Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-23 / 12. szám

iskolákban tanítását : semmi ellenvetése sem volna az ellen, ha a főváros tanácsa törölné a tantervből a német nyelv tanítását. Hát az bizonyos, hogy a dolog nem a miniszteren, hanem a városi tanácson fordul meg. En­nek kellene megemberelnie magát; de hát ahhoz úgy­látszik, se elég bátorsága, se nagy kedve nincsen. Majláth püspök munkája az iskolákban. Erdély „püspöke", a ki nyíltan hirdeti, hogy Erdélyt vissza fogja téríteni az egyedül üdvözítő (?) pápás anyaszentegyházba, nagy buzgalommal folytatja rekatholizáló működését. Jezsuitával, városról városra menve, lelki gyakorlatokat tartat, s e lelkigyakorlatokba bele vonja a középiskolák ifjúságát is. A jezsuitákkal való eme misszionáriuskodás ellen, úgy látszik, hiába emelgetjük fel tiltakozó szavunkat, csak nem akarják meghallani azok, a kiknek a törvények és a nemzeti és vallási békesség őreinek kellene lenniök. De ismételve is tiltakoznunk kell ellene, annyival inkább, mert most már nemcsak a felnőttekre, hanem a serdülő ifjú­ságra is kiterjesztette vészes hálóját, és pedig nemcsak a felekezeti béke, hanem az iskolai tanulmányi rend megsér­tésével is. A mint az Erdélyi Prot. Lap írja, a nagy­szebeni lelki gyakorlatok alkalmával kieszközölte Majláth püspök, hogy az állami, főgimnázium r. kath. növendékei, a lelki gyakorlatokban részt vehetés végett 8 napig felmentettek az iskolába járás alól. Azt kell tehát kér­deznünk a kultuszminisztertől: tud-e erről a vissza­élésről és hajlandó-e annak egyszersmindenkorra véget vetni ? Az erdélyi ref. egyházkerület igazgató-tanácsa legutóbbi ülésében tárgyalta a vallástanitási tanterv módo­sítása és az iskolai imádkozás bevezetésére vonatkozó kollégiumi véleményeket, és az intézetenkénti külön­böző gyakorlat némi egyeztetését szükségesnek ítélvén, dr. Bartók György püspök elnöklete alatt bizottságot kül­dött ki Kenesse,y Béla főjegyző és dr. Sárkány Lajos tanügyi előadó személyében a beérkezett javaslatok meg­vizsgálása ós legalább is a főbb elvekben kívánatos egyöntetű eljárás módozatainak javaslatba hozása végett. A békési ref. főgimnáziumon egy különös ala­pítvány tétele van készülőben, a hogy ezt a Debr. Prot. Lapban olvassuk. A mint ugyanis a nevezett lap írja, a gimnáziumi vallástanár kezdeményezésére gyűjtés folyik a végre, hogy a békési ref. főgimnázium részére egy olyan stipendium-alapítvány tétessék, a melynek kamatai egy olyan VIII. osztályos tanuló jutalmazására fordíttassék, a ki a hazai protestáns egyháztörténelem­ből a legjobb eredményt érte el és e mellett magát derék, vallásos ifjúnak tünteti fel. Az alapítványhoz eddigelé össze is gyűlt mintegy 300 korona. Különös­nek neveztük ezt az alapítvány-tevő tervet, s azt hisz- ' sziik, hogy méltán is. Mert vájjon nem nagyon különös dolog-e az, hogy egy protestáns főgimnáziumon, a mely­nek lényegéből és rendeltetéséből kifolyólag a tudomány érdeke mellett legelső sorban egyházunk veteményes kertjeként kellene szolgálni, külön stipendium-alapít­ványt kell tenni, hogy a protestáns iskolai képzés, illetve annak örvendetes eredménye jutalmaztassék ? Távol van tőlünk, hogy a békési ref. főgimnázium vallástanárát szándékáért megrójuk; sőt ellenkezőleg, a legnagyobb elismerésünket fejezzük ki vele szemben. Csupán arra kívántunk reá mutatni e tényből kifolyólag, hogy pro­testáns középiskoláinkban mily kevéssé érvényesül a tanítás és a nevelés terén a protestáns és az egyházias szellem; mert íme már odáig jutottunk, hogy külön jutalomra ítéljük érdemesnek azt a protestáns tanulót, a ki egyháza története iránt nemesebb érdeklődést és vallásos életet tanúsít. Alig hiszszük, hogy ezt a hely­zetet valaki egészségesnek minősíthetné. Azért: videant consules! EGYESÜLET. A Magyar Prot. Irodalmi Társaság „Koszorú" czímü kiadványainak sorában az idén is ad ki tíz újabb füzetet, mely czélra mindenkitől szívesen vesz kézirato­kat, s a közölt munkát kis nyomtatott ívenként 40—50 koronával honorálja. Feltételek a következők: A munka elbeszélés legyen, minden irodalmi kívánalomnak meg­felelő, és teljes az evangélium lelkével és hitépitő belső erővel. E mellett igaz magyarán szóljon. Terjedelme egy nyomtatott ívnél kisebb és másfél ívnél nagyobb nem lehet. A kéziratokat a „Koszorú" szerkesztőjéhez, Kecskeméthy István theol. tanárhoz kell küldeni Kolozs­várra f. é június l-ig. Budapest, 1902. márczius havá­ban Szőts Farkas, a M. P. I. Társaság titkára. A Budapesti Református Ifjúsági Egylet márczius hó 19-én este 7 órakor a ref. főgimnázium (IX., Lónyay­utcza 4/c) dísztermében 3., 2. és 1 koronás belépti jegyek­kel felolvasó- és zeneestélyt tartott a következő műsorral: 1. Magyar Concert Ouverture. Zongorán játszták Kovács Lajos és Isoz Kálmán. 2. Előadást tartott Kossuth Lajos életének érdekesebb mozzanatairól Farkas József theol. tanár. 3- Szavalt Szentmiklóssy Imre. 4. Hubay Jenő: 6 Poemes Hongrois. (I. és VI. tétel). Hegedűn játszta lovag Dobrzijniecky Lajos. 5. A reformátori jellem. Irta és felolvasta Csűrös István. 6. Költeményét olvasta fel Sörös Béla lelkész. 7. Kossuth induló. Sipos Antal átirata sze­rint zongorán játszta Kovács Lajos. — Az estély erköl­csileg fényesen sikerült. Kiválóan értékes volt Farkas József felolvasása, a mely Kossuthot és korát vallásilag pompásan jellemezte. Közönség aránylag csekély számban volt jelen a szép estélyen. A komáromi prot. jótékonyegylet a napokban tartotta meg évi rendes közgyűlését özv. Szépe Pálné elnöklete alatt. Dr. Szily János titkári jelentése szerint az egyesület 1430 kor. erejéig segélyezte az iskolásgyer­mekeket; az elaggott öregeket pedig 623 kor.-val. Az egyesület alaptőkéje 39,232 kor.; összes vagyona pedig 45,337 korona. A ref. templom renoválására 1000 kor.^ az ev. egyház orgonájára pedig 250 koronát adott az egyesület az elmúlt évben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom