Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1902 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-16 / 11. szám

174 PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. 11. szám. kitenni az önkormányzati szervezet óhajtott mielőbbi életbeléptetését. E jegyzőkönyv kiséretében az országos katholikus kongresszus által elfogadott szervezeti javaslatot immár legmélyebb tisztelettel Felséged legmagasabb szine elé terjesztjük, alázatosan esedezvén, hogy a magyar katholikusok egyetemének megnyugtatására azt legkegyelmesebben jóváhagyni méltóztassék, megnyitva ezzel a hálás munkatért, melyen a Felséged legfőbb védősége alatt üdvösen működő erdélyi hitfeleink példáját követve, Felségednek a főkegyúri jog természetéből és czéljából folyó legnemesebb szándékai szerint, egyházi és iskolai közjavaink és érdekeink buzgó gondozása által fokozottal) mértékben érvényesíthessük a magyar katholikusoknak egyházuk és nemzetük iránt mindenkor tanúsított, megoszthatatlan hűséges szeretetét/' ISKOLA. Iskolai emlékünnepély. A debreczcni főiskola énekkara, az irodalmi önképző-társulat és a főgimnáziumi zenekör tagjainak közreműködésével, Nagy József, Vecsey-Bruckner, Magyar-Kegyes, Kádár István, Fráter Ida és Sipos Margit alapítók emlékezetének felújítására f. hó 5-én szép ünnepélyt rendezett, melynek műsora ének és zeneszámokból és szavalatokból állott. Az emlékbeszédszerű megnyitó beszédet dr. Erdős József tartotta, a mely után az érdemes ifjak jutalmakat nyertek az alapítványok kamataiból. A pápa jubileuma és a fővárosi iskolák. Folyó hó 3-án ünnepelte a r. kath. egyház XIII. Leó pápa megkoronáztatásának 25 éves jubileumát, A magyar r. kath. püspöki kar hivatalosan elrendelte ennek alkalmából egyebek közt azt is, hogy ezen a napon iskolai ünnepélyek tartassanak, illetve az iskolák r. kath. növendékei a hálaadó misékre elvezettessenek. Minden egyház feltétlen jogának tartván annak megállapítását, hogy mikor és milyen módon ünnepeljen,— a püspöki kar rendelkezése ellen nem lehet és nincs is semmi kifogásunk. E türelmünk azonban csak addig tarthat, a míg a kizárólagos felekezeti ünneplés megmarad egyfelől a maga természetes, másfelől pedig a felekezetközi viszonyokat szabályozó törvények korlátai között. Mihelyt ezt átlépi s a más felekezetüeket is arra akarja kényszeríteni, hogy benne, ha nem is épen tényleg, de hallgatólagosan részt vegyenek és általa a magok jogaiban és szabadságában korlátoztassanak, — vége kell, hogy legyen türelmünknek és kell hogy felemeljük ellene tiltakozó szavunkat. Nem tudjuk, hogy az iskolai ünneplés miként történt a vidéken; de a hogy Budapesten történt, az egyenesen sérelmes volt minden nem római kath. egyházra nézve. Hogy kinek, vagy kiknek a kértére ? — nem tudjuk, de a főváros tanácsa végzésileg iskolai szünetté tette f. hó 3-át összes iskoláiban, s ez által hivatalos ünnepnek minősítette a pápa megkoronáztatásának 25 éves jubileumát. Ebből kifolyólag a többi egyház vallástanárai sem tarthatták meg hittani óráikat, s a más felekezetű növendékek lelkébe az a meggyőződés lopatott be, hogy a pápa jubileuma olyan ünnep, a melyet, legalább hallgatólag, nekik is meg kell ülniök. A főváros tanácsa tehát, tudva vagy tudatlanul, egészen felekezeti érdekek szolgálatába szegődött és egy felekezet kedvéért a többi felekezetek jogain és szabadságán ütött csorbát. A fővárosi iskoláknak a fentartásához egyformán járulnak az összes felekezetek adófizető tagjai; egyforma joguk van azokhoz, és joggal elvárhatják, hogy bennök egyenlő elbánásban részesüljenek gyermekeik és hogy egyik felekezet kedvéért se sértessenek tanulmányi és lelkiismereti szabadságukban. Budapest tanácsa a f. hó 3-dikát illető rendelkezésével a felekezetieskedés ingoványos talajára lépett. Eljárása ellen a leghatározottabban tiltakozunk, és elvárjuk, hogy e meggondolatlan, a felekezeti részrehajlatlanságot és a felekezeti jogokat sértő első lépése egyszersmind az utolsó is legyen. Most végződött be épen az odiosus temesvári eset; ne kezdjen a fővárosi tanács egy újabbat, a mely csak arra szolgálhat, hogy a felekezeti ellentéteket erősítse és ismét áldatlan huzavonára adjon alkalmat, EGYESÜLET. A szatmári LorántíFy Zsuzsanna-egyesület f. hó 2-án igen szépen sikerült felolvasó-estélyt tartott. A műsor első száma Biki Károly esperes-lelkész megnyitó beszéde volt, melyben az egyesület intenczióját igen szép szavakban fejtegette. Utána a helybeli ev. ref. iskola növendékeiből alakult vegyeskar által előadott egyházi ének következett, melynek szabatos betanításáért Veres Lajos ev. ref. kántor-tanítót illeti az elismerés. A műsor 3-dik száma dr. Hautz Jenő főgimn. tanár felolvasása volt. Ezután Szlávtj Dezsőné szép czimbalom-játékában gyönyörködött a hallgatóság. Hermán Margit egy hatásos költeményt szavalt; majd ismét a vegyeskar által előadott ének következett. Végül Márton Lázár új zsoltárokat adott elő Veres Lajos kántor harmónium kísérete mellett. A szepes-bélai ev. ifjúsági egyesület márczius 2-án a szomszédos Leib/tz községbe kirándulást tett és előadást tartott. A műsor minden egyes száma a közönség nagy tetszésével találkozott. Á városi nagyterem megtelt hallgatókkal. A befolyt 124 K. 20 fillér jótékony czélokra fog fölhasználtatni. Áz előadások végén Weber Sámuel elnök fölszólította a közönséget hasonló egyesület létesítésére, mely az ifjúságnak vallásos-egyházi és hazafias irányban való nevelését tűzte ki magának czélul. GYÁSZROVAT. Szentkuti Kiss Béla madari ref. lelkész, élete 56-ik évében elhunyt. Mezössy Pál lövői ref. lelkész súlyos lázas betegsége közben, egy óvatlan pillanatban öngyilkossá lett. Némethy Lajos debreczeni lelkész, egyházkerületi tanácsbiró f. hó 5-én hosszas szenvedés után, 76 éves korában elhunyt. Haláláról az egyháztanács és a család külön gyászjelentést adtak ki. Temetése márczius 8-án a lelkészlakon, a nagytemplomban és a sírnál tartott