos felett. Majd pedig a temetőbe zarándokoltak ki az értekezlet tagjai, hogy letegyék a hála és elismerés koszorúját néhai Kovács Ödön sírjára s leleplezzék a nyugvó porai fölé állított díszes emlékkövet. A kegyeletes ünnepélyt a kollégiumi tanítóképezde ifjúságának gyászéneke nyitotta meg; annak elhangzása után pedig Sándor János esperes tartott szép emlékbeszédet, élénk színekkel ecsetelvén az elhunytnak nemcsak nagy tudományát, szeretetteljes jellemét, hanem azt a mindhalálig tartott nagy szeretet is, mely lelkét a Bethlen-főiskolához és annak theol. akadémiájához fűzte. Küzdőtársai egymásután dőltek ki mellőle. 0 egymaga maradt utoljára; de mindvégig fenlobogtatta a zászlót, a mely végre mint szemfedő borult reá! A Bethlen-főiskola theol. akadémiája vele együtt mult ki. A hős védő a védett erősség romjai alá temetkezett, mint hajdan a hős Szondy és Zrínyi! A nagyhatást keltett és mindeneket meghatott beszéd után lehullt a síremlék leple, ós ott állott a kegyeletes emlékezők előtt a kartársi és tanítványi kegyelet által emelt díszes gránit oszlop, hirdetve a nagy férfiú nemes élete történetét e feliratban : „Itt nyugszik Székelykereszturi dr. Kovács Ödön, 1844 -1895. Élt, hogy megismerje és megismertesse az Istent és a kit elbocsátott, az Úr Jézus Krisztust. El most az örökkévalóságban, a hol színről színre látja az Atyát!" A síremlék leleplezés után Zevk Dániel főispán lakásán Sándor János üdvözölte gróf Künn Gézát; majd pedig közebédre gyűltek össze, a melyen képviselve volt a megye, a város, a katonaság és a gör. kath. egyház is. Az első felköszöntőt dr. Bartók György mondta a királyra. A meg nem jelenhetett báró Bánífy Dezső főgondnokot táviratilag üdvözölték Délután az igazgató-választmány tartotta meg ülését; este pedig sikerült estély rekesztette be a gyűlés első napját. A második napi ülés első pontját Nagy Károly titkár nagy gonddal összeállított titkári jelentése képezte. Beszámolt az igazgató-választmány végzett dolgairól; azután pedig részletesen ismertette az egyes egyházmegyékben ós gyülekezetekben megindult egyháztársadalmi munkát. Sok helyen megindult már a munka nőegyletek, ifjúsági egyletek, gyermek-istentiszteletek, parókhiális könyvtárak szervezésével, népies vallásos iratok terjesztésével és az egyházmegyei értekezletek megalkotásával. Azonban ez a jelentés is csak azt mutatja, hogy az általános munkába állás Erdélyben is nehezen megy. Nehezen megy különösen a gyülekezetekben; pedig ott kellene a munka bázisának lennie. A míg arra el nem jutunk, hogy minden gyülekezet lelkésze és presbitériuma nem veti kezét az eke szarvára, addig bizony igazi sikereket nem tudunk felmutatni. A lassú indulás azonban épen nem kedvetlenít el bennünket; mert másfelől látjuk, hogy a léleknek ereje megkezdte már közöttünk ébresztgető, erősítő és lelkesítő munkáját. Azért csak előre lankadatlanul a belső egyházépítés szent zászlajának lobogtatásával! Majd csak összegyűl körülötte, ha nem is egyszerre, az igaz harczosok serege s visszavívjuk a hitetlenség, vakhit, bűn és közönyösség által elfoglalt lelkeket a Krisztusnak! A titkári jelentésből kiemeljük még, hogy a kerületi egyházi értekezletnek van 293 világi, 277 lelkészi, 295 másféle, összesen 865 tagja. Hejh! ha mindezek igazán munkálkodó tagok volnának, mily hatalmas serege lehetnének a Krisztus szent harczának! Csia Kálmán azon indítványát, hogy vezessen minden lelkész hivatalos naplót a lelkipásztorkodás körül szerzett tapasztalatairól, a bizottsághoz tevén át véleményezés végett, Zsigmond Ferencz pénztárnok jelentését hallgatta meg a gyűlés. E szerint az értekezletnek a mult évben 601 kor. 65 fillér bevétele, 405 korona 32 fillér kiadása volt. s az összes vagyona 1920 kor. 03 fillér. Fogarassy Bélának egy külön irodalmi és sajtóügyi egylet szervezésére vonatkozó indítványát a gyűlés a bizottsághoz utasította; végül pedig, a délelőtti gyűlés utolsó pontjaképen Jánosi Béla olvasta fel „Egyház és haza a ker. vallásban" czímű értekezését. A gyűlés a felolvasásért köszönetet szavazott, de kimondta, hogy jövőre a felolvasások 15—20 percznél tovább ne tartsanak és gyakorlati vonatkozásúak legyenek. A délutáni ülésen a határozati javaslatokat referálták és az indítványokat tárgyalták. Tóthfalusi József Vajda Ferencz határozati javaslatait referálta, a melyeket a következő főbb pontok alatt foglalt össze: 1. az egyháztársadalmi munka megkezdése kötelezőleg mondassék ki; 2. a vallástanítás reformáltassék; 3. a prot. tanítók az egyházi liturgiából is képesíttessenek; 4. protestáns felsőbb leányiskolák állíttassanak fel; 5. az 1848: XX t.-cz. hajtassék végre, oly értelemben, hogy a lelkészek fizetése, bizonyos szolgálati idő s a végzett munka nagysága szerint rendeztessék; 6. a szekták túlkapásai állami törvények által korlátoztassanak. Bod Károly, Deák Lajos. Nagy Károly, dr. Bartók György és Vajda Ferencz hozzászólásai után a gyűlés a javaslatokat, némi módosítások mellett magáévá tette. Zajzon János nagyenyedi vallástanár Balázs József javaslatait referálta a vallástanítás reformját illetőleg. A javaslat szerint legelső sorban a vallástanítás anyaga rendezendő, s a főczélnak az kell lennie, hogy holt történeti vagy dogmatikai anyag helyett a keresztyénség szellemét és életerőit oltsuk a növendékek lelkébe. A reformtervezetet a gyűlés magáévá tette, s annak részletes kidolgozására az előadót felkérte. Bodor Géza esperes „Az egyházi értekezlet szervezése az egyházközségben" czímű dolgozatát olvasta fel, a melyben minden lelkészt utasíttatni kivánt az egyháztársadalmi munka gyülekezeti szervezésére, legelső sorban pedig a szegények és árvák ügyének felkarolására és az ifjúság valláserkölcsi nevelésére. Nagy Károly hozzászólása után a gyűlés a lelkészek köteleztetését mellőzte ugyan, de óhajtandónak jelentette ki a munkának, a helyi viszonyoknak megfelelő és a lelkészek belátása szerinti megkezdését. Egerházy Lajos tordai lelkész a papi temetkezési egylet felállításáról értekezett. Miután azonban az értekezlet, a mint dr. Bartók György kifejtette, nem vállalhat kezességet egy ilyen, pusztán pénzügyi jellegű egylet mellett, — az indítványt le is vette a napirendről. Az indítványok során Demes Péter egy protestáns napi sajtó felállítását sürgette s az eszme támogatására hívta fel az értekezletet. Ez azonban nem ment bele a tárgyalásba, hanem egyszerűen csak tudomásul vette az indítványt. Kovács László, a marosi egyházmegye indítványa alapján azt óhajtotta, hogy foglaljon állást az értekezlet a vasárnap megszentelése ügye mellett és illetékes úton sürgesse a korcsmáknak vasárnap és ünnepnapokon reggel 9 órától délután 5 óráig zárva tartasat és a 15 éven aluli gyermekeknek a korcsmákból